Az átlagos emberi szervezetben naponta fél-egy liternyi bélgáz termelődik, ami napi tíz-húsz alkalommal távozik – magyarázza dr. Kyle Staller, a Massachusettsi Közkórház gasztroenterológusa a Harvard Health Publishing hasábjain. Bár olykor kínosan érint, a rendszeres bélműködés az egészséges emésztés jele.
A kisebb gázoktól lesz büdös
A bélgáz az emésztés melléktermékeként képződik, a táplálékot lebontó baktériumok működésével. A gáz 99 százaléka szagtalan, legnagyobb mennyiségben szén-dioxidból, hidrogénből és metánból áll. A gázok kellemetlen szagát a kisebb arányban jelen lévő mellékgázok, például a kén-hidrogén adják.
A szervezetnek időről időre meg kell szabadulnia a felgyülemlett gáztól. Sokan azt gondolják, idősebb korban gyakrabban kell szellenteni, de ez nem igaz. Arról van szó, hogy az évek előrehaladtával a záróizmok meggyengülnek, ezért az idősebbek kevésbé képesek visszatartani a szellentést – így az érintettek úgy hihetik, „szelesebbek” másoknál.
Puffadást okozó ételek
Az emberek többsége nagyjából ugyanannyi bélgázt termel, egyes ételek fogyasztása azonban jobban elősegíti a gázképződést. A FODMAP betűszóval jelölt, rövid láncú szénhidrátokban – fermentábilis oligoszacharidok, diszacharidok, monoszacharidok, poliolok – gazdag ételek nem szívódnak fel megfelelő módon a vékonybélben, a tápcsatornában lévő baktériumok ezért erjesztésükkor a normálisnál nagyobb mennyiségű bélgázt állítanak elő, ami puffadáshoz vezet.
Ezek közé az ételek közé tartozik többek között a brokkoli, a bab, a lencse, a búza, a fokhagyma, az alma és a gyümölcslevek, de az avokádó és a cseresznye is. A tejben és tejtermékekben található laktóz is a FODMAP-csoportba sorolható, nem véletlen, hogy a túlzott gáztermelődés a laktózérzékenység gyakori tünetének számít.
Súlyosabb problémákat is jelezhet
A túlzott gázképződés olykor komolyabb emésztési problémákat is jelezhet, különösen, ha olyan tünetekkel együtt jelentkezik, mint a hastáji fájdalom, a véres széklet, a székrekedés, a rendellenes fogyás és a láz. Ezek közé tartozik például gluténérzékenység, a fekélyes vastagbélgyulladás, illetve a Crohn-betegség.
Egyénenként változó, hogy egyes ételek mennyire okoznak gáztúltengést és puffadást. Problémás esetben érdemes táplálkozási szakemberhez fordulni, és olyan étrendet összeállítani, amely lehetőleg minél jobban visszaszorítja a káros gáztermelődést. Különböző, vény nélkül kapható puffadásgátlók és savcsökkentők is segíthetnek mérsékelni a bélgázképződést, azonban ezek a gyógyszerek nem mindenkinél használnak, és ha 6 hét alatt sem érzel magadon pozitív változást, érdemes felhagyni a szedésükkel – tanácsolja dr. Staller.
