Továbbra sem egyértelmű, a rendszeres testmozgás melyik aspektusa felelős a demenciával kapcsolatos tünetek elodázásáért, de egy egereken végzett kísérlet szerint lehetséges, hogy mesterségesen, laboratóriumi körülmények között is reprodukálható a folyamat - írja a Science.
Mennyit számít?
Egy 1000 svéd nő edzettségi szintjét megvizsgáló, és a résztvevők egészségügyi állapotát 40 éven keresztül nyomon követő kutatás szerint mindenesetre tényleg jelentős különbségekről van szó: a szobabicikliken kifejezetten jól teljesítő nők esetében átlagosan 9,5 évvel később jelentek meg a demencia első tünetei, mint a közepes teljesítményt nyújtó társaik esetében.
Mi történik ilyenkor az agyban?
Az egerek agyát megvizsgáló kutatók szerint ez valószínűleg az agy bizonyos régióiban, például a hippokampuszban keletkező neuronok számával van összefüggésben. A többet futó egerek agyában születő agysejtek közül ugyanis jóval több, kétszer annyi maradt életben, mint a léha társaik esetében, ez pedig a kognitív képességek hanyatlását is megakadályozhatja.
Az Alzheimer-kór tüneteit is enyhíti?
Fontos tényező azonban, hogy a kísérleti alanyok csak azután kezdtek el jobban teljesíteni az emlékezőképességüket megvizsgáló teszteken, hogy az új neuronokat létrehozó sejtek aktivitását fokozó, és a gyulladásos állapotokat csökkentő gyógyszerekből is kaptak.
Néhány állatkísérlet alapján úgy tűnik, mindez akár az Alzheimer-kór megjelenése után is enyhíthet a tüneteken, a testmozgás hatására ugyanis a rágcsálóknál csökkenni kezdett a betegség kialakulásáért felelős lerakódások mennyisége.
Az sajnos egyelőre nem világos, hogy mindez az emberek esetében is képes lehet-e a már diagnosztizált betegség tüneteinek enyhítésére. A neurológus Dr. Mark Mattson szerint például nem egyértelmű, hogy a hippokampuszon kívüli régiók és az Alzheimer-kór hatására pusztulásnak induló más agysejtek állapotán is segítenek-e az egerek esetében hatékony eljárások.
