Lehetséges 130 órát dolgozni egy héten, csak ügyesen kell tervezni

Vagyis stratégikusnak kell lenni azzal kapcsolatban, hogy mikor alszol, mikor zuhanyzol és mikor jársz ki a mosdóba. Ezt Marissa Mayer, a Yahoo egykori vezérigazgatója nyilatkozta egy 2016-ban megjelent interjúban. Az idézet jól tükrözi azt az értékrendszert, ami egyre jellemzőbbé válik a céges-startupos világban. Hogyan vált a munkaholizmus követendő életstílussá?

Why Are Young People Pretending to Love Work? (Miért csinálnak úgy a fiatalok, mint akik imádnak dolgozni?) címmel jelent meg egy izgalmas írás a The New York Timesban. A szerző, Erin Griffith azt fejtegeti, hogy a legmenőbb amerikai cégek miként győznek meg napjainkban egy egész generációt arról, hogy igavonó állatként dolgozzanak, és közben ezt tekintsék életük legfőbb értelmének. Hogyan lesz az embertelen mennyiségű munkából, a folyamatos törekvésből, a kiégés kultúrájából kívánatos brand (márka), eladható termék?  

Ne legyenek kétségeink: az Egyesült Államokban zajló folyamatok pillanatok alatt más országokba is begyűrűznek a globális piac törvényeinek engedelmeskedve. Ezért is érdemes megismernünk őket.

#1 Nem elég napi 16 órát dolgozni, még posztolni is kell róla!

Jutott-e már eszedbe a munkahét kezdetekor, a metrón bóbiskolva, kávéért sorban állva a büfében, a hétvégén érkezett e-mailek özönével szembesülve akár csak egyetlenegyszer is, hogy hálát adj azért, ismét hétfő van? Pedig a #ThankGodIt’sMonday (röviden #TGIM), azaz #HálIstenHétfő az egyik legfelkapottabb hashtag most az Instán.

Manapság nem elég kibírnod vagy néha kedvelned a munkádat, egyenesen imádnod kell azt, amit csinálsz.

Ezt persze a közösségi médiában bizonyíthatod a leginkább, rendszeres posztok formájában. Ezáltal gyakorlatilag vegyíted az identitásodat a munkáltatód identitásával. Mi másért hozna létre például a LinkedIn nevű, eredetileg szakmai kapcsolatok ápolására szolgáló felület történetmegosztó funkciót

Mi vagyunk a legmenőbb munkahelyi csapat
Mi vagyunk a legmenőbb munkahelyi csapatFotó: sanjeri / Getty Images Hungary

#2 A szabadidődben is a munkádhoz kéne inspirálódni!

Nem elég, hogy az ember folyamatosan dolgozik, munkaidőn kívül is olyan élményeket kell gyűjtenie, amik a munkájához adnak inspirációt. Ha eljut egy társas eseményre, akkor networköl (kapcsolatépít), ha le tud ülni olvasni, szakmai anyagokat böngészget. A testmozgás, a koncertek, egy-egy utazás mind kiváló inspirációforrás a későbbi munkához. A minket körülvevő digitális környezet is ezt erősíti bennünk. A Spotify nevű zenehallgató felület küldetése, hogy „kinyissa az emberi kreativitás lehetőségeit”, a Dropboxban sem egyszerűen csak fájlokat tárolunk, hanem a cég célja, hogy „kiaknázza a világ kreatív energiáit egy felvilágosult munkamódszer kialakításával”. Ma már nem lehet csak úgy egyszerűen zenét hallgatni, képeket feltölteni vagy önmagukért élvezni tevékenységeket. 

Kész szerencse, hogy nálam van a laptopom!
Kész szerencse, hogy nálam van a laptopom!Fotó: Severin Schweiger / Bernhard Has / Getty Images Hungary

#3 Majd a cég gondoskodik rólad, neked csak a munkával kell törődni!

A Google már az ezredfordulón elkezdte mindenféle szolgáltatásokkal kényeztetni a dolgozóit, hogy a legtehetségesebb munkavállalókat magához csábítsa. Egyre több vállalat optimalizálja a munkatársak napját: ki ne akarna egy olyan helyen dolgozni, ahol kimossák a szennyesét, kitakarítják az otthonát, finom ételeket főznek neki, eljárhat edzeni, szaunázni, masszázsra? Ha elsőre jól is hangzik az ilyen jellegű törődés, előbb-utóbb nagy árat fizetsz érte: az egész életedet be fogja hálózni a munkahelyed.

Ráadásul a gondoskodásnak egyetlen célja van: az, hogy még többet dolgozz, a végletekig növeld a hatékonyságodat.  

#4 Fantasztikus irodák és trendi kiegészítők dicsőítik a kemény munkát

Az egyik legdinamikusabb ütemben növekvő amerikai cég, a WeWork ma már 46 milliárd dollárt ér. A vállalkozás 27 országban van jelen, mintegy 400 000 emberhez juttatja el szolgáltatásait. Rövid szlogenjük szerint „az íróasztaloktól az irodákon át egy teljes székhelyig olyan környezetet teremtenek, amelyben lehetséges a produktivitás, az innováció és a kapcsolódás”. Az első ránézésre valóban csodálatosan kialakított terekkel csak egy a bökkenő: lépten-nyomon a határokat nem ismerő munkát éltetik! A párnákon az olvasható, hogy „Do what you love” (Azt csináld, amit szeretsz!), a neonfények azt duruzsolják, hogy „Hustle harder” (Dolgozz keményebben!), a víztározóban található uborkákra pedig az alábbi felirat van belehámozva: „Don’t stop when you’re tired, Stop when you are done” (Ne akkor állj meg, amikor elfáradtál, hanem amikor végeztél!).   

Ezek az üzenetek gyakorlatilag a munkaholizmusból csinálnak márkát.

Ráadásul Adam Neumann, a WeWork alapítója nemrég azt is bejelentette, hogy lakóingatlanokra és oktatási intézményekre is ki fogják terjeszteni a vállalkozást. Ezzel félő, hogy visszatérünk a #3-as pontban leírtakra. 

Csodálatos ez az iroda! Kár, hogy péntek este is itt vagyunk
Csodálatos ez az iroda! Kár, hogy péntek este is itt vagyunkFotó: Anchiy / Getty Images Hungary

#5 Meg lehet váltani heti 40 órában a világot?

Elon Musk, az elektromos autókat gyártó világhírű Tesla vezérigazgatója 24 millió követővel rendelkezik a Twitteren. 2018 novemberében az alábbi üzenetet posztolta: „Sokkal könnyebb munkahelyek is léteznek, de soha senki nem változtatta meg a világot heti 40 órában”. A bejegyzést követő reakciókra válaszolva az amerikai üzletember (vagy az oldalát kezelő kommunikációs csapat) azt is elmondta: „Egyénenként változik, hogy ki mennyit dolgozik nálunk: lankadatlan 80 óra, esetenként 100.

A fájdalomszint 80 munkaóra fölött exponenciálisan növekszik.”

Majd azt is hozzátette: „Ha szereted, amit csinálsz, (legtöbbször) nem is érzed munkának.” Ergo ha panaszkodsz az eszméletlen mennyiségű munkára, amit a cég elvár tőled, akkor nem szereted eléggé a munkádat, ha pedig nem szereted eléggé a munkádat, akkor nem vagy méltó arra, hogy megváltsd velünk a világot. Hiszen a Teslában nem egyszerűen dolgoznak a munkavállalók, hanem kiválasztottak, akik egy nemes ügynek szentelik a tehetségüket. Sajnos az emberi kapcsolataikat, az egészségüket, az összes idejüket és az életüket is. 

Ha iszom még egy kis kólát, nem érzem az éhséget!
Ha iszom még egy kis kólát, nem érzem az éhséget!Fotó: AleksandarNakic / Getty Images Hungary

#6 Ennyire éhezik a millenniumi generáció a jelentésteliségre?

Millenniumi nemzedékként szokták együttesen emlegetni az Y (1980–1995 között születettek), illetve a Z generáció (1996–2010) tagjait, akik egyre inkább jelen vannak a munkaerőpiacon. Ezt a korosztályt, azaz minket már úgy neveltek, hogy ha jó jegyeket kapunk az iskolában, hasznosan töltjük a szabadidőnket, majd diplomát szerzünk a legnevesebb egyetemek egyikén, akkor biztosan fogunk olyan munkát találni, ami nem csupán megélhetést biztosít, de amit szenvedélyesen tudunk végezni. A magas elvárások mellett nehéz a valósággal szembesülni: azzal, hogy

sokan egészen értelmetlen állásokban vergődnek, miközben még mindig fizetik a tanulmányaik alatt felhalmozódott diákhitelt.

Nem csoda, hogy bekapcsolnak az elhárító mechanizmusok, és hajlamosak lesznek az emberek idealizálni a munkájukat, illetve megnő a fogadókészség a kreativitást, innovációt, világjobbító közös célokat ígérő pozíciók iránt. 

A munkám az életem!
A munkám az életem!Fotó: Pekic / Getty Images Hungary

#7 Bűntudatod van, amikor nem dolgozol?

Napjainkban a munka nem azért van, hogy általa megszerezhessünk dolgokat, amiket szeretnénk: gondoskodjunk a családunkról, hobbijaink legyenek, utazzunk. Mára sokak életében a munka lett a minden! Egyre elterjedtebb az a toxikus előfeltevés, hogy annyit érsz, amilyen teljesítményt le tudsz tenni az asztalra. Egy olyan világban, ahol ennyire fontossá válik a munka, bűntudatot okozhat minden szabadnap, minden olyan óra, amikor valaki nem foglalkozik a hivatásával. Ha tudatos is vagy, tartanád a negyvenórás munkahetet, a kollégákkal való versenyhelyzetben az állásodat kockáztathatod. Ez a legnagyobb baj az ún. túlóratörvénnyel is. 

Pillanat, Kismaci! Apa gyorsan megírja ezt az e-mailt
Pillanat, Kismaci! Apa gyorsan megírja ezt az e-mailtFotó: Ariel Skelley / Getty Images Hungary

#8 Ki nyer azzal, hogy spirituális dimenziója lett a produktivitásnak?

Kutatások szerint a hosszú munkaórák sem a produktivitást, sem a kreativitást nem növelik. A túlóra körüli mítoszok fennmaradásának igazi oka, hogy igazolják a munkavállalók kizsákmányolását. Hiszen a megváltozott munkakultúra igazi győztese az a szűk hatalmi elit, mely leginkább meggazdagszik a megtermelt javakon. A többieknek marad a munkaholizmus, a folyamatos pörgés, a tartalékaik teljes kimerülését jelentő kiégés.

Mustra