A tudósok szerint egyre aggasztóbb mértékben csökken a férfiak termékenysége, hiszen az elmúlt 80 évben a spermiumok minősége 50 százalékkal romlott. Sokáig nem volt egyértelmű, hogy mi áll a jelenség hátterében, a Science Alert azonban megosztotta velünk az eddigi eredményeket.
A kutyák és a gazdik elkezdenek hasonlítani egymásra
2016-ban a Nottinghami Egyetem kutatóinak feltűnt, hogy a velünk élő kutyák esetében is megfigyelhető a jelenség, ezért elkezdték vizsgálni a háztartásban megtalálható vegyi anyagok hatását a kutyák termékenységére. Az eredmények láttán felmerült a kérdés a kutatókban, hogy vajon ugyanattól romlik-e az emberek spermájának a minősége, mint amitől a kutyáknak.
A friss kutatások eredményei erre engednek következtetni. Pontosabban, a Nottinghami Egyetem csapata két olyan vegyi anyagot azonosított, amely gyakran előfordul az otthonokban és az általunk fogyasztott élelmiszerekben, emellett pedig kimutathatóan káros hatással vannak mind az emberek, mind a kutyák spermájára.
„Az új tanulmány alátámasztja a feltételezést, miszerint a házi kedvencként tartott kutyák termékenységi problémája tükrözi az ember állapotát” – mondja Richard Lea, a Nottinghami Egyetem biológusa.
Kiderült, mi áll a háttérben
A vizsgálatban 11 férfi és 9 kutya spermáját hasonlították össze. A károsnak ítélt vegyületek közül az egyik az úgynevezett DEHP volt, amit jellemzően a műanyag lágyítására, puhítására használnak. Annak ellenére, hogy használatát sok területen már betiltották, még mindig megtalálható például élelmiszer-csomagolásokban vagy padlószőnyegekben, ahonnan könnyen a szervezetünkbe kerülhet. A másik veszélyes vegyület a poliklórozott bifenil 153 (PB153), ami az ipari tevékenységből származó vegyületek egyik csoportjába tartozik, az 1960-as, 70-es évektől kezdve tartós szerves szennyezőanyagként van jelen.
A kutatók a spermaminták és a résztvevők jelenlegi környezetében gyakran előforduló anyagokkal való kölcsönhatását vizsgálták. Az eredmények szerint mindkét vegyület csökkentette mind az emberek, mind a kutyák termékenységét.
„Tisztában vagyunk azzal, hogy ha az emberi spermium mozgása lassú, a DNS fragmentációjának mértéke megnő, ez pedig a termékenység csökkenéséhez vezet” – nyilatkozta Rebecca Sumner, a Nottinghami Egyetem biológusa. „Úgy tűnik, hogy ugyanez a helyzet a kutyáknál, hiszen ugyanazok az anyagok és szennyeződések kerülnek a szervezetükbe, mint emberek esetében, akikkel egy háztartásban élnek.”
A kutatás eredményei szerint a kutyák vizsgálata segíthet rájönni, hogyan akadályozható meg a jelenség, és milyen módszerrel lehetne visszaszorítani a káros hatásokat. Egyrészt azért, mert a kutyákon végzett vizsgálatok elfogadottabbak a társadalom számára, mint ha embereket vonnának be a kísérletbe, másrészt pedig a környezet és az étrend könnyebben szabályozható az állatok esetében.
