A konteókkal (az összeesküvés-elmélet angol nevéből: conspiracy theory) színesebb a világ: repülők elől menekülhetünk, amik vegyszerekkel törnek az egészségünkre, gonosz háttérhatalmak akarnak minket becsipezni, és mostanában valami oltóanyagon is dolgoznak, nyilvánvalóan azért, hogy 4-5 hónap múlva megöljön minket egy gyilkos kór, hiszen a világ túlnépesedett. A világjárványt valójában Kína intézte, hogy el tudja adni a filléres maszkokat, Bill Gates pedig épp azon dolgozik, hogy mikrocsipet tegyen az oltóanyagokba. Paul McCartney 1966-ban meghalt, és egy hasonmás vette át a helyét, és bár a zenekara igyekezett titkolni a tragédiát, ám borítóikon valamiért mégis mindig megüzenték a hírt különböző szimbólumok segítségével. A piramisokat valójában földönkívüliek építették, utóbbit ráadásul mindeddig egyetlen földönkívüli sem cáfolta. Véletlen lenne?
Vajon miért szeretjük jobban az összeesküvés-elméleteket a valóságnál?
A Business Insider cikkében annak járt utána, miért imádják egyesek a fentebb összehordott, elég kis eséllyel valószínű konteókat, és hisznek bennünk a tudományos bizonyítékok, szakértői cáfolatok ellenére is.
Az összeesküvés-elméletek gyakran traumatikus események után kerülnek felszínre, amikor nagyon bizonytalanok vagyunk: például tömegkatasztrófa után, vagy épp a Covid-19-világjárvány idején. A jól hangzó, színes, mesébe illő látszólagos megfejtések gyorsan terjednek az online térben, és hatékonyan gyűjtik híveiket. A közelmúltban egy tanulmány rámutatott, hogy az amerikaiak közel egyharmada hisz abban a koronavírusról szóló összeesküvés-elméletben, mely szerint a járványt az 5G technológia bevezetése okozta és Bill Gates áll mögötte.
A cikk az ajánló után folytatódik
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
A mostani pandémia egyébként is termékeny talaj a konteók számára, mivel nemcsak a betegséget, hanem annak a mindennapi életre gyakorolt gazdasági és társadalmi hatásait is szeretnénk megérteni, ám a részletekről sokszor csak kevés információnk van.
A Kenti Egyetem pszichológusainak tanulmánya szerint az összeesküvés-elméletek gyakran énvédő funkciót töltenek be, hiszen szorongásban és félelemben gyökereznek, és a logikusnak tűnő, olvasmányos történetekkel az emberek egyszerűsíthetik a bonyolult kérdéseket. Erre különösen olyankor van igény, amikor a jövő és a jelen bizonytalan – épp mint az utóbbi hónapokban kialakult járványhelyzetben. Ráadásul a vírussal járó rengeteg új szabály betartása kényelmetlen, így könnyebb lemondani például a maszkról, ha úgy tudjuk, semmit sem ér.
Az összeesküvés-elméletek válságok idején virágoznak
Karen Douglas, a Kenti Egyetem szociálpszichológia-professzora szerint a biztonságérzet iránti igény is a konteók felé vonzza az embereket. A vírus veszélyének kicsinyítése a közvetlen egzisztenciális fenyegetés kezelésének egyik módja lehet, és azt is szolgálja, hogy mondjuk vírustagadóként a régi életünket élhessük, és ne kelljen betartani a kényelmetlen szabályokat. Ha nincs vírus, nincs szükség új szabályokra.
A konteósok azt hiszik, okosabbak, de a kutatások szerint nem
Azért lenne tehát népszerű a vírustagadás, mert nem akarjuk betartani a szabályokat? Egyrészt, de más élményeket is ad. A lehetséges magyarázatok között az is szerepel, hogy egy-egy kontó terjesztése megadja az embernek azt az élményt, hogy egy titkos tudással rendelkező exkluzív klub tagjának érezhesse magát. Ahogy Douglas a New York Timesnak kifejtette:
Ha hiszel az összeesküvés-elméletekben, azt érezheted, hogy olyan tudás és hatalom birtokában vagy, amivel mások nem rendelkeznek.
Ezenkívül azt is jó tudni, hogy bizonyos tulajdonságok hajlamosítanak a konteók befogadására. Azt állapították meg, hogy a konteóhívők általában gyanakvóbbak, bizalmatlanabbak, különcebbek, mint az átlag, és hajlamosak a világot eredendően veszélyes helynek tekinteni.
Már olyan tanulmány is van, amelyik az összeesküvés-elméletekbe vetett hitet és az általános kognitív képességek viszonyát igyekszik megfejteni. Ennek megállapításához az emberek számos olyan kérdésre válaszoltak, amelyek mérték alapvető matematikai és nyelvi képességeiket. Az eredmények szerint a kognitív skálán elért magas pontszámok az összeesküvés-elméletek skáláján elért alacsony pontszámokhoz kapcsolódtak. Vagyis, akinek jó eredményei lettek a kognitív képességeket mérő teszteken (aki „okosabb”), az kevésbé hitt az összeesküvés-elméletekben.
Mindez nem meglepő, hiszen a magasabb kognitív értékkel bíró emberek inkább a tényekre támaszkodnak, mielőtt következtetéseket vonnának le, és a meggyőzésükhöz nem elég egy jól hangzó sztori. A legkevésbé konteósok magas pontszámot értek el a racionális gondolkodás fontossága skálán is, ami arra utal, hogy nemcsak racionálisan gondolkodnak, hanem ezt fontos tulajdonságnak is tartják.
