A lehűlés önmagában természetesen nem okoz betegséget, de elősegíti a kialakulását. A baktériumok és vírusok ugyanis könnyebben és gyorsabban szaporodnak, illetve terjednek a nyirkosabb, hidegebb időjárási viszonyok között. A kórokozók terjedését az is segíti, hogy ilyenkor az emberek több időt töltenek a négy fal között, ahol hiányzik a szabad légáramlás, ezenkívül a hideg levegő belélegzése csökkenti az orrba, a torokba és a tüdőbe jutó vér mennyiségét, és ez gyengíti a fertőzésre adott immunválaszt – olvasható a Harvard Medical School szakértőinek tollából.
Ezek a leggyakoribb betegségek az őszi-téli időszakban
A megfázás vagy meghűlés (rhinitis) a leggyakoribb őszi-téli betegség, amit kétszáznál is több vírus okozhat, olykor baktériumok által megtámogatva. A tünetek fokozatosan jelentkeznek, általában torokfájás, köhögés, orrdugulás, orrfolyás, tüsszögés és rekedtség formájában. Az elhúzódó náthából arcüreggyulladás (sinusitis) alakulhat ki. Ilyenkor a vírusok vagy a baktériumok felhalmozódnak az üregekben, majd gyulladásos duzzanatot okoznak, minek következtében az arcban lüktető fájdalom jelentkezik, emellett láz, fejfájás, eldugult orr, duzzadt arc és szemek, sűrű sárga és zöld orrváladék és a szaglási képesség csökkenése is gyakran előfordul.
A hörghurut (bronchitis) a tüdő hörgőinek belső felszínén található nyálkahártya gyulladása. Ennek létezik heveny, gyors lefolyású és idült, éveken át megmaradó változata is (a megfázás az előbbit okozza). A tünetek közé tartozik a mellkasi feszülés, nehéz légzés és a slejmes köhögés. A tüdőgyulladás (pneumonia) oka szintén lehet vírus vagy baktérium is. A leggyakoribb tünetek a száraz köhögés, hőemelkedés és láz, fejfájás, nehéz légzés, izomfájdalom és fáradtság.
Az influenza a téli időszakban jelentkező egyik leggyakoribb és leggyorsabban terjedő, olykor komolyabb kockázatot is jelentő vírusos betegség. Tünetei: láz, köhögés, torokfájás, orrfolyás, izomfájdalom, fáradtság, olykor pedig hasfájás és hányás-hasmenés is. Egyes vírusok az emésztőrendszert is megtámadhatják, ilyenkor néhány napig hányás és hasmenés jelentkezik. Ezek általában a fertőzött személy ételéről, italáról terjednek tovább másokra.
Így előzd meg a betegséget, és kúráld magad
A legfontosabb, amit a megelőzés érdekében tehetsz, ha idejében beoltatod magad influenza ellen. Fontos, hogy mindig moss kezet, mielőtt a szádhoz, orrodhoz vagy a szemedhez nyúlsz. Utazásoknál mindig legyen nálad kézfertőtlenítő. Kerüld a közeli kapcsolatot a fertőzött személyekkel. A betegség lefolyása általában két hét, ennyi idő elteltével már nem jelent veszélyt. Gyerekek esetében viszont jobb az óvatosság, és érdemes inkább három hetet várni. Tartózkodj a svédasztalos étkezéstől és más olyan alkalmaktól, amikor többen osztjátok meg egymással az ételt.
Ha mégis elkaptál valamilyen betegséget, ne habozz orvoshoz fordulni a panaszokkal. Bakteriális eredetű tüdőgyulladás és arcüreggyulladás esetén fontos az antibiotikumos kezelés. Az influenza tüneteit enyhítheted, illetve gyorsíthatod a gyógyulást különböző vírusellenes gyógyszerekkel, de ezek csak akkor válnak be, ha a tünetek észlelését követő két napon belül elkezded a kezelést.
Megfázás, influenza és más vírusfertőzések ellen a tünetek enyhítésén kívül nem tudsz mást tenni. Torokgyulladás esetén szopogass gyógyhatású cukorkát, a fejfájásra és izomfájdalmakra szedj fájdalomcsillapítót, gyomorproblémák esetén pedig hasmenés elleni szereket. Az orrdugulás elmulasztására ideális az oximetazolinos orrspray, azonban ügyelj rá, hogy – hacsak az orvosod nem javall mást – maximum három napig használd, ennél hosszabb távon ugyanis felerősítheti az orrdugulást. Orrfolyásra antihisztamin-tartalmú gyógyszerek, például Claritine jelenthetnek megoldást. A legjobb kúra azonban, ha igyekszel sokat pihenni, minél több folyadékot iszol, és türelmesen kivárod, míg a fertőzés magától távozik a szervezetedből.
