A szív- és érrendszeri megbetegedéseknek – még az azonnali beavatkozást igénylőknek is – nagyon sokféle tünete lehet. A panaszok lehetnek akutak vagy elhúzódók, de minden esetben érdemes minél előbb szakemberhez fordulni – figyelmeztet a Magyar Kardiológusok Társasága.
A fájdalom minden fajtájára figyelj
Mintha ülnének a mellkason, nyomás, szúrás, szorítás, a bal karba kisugárzó fájdalom – ezek mind a szívinfarktus nagyon tipikus jelei lehetnek. Ennek ellenére sokan mégsem kérnek azonnal segítséget, ráadásul a vészhelyzet nem is mindig az előbb emlegetett, tipikusnak mondott fájdalommal jelentkezik. A szakértők szerint alapszabály, hogy minden mellkasi fájdalmat komolyan kell venni. Érdemes odafigyelni arra is, ha az a bal karba, vállba, gyomorba sugárzik, de ettől eltérően is jelentkezhet, például gyomortáji fájdalomként.
A típusos mellkasi fájdalom egyébként inkább férfiakra jellemző, a nőknél gyakoribb, hogy kevésbé jellegzetes tünetekkel jelentkezik a szívroham. Szintén lényeges, hogy milyen rizikócsoportba tartozunk: bár a szívproblémák a fiatalabb korosztályt is érinthetik, gyakoribbak a 45-50 éven felüliek körében. Jó, ha tisztában vagyunk azzal is, hogy a dohányzás, az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a mozgásszegény életmód egyaránt növeli a szívproblémák kockázatát, ezért ha ezek bármelyike jellemző ránk, különösen fontos, hogy komolyan vegyük a mellkasi fájdalmat.
Bármilyen fájdalom is legyen, azt tudnunk kell, hogy nem rendjén való. Egyértelmű jele a szívrohamnak, ha a fájdalom heves, rossz közérzettel jár, ha a bal kar is zsibbad. A szívrohammal összefüggő mellkasi fájdalmat kísérheti légszomj, verejtékezés, de általában nem jár együtt köhögéssel, lázzal vagy bőrtünetekkel. A leginkább típusos „anginás görcs” esetében a mellkasi fájdalom nagyjából 5-20 percig tart, az ennél tovább tartó rosszullét már inkább az infarktusra jellemző. Az is előfordulhat, hogy nem a szívizom vérellátási zavarának következménye, hanem valami más probléma tünete. Vagyis ha néhány másodpercig érzünk éles, nyilalló fájdalmat, az leggyakrabban nem szíveredetű, ám ha folyamatosan, akár több órán keresztül tartó mellkasi fájdalmat érzünk, akkor az akár épp zajló infarktus is lehet.
Szintén más jellegű problémára utalhat, ha pontosan meg tudjuk mutatni, hogy hol fáj a mellkasunk, illetve az, ha a mellkasi fájdalom nem sugárzik át más testrészeinkbe, például a vállba, a karba, a nyakba vagy az állkapocsba, a sugárzó fájdalom ugyanis eléggé jellemző a szív vérellátási zavaraira. Az idegesség, a szorongás, a félelem vagy az izgatottság is járhat mellkasi fájdalmakkal, de mindentől függetlenül jobb, ha először kizárjuk az akut koszorúér szindrómát. Amennyiben nem szűnő mellkasi fájdalomról van szó, ami esetleg alacsonyabb vérnyomással, rossz közérzettel jár, mindenképpen elsőként infarktusra gondoljunk, ennek megfelelően hívjunk segítséget. Az EKG készítése során vagy a sürgősségi ügyeleten elvégzett laborvizsgálatok alapján az infarktus diagnózisa nagy biztonsággal felállítható vagy kizárható, a páciens szívizma a megfelelő ellátó helyre, tehát katéteres laborba kerülve nagy eséllyel megmenthető, károsodása minimalizálható.
