Megelőznéd a rákot? Ismerd meg a családod kórtörténetét!

Nem egyértelmű, hogy a rákbetegség örökölhető-e, de az biztos, hogy olykor örökletes hajlam is szerepet játszik benne. Ezért fontos, hogy megismerjük a családunk kórtörténetét.

Bár a daganatos betegségeknek csak igen kis hányadát okozza közvetlen öröklődés, az előfordul, hogy egy családon belül az átlagosnál nagyobb hajlam mutatkozik a rák egyes fajtáinak kialakulására. A rokonok és felmenők kórtörténetének megismerése az első lépés lehet a betegség megelőzésében – állítja a Harvard Health Publishing szerzője.

Fontos a korai felismerés

Ha tudjuk, milyen daganatos betegségek fordultak elő a rokonaink körében, kiemelt hangsúlyt fektethetünk arra a ráktípusra a szűréseknél. A korai felismerés pedig alapvetően meghatározza a gyógyulást – mondja dr. Huma Q. Rana, a Dana-Farber Rákkutató Intézet kutató genetikusa.

A legfontosabb a közvetlen vérrokonok, vagyis a szülők és a testvérek kórtörténetének ismerete, hiszen velük génállományunk felén osztozunk. Ezenkívül érdemes megvizsgálni a nagyszülők, az unokatestvérek, a nagybácsik és nagynénik betegségeit is. Mindig fontos tudni, hogy a rák mely fajtájával diagnosztizálták az érintett személyt, milyen életkorban ismerték fel a kórt, és – ha végzetes volt a betegség – hány évesen hunyt el végül a hozzátartozónk.

Fontos lehet a rák családi anamnézise
Fontos lehet a rák családi anamnéziseGetty Images Hungary

A rák kialakulásában legnagyobbrészt életmódbeli és környezeti tényezők játszanak szerepet. Ha például édesapád évtizedeken keresztül erős dohányos volt, végül tüdőrákos lett, akkor gyaníthatóan nem örökletes hajlam, hanem a káros szokás okozta a daganat kialakulását. De léteznek olyan örökletes betegségek – például a Lynch-szindróma –, amelyek fokozzák a rákos megbetegedések kockázatát.

Saját utódaidra is kockázatot jelent

Nyilván a szülőktől és egyéb felmenőktől öröklött hajlam nem csupán minket érint, de a gyerekeinknek is továbbadhatjuk. Előfordulhat például, hogy egy férfi, akinek az édesanyja mellrákban vagy petefészekrákban hunyt el, örökölte a betegség kockázatát hordozó génmutációt, és bár férfi lévén őt  nem érintette, lánygyermeke ugyanúgy veszélyeztetettnek számít. Egy 2011-es kutatásban a szakemberek úgy találták, hogy a petefészekrákos esetek 24 százaléka örökletes okokra vezethető vissza.

A leggyakoribb rákbetegségek
Férfiak esetében az alábbi ráktípusokat diagnosztizálják leggyakrabban. A táblázat azt mutatja, hogy kialakulásukra 50, 60, 70 és 80 éves korban hány százalékban van esély. A családban korábban előfordult hasonló betegségek növelik a kockázatot.
ÉLETKOR 50 60 70 80
hólyag 3.99% 4.00% 3.70% 2.83%
vastag- és végbél 4.56% 4.20% 3.53% 2.52%
vese 1.99% 1.77% 1.33% 0.76%
leukémia 1.65% 1.58% 1.40% 1.02%
tüdő 7.37% 7.22% 6.22% 3.98%
melanóma 2.59% 2.41% 2.02% 1.41%
non-Hodgkin limfóma 2.26% 2.13% 1.82% 1.27%
hasnyálmirigy 1.62% 1.56% 1.32% 0.93%
prosztata 13.60% 12.80% 9.13% 4.35%
gyomor 1.07% 1.01% 0.87% 0.62%
pajzsmirigy 0.42% 0.36% 0.23% 0.10%
Forrás: National Cancer Institute, SEER Cancer Statistics Review, 2011—2013.

Ha komolyabb betegségre való hajlam van a családodban, érdemes lehet génvizsgálatot végeztetni, amelyben az orvosok egyszerű, vérből vagy nyálból történő mintavétel alapján képesek megállapítani egy esetlegesen veszélyes génmutáció jelenlétét. Az is előfordulhat, hogy a hajlam egész életünkben bennünk lappang, de csak idősebb korban válik komolyabb veszélytényezővé. Ezért sem szabad figyelmen kívül hagyni a családi kórtörténetet. Konzultálj az orvosoddal, aki segíthet kidolgozni a legmegfelelőbb stratégiát az esetleges betegség megelőzéséhez.

Oszd meg másokkal is!
Mustra