Ketogén diéta: több szól ellene, mint mellette

Fejfájás, pattanásos bőr, fáradtság, alvászavar és hasi panaszok – csak néhány a ketogén diéta során előforduló problémák közül. A most annyira divatos fogyókúrás módszernek nevezett étrend eredetileg epilepsziásoknak lett összeállítva, rohamok csökkentésére, kivédésére.

Alapja az extra magas zsírtartalmú és nagyon alacsony szénhidrát-összetételű táplálkozás. Horváth Kata, a Duna Medical Center dietetikusa figyelmeztet: bár a ketogén diétával beindulhat a fogyás, de hosszú távon inzulinrezisztenciához, szív- és érrendszeri megbetegedésekhez is vezethet.

Így hat a testünkre a keto diéta

A ketogén diéta rákényszeríti a szervezetet arra, hogy a zsírokból nyerjen energiát, így utánozza az éhezést. Ennek eredményeként jelentős mennyiségű ketontest képződik, és így a szervezet úgynevezett ketotikus állapotba kerül. A ketózis akkor áll be, amikor az étel megvonása esetén a szervezet a zsírok bontása során keletkező szabad zsírsavakból és a máj által előállított ketontestekből képez energiát – szénhidrát hiányában az agyszövet ugyanis zsírokból is képes energiát nyerni. A ketogén diétát tartó személynek nem kell éhségérzetet megélnie. Az éhezést a szervezet csak rövid ideig tolerálja, míg a ketogén diétát akár évekig is, de ez rengeteg negatív mellékhatással jár. A magas koleszterinszint miatt emelkedik a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata, és a trombózis, stroke, infarktus, 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélye is növekszik.

Mi történik, ha megvonjuk szervezetünktől a szénhidrátokat?

Fáradékonyak leszünk, agyi kapacitásunk csökken, gondolkodásunk romlik. A szervezetünkben termelődő inzulin nem tud hasznosulni, ezzel inzulinrezisztens állapotba kerülhetünk. Akár vesebetegséget, cukorbetegséget, szív- és érrendszeri megbetegedéseket idézhetünk elő. Az alacsony szénhidrátfogyasztás miatt hormonális zavarok is jelentkezhetnek. Köztudott, hogy bizonyos nőgyógyászati betegségeket (policisztásovárium-szindróma, terhességi cukorbetegség) és az inzulinrezisztenciát a gyógyszeres kezelés kiegészítéseként, meghatározott szénhidráttartalmú és -összetételű étrenddel hatékonyan tudunk kezelni.

Érdemes dietetikussal egyeztetni a mellékhatások elkerülése érdekében
Érdemes dietetikussal egyeztetni a mellékhatások elkerülése érdekébenthesomegirl / Getty Images Hungary

Mit okozhat a megemelt zsírbevitel?

A fel nem használt zsírt elkezdi raktározni a szervezetünk, elhízunk. Az érrendszeri megbetegedések kockázata emelkedik a magas és tartós vérzsírszint miatt. Fáradtság, gyengeség, hasmenés vagy éppen székrekedés érzése – ezek is a magas zsírtartalmú ételek fogyasztása miatt jelentkezhetnek. Ilyenkor az epehólyag nem tud megfelelő mennyiségű epesavat adni ahhoz, hogy részlegesen, fokozatosan történjen meg azáltal a zsírok lebontása, ezért hasmenés lép fel. A folyamat megterheli a szervezetet, a sok zsír emésztése és az alacsony szénhidrátbevitel fáradékonyságot okoz. A megnövekedett vérzsírszint miatt a zsírcseppek lerakódnak ereink falaira, és a szervezet zsigeri szervei is elzsírosodnak. És akkor még nem is beszéltünk a hirtelen megjelent pattanásokról, amiket szintén a magas zsírtartalmú ételek, élelmiszerek fogyasztásának köszönhetünk.

Az alábbi táblázatban jól látható, milyen drasztikus változtatásokat követel tőlünk a ketogén diéta az ideális étrendhez képest: 

1500 kcal étrendi minimum/nap tápanyageloszlása   
   Normál javasolt étrend ZS 30-F 15-CH 55 E százalék mellett Ketogén diéta
   70 E százalékos zsírbevitelnél, 30 g CH mellett 90 E százalékos zsírbevitelnél
Szénhidrát 200 g 30 g 20 g
Fehérje 55 g 80 g 17 g
Zsír 49 g 116 g 145 g

Miért javasolják a ketogén diétát az epilepsziás betegeknek?

A ketontestek görcsgátló hatással bírnak, ellentétben a görcs- és rohamellenes gyógyszerekkel, amik csak elnyomják a görcsöket, de nem gyógyítják, nem védik ki és nem előzik meg az idegsejtek rángatózásra való hajlamát. A diéta alkalmazkodási változásokat vált ki az agyi energia anyagcseréjében, ami az idegeket védő hatás lényege. Valamint a ketontestek kémiai szerkezete nagyon hasonló egy ingerületátvivő vegyülethez (GABA), amiből az epilepsziásoknak kevés áll rendelkezésre, ketogén diéta hatására az agyvízben azonban emelkedik ennek szintje. Ezeknek a hatásoknak köszönhetően működik epilepsziás betegeknél a ketogén diéta, amit 2 évig javasolt tartani.

Az epilepsziások esetében a szakemberek megfelelő konyhatechnológiai eljárásokkal, dietetikai praktikákkal állítják össze az étrendet, személyre szabva úgy, hogy az változatos és megfelelő összetételű legyen. Figyelve arra, hogy vitamin- és ásványianyag-hiányt ne okozzanak, és mellékhatásoktól mentesen tudja azt tartani a beteg.

Mi akkor a megoldás?

Nincs új a nap alatt. Horváth Kata a vegyes étrendet javasolja, valamint az optimális folyadékbevitelt, rendszeres mozgást is, amely az egészséges életmód elengedhetetlen tényezője. Egészséges felnőttnek, normál vegyes táplálkozásban, 200-300 g közötti szénhidrátbevitel javasol, a zsír-szénhidrát-fehérje aránya pedig 30-55-15 százalék legyen. Eredményesen fogyni csak személyre szabott diétával lehet, ami életmódváltással (étkezés, mozgás, napi ritmus, alvás) jár. Csodadiéták nem léteznek, találkozunk extrém elhízott, 800 kcal-án élő emberekkel, akiknél már összetett probléma áll a túlsúly mögött. Ilyen esetekben veszélyes is lehet a kísérletezgetés.

Általánosságban mindenkire igaz, hogy divatdiéták helyett érdemes szakemberrel megkeresni a fogyás igazi akadályát. Első lépésként keressünk fel obezitológus szakorvost, aki diabetológus, endokrinológus, sebész, gasztroenterológus, belgyógyász, dietetikus bevonásával állítja össze a személyre szóló kezelési tervet. Ha csak pár kilótól szeretnénk hatékonyan megszabadulni, individuális terápia kidolgozására a megfelelő választás a dietetikus, aki életmódváltásunk megtervezésével segít nekünk a fogyásban.

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek