A folsav vízben oldódó vitamin. Nagyon fontos szerepe van a szervezetben, különösen a várandós édesanyáknál, mert a terhesség korai szakaszában a fejlődő embrió gerincét, a velőcsövet lezáró folyamat csak folsav jelenlétében hibátlan. Ezért várandós édesanyáknak mindenképpen ajánlott a folsav pótlása. A sejtek osztódása szempontjából nélkülözhetetlen vitamin. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége hívja fel a folsav fontosságára a figyelmünket.
Mi a folsav?
A folsav vagy kémiai nevén pteroilglutaminsav (Pte-Glu1) a B-vitamin csoportjába tartozó vegyület, amelyet 1941-ben Peterson izolált, éppen abból a megfigyelésből kiindulva, hogy a Lactobacillus casei és más mikrobák táptalajon csak akkor szaporodtak, ha ahhoz máj- vagy élesztőkivonatot adtak. A folsav szerkezetét 1945-48-ban állapították meg.
A folsav a táplálékban túlnyomórészt egy, de akár hét glutamilgyököt tartalmazó formában, folátként fordul elő, felszívódásához ezt a hosszú láncot enzimek rövidítik meg, így a vékonybélből aktív módon szívódik fel. Természetes formában, azaz folátként rosszabb a biológiai hasznosulása, ezért bevezették az étrendi folát equivalens fogalmát (dietary folate equivalents, DFE). A folsav képes passzív módon is felszívódni, ehhez azonban a szájon keresztüli folsavbevitelt százszorosára szükséges növelni, hogy kielégíthető legyen a napi szükséglet. A folátok természetes forrásai a saláta- és főzelékfélék, mint például a paraj, brokkoli, cukkini, zöldhüvelyű bab, kelbimbó, de nagy mennyiséget tartalmaz az élesztő, a máj és a tojássárgája is.
A folsav szerepe a szervezetben
A folsav a szervezetben sok enzim kofaktora (azaz nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az enzim kifejtse a hatását), alapvetően a DNS-szintézishez szükséges aktív formává való átalakulásához kobalamin, azaz B12-vitamin kell. A szervezet képes a folsavat tárolni, ez azonban csak néhány hónapra elég, ha nincs utánpótlás. Egy 1988-as szerves kémiatankönyv szerint táplálkozási hiánybetegségét nem észlelték, azonban ma már tudjuk, hogy nemcsak kialakulhat, hanem jellemző a folsavhiány, amely nemcsak vérszegénységként (megaloblastomás anaemia) jelenik meg. Mivel a folsav fundamentális szerepet tölt be a DNS szintézisben (1C metabolizmus kofaktora), így összefüggés van a DNS epigenetikai, környezet okozta változásainak aktivitása és a folsav ellátottság között. Ezt erősíti az a tény is, hogy a folsav alapvető szerepet tölt be a metionin ciklusban is. A vastagbél mikrobiom és a folsav (B2-, B6-, B12-vitaminok is) megfelelő ellátottsága kölcsönös kapcsolatban van egymással.
Bizonyított, hogy a magzati velőcső záródási rendellenesség kivédhető a kiegyensúlyozott étrend folsav kiegészítésével. Egy norvég tanulmány arra is rámutat, hogy a magzat neurológiai fejlődésében, így beszédzavarok kialakulásának megelőzésében is szerepe van az anyai folsavbevitelnek.
Mennyi folsavra van szükségünk?
A szükségletnek megfelelő étrendi folsavbevitel a hazai táplálkozási szokások mellett nem megvalósítható. Az OTÁP 2014-es átfogó felmérés kritikusan alacsonynak találta (átlag 169 μg/nap férfiak és 144 μg/nap nő) a folsavbevitelt. A legalacsonyabb értékek a 65 év feletti férfiak és a 18-24 év közötti nők körében voltak. A kutatás eredményei alapján a folsavbevitel jelentős részét a hazai lakosság a zöldség- és főzelékfélékből, a gabonafélékből, a tojásból és a tejtermékekből kapja meg.
A folsavellátottságnak érzékeny jelzője a vér és a vörösvértestek folátkoncentrációja. A folsavbevitel európai és a hazai ajánlása 250 μg/nap folsav. Tervezett gyermekvállalás esetén, ideálisan a teherbe esés előtt 4 héttel már az étrendet javasolt folsavval kiegészíteni, mert az ajánlott beviteli érték 400 μg/nap. A várandósság első trimeszterében (12 hétig) 400 μg/nap folsav biztosítása nemcsak a velőcsőzáródási rendellenességet előzi meg, hanem a magzat idegrendszeri fejlődését is támogatja. Az ajánlott szükségleti értékek a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett folsavval dúsított élelmiszerek és folsav étrend-kiegészítők formájában biztosítható. Megállapítható, hogy a gyermektervezés és a várandósság első trimeszterében megemelt szükségleti érték nem fedezhető csupán étrendi foláttal, kiegészítésre van szükség. Az alábbi táblázat segít, hogy melyik korcsoportnak mennyi folátra van szüksége:
| Korcsoport (év) | Folát (μg DFE/napa) |
| 1-3 | 90 |
| 4-6 | 110 |
| 7-10 | 160 |
| 11-14 | 210 |
| 15-17 | 250 |
| ≥ 18 | 250 |
| várandósság alatt | 400 |
| szoptatás alatt | 380 |
Probiotikumok szerepe a folsavellátottságban
A bélrendszerünknek is szerepe van a folsav biztosításában. A probiotikus tejtermékek olyan hasznos baktériumokat (főleg lakto- és bifidobacillusokat) tartalmaznak megfelelő mennyiségben, amelyek a vastagbélben megtelepedve kevesebb életteret hagynak a kórokozóknak, így támogatják a bélflóra és a védekezőrendszer épségét. Régóta ismert, hogy a probiotikumok nemcsak a szervezet immunrendszerének fő pillérei, hanem képesek többféle vitamin előállítására is, például K-vitamin és számos B-vitamin (biotin, B3, folsav, B2, B1, B6, pantoténsav és B12) képzésére, így nagy szerepük lehet bizonyos hiánybetegségek elkerülésében, illetve mérséklésében.
A leggyakrabban alkalmazott probiotikus baktériumok között nagy eltérések vannak a vitamintermelő képesség tekintetében. Eszerint a probiotikumokban leggyakrabban használt Lactobacillus törzsek folsavtermelő képessége jellemzően alacsony, kivéve a L. plantarum törzset. Ezzel ellentétben a Bifidobacterium törzsek közül kettő, a B. bifidum és a B. infantis kifejezetten magas koncentrációban képesek a folsav termelésére, míg a többi vizsgált törzs, a B. breve, a B. longum és a B. adolescentis valamelyest kevesebb vitamint állít elő. Erőteljes folsavtermelő képességgel rendelkezik a Streptococcus thermophilus is.
Mivel a folsavnak meghatározó szerepe van a várandós édesanyáknál a terhesség korai szakaszában, valamint a DNS képzésben, ezért a kutatások a baktériumok ez irányú szerepének tisztázásában is intenzíven folynak.
Hogyan tudjuk kielégíteni a folsavszükségletet?
Az étrendi folátbevitel növelése érdekében naponta kerüljön tányérunkra zöldség és főzelékféle. Magasabb foláttartalma van a káposztaféléknek (brokkoli, kelbimbó), parajnak, mangoldnak, a salátaféléknek, hüvelyeseknek. Kiemelkedő foláttartalmú még az élesztő, a máj, és a tojássárgája, valamint nagyobb foláttartalmúak a gabonacsírák is. Mivel bizonyos probiotikumok komolyan hozzájárulnak a folsavszükséglet biztosításhoz, ezért probiotikumot tartalmazó tejtermékeket érdemes naponta fogyasztani.
Az étrendi folát felszívódása 30-70 százalékkal rosszabb, mint a szintetikus folsavé, ezért ez önmagában nem elegendő a folsavszükséglet fedezetéhez. Ennek értelmében étrendünket folsavval dúsított élelmiszerekkel egészíthetjük ki. Az Egyesült Államokban például 1998 óta kötelező a lisztek folsavval való dúsítása, melynek célja a velőcsőzáródási rendellenességek előfordulásának csökkentése. Ezt a módszert jelenleg a föld mintegy 60 országában alkalmazzák. Magyarországon is forgalomba került folsavval dúsított búza finomliszt, azonban a Nébih ellenőrzése szerint a vizsgált tétel folsavtartalma a kimutatási határértéket sem érte el, miközben 250 µg/100 g hozzáadott folsavat jelöltek a terméken. Folsavval még a reggelizőpelyheket, müzliket is dúsítják.
Összefoglalásként elmondható, az ajánlott folsavszükséglet a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett folsavval dúsított élelmiszerek és folsavas étrend-kiegészítők felhasználásával fedezhető, különös tekintettel a gyermeket tervező és váró nőkre.
