Már egész a kezdetektől fogva figyeltek meg összefüggéseket a Parkinson-kór és a különböző emésztőrendszeri problémák, például a székrekedés kialakulása között, egy újabb kutatás azonban minden eddiginél jobban bizonyítja, hogy a Parkinson valójában nem az agyban, hanem a bélrendszerben kezdődik. A ScienceAlert cikke elemzi a fejleményeket.
Régóta közismert a kapcsolat
A teória, miszerint a Parkinson-kór először a vastagbélben alakul ki, majd ezután terjed át az agyra, egy 2017-es kutatás nyomán kapott nagyobb nyilvánosságot, melynek szerzői öt éven keresztül követtek nyomon olyan pácienseket, akiknek bolygóidegét (n. vagus), mely az emésztőrendszert és az agyat kapcsolja össze, a gyomorfekély kezelésének érdekében műtéti úton elmetszették. Mint kiderült, ezen személyek esetében negyven százalékkal csökkent a Parkinson kialakulásának esélye.
A svédországi Karolinska Intézet munkatársai által nemrégiben publikált kutatás megerősíti a korábbi vizsgálatok eredményeit. A tanulmány első szerzője, Bojing Liu epidemiológus szerint minél jobban megértjük, miként működik a kapcsolat vastagbelünk és agyunk között, annál sikeresebben vehetjük majd fel a harcot a jövőben a betegséggel szemben. Mint magyarázza, a Parkinson-kór egyes tünetei, például a székrekedés, akár évtizedekkel a betegség kialakulása előtt jelentkezhetnek már, ami egyértelműen arra mutat, hogy „odalent” kezdődnek a gondok.
Kutatásukban Liu és kollégái negyven év orvosi statisztikáit böngészték át, melyek alapján több mint kilencezer vagotómián átesett páciens adatait tudták összehasonlítani majdnem négyszázezer egészséges társuk leleteivel. Az első, felületesebb vizsgálatban a kutatók nem találtak különösebb eltérést a két csoport esetében a Parkinson-kór kialakulásának arányát tekintve, de miután azt is figyelembe vették, hogy a kérdéses kilencezer személy közül hány esetben végeztek teljes vagotómiát, és hány esetben történt csupán részleges műtét, rögtön kiütköztek a lényeges különbségek. Mint kiderült ugyanis, azon pácienseknél, akiknek bolygóidegét teljes egészében átmetszették, mindössze kilenc esetben jelentkeztek a Parkinson-kór tünetei a műtétet követő öt éven belül, míg azoknál, akiken csak részleges vagotómiát hajtottak végre, hatvan személy esetében diagnosztizálták a betegséget a szóban forgó időszak alatt.
A bolygóidegen át terjed át a folyamat az agyba
A Parkinson-kór kialakulásának oka agyi idegsejtjeink elhalása, melynek következtében kézremegés, izommerevség és lassult mozgás jelentkezik a pácienseknél. Arra azonban nem sikerült még rájönni, hogy ez a folyamat hol és hogyan kezdődik. Jelen teória hívei azt feltételezik, hogy minden a belekből indul ki: a vastagbél fehérjéinek meghibásodása indítja el a folyamatot, mely a bolygóidegen keresztül fokozatosan, sejtről sejtre terjed fel az agyba.
A vázolt svéd kutatás mellett több más hasonló vizsgálat is igazolni látszik ezt a feltételezést. Három évvel ezelőtt például egereken végzett vizsgálatokkal mutattak ki összefüggéseket a bélflóra egészsége és a Parkinson-kór kialakulása között amerikai tudósok, míg egy évvel később, szintén az Egyesült Államokban, emberi páciensek esetében is hasonló következtetéseket vontak le kutatók.
A Parkinson-kór jelenleg nem gyógyítható, de megfelelő kezeléssel a tünetek kordában tarthatóak. Az említett kutatások fontos lépést jelenthetnek egy esetleges gyógymód kifejlesztése felé, vagy akár csak a tünetek hatásosabb enyhítéséhez is hozzájárulhatnak. Természetesen nem szabad nagyon előreszaladni, hiszen a Parkinsonnak rengeteg különféle tünete létezik, melyek más-más okokra vezethetők vissza. Liu szerint rengeteg erőfeszítésbe kerül még, mire a szakemberek képesek lesznek a gyakorlatba is átültethető eredményeket produkálni.
