Az amerikai és skót kutatókból álló csapat több ezer különböző számítógéppel generált arckifejezést nézetett végig a kutatás résztvevőivel, akiknek az volt a feladata a képnézegetés során, hogy három különböző kategóriába sorolják a látottakat. A kutatók ezek után megvizsgálták, mi volt a különbség a mások (és magunk) megjutalmazását célzó, a dominanciát, vagy épp az összetartozást kifejező mosolyok között. A kutatók szerint a mosolygás három alapvető típusának megértése tárgyalóképesebbé varázsolhatja a kutatás eredményeit átolvasó embereket és a arckifejezések megfelelő működésének helyreállításán dolgozó arcsebészek munkáját is segítheti - írja a Wired.
A kutatók célja alapvetően az volt egyébként, hogy a hagyományosan csak az őszinte, azaz valóban boldog emberek által megvillantott; és a jókedvet csak színlelő emberek hamis mosolya közötti megkülönböztetésen finomítsanak.
A három kategória
Az első kategóriába egy szimmetrikus, a kutatók szerint kifejezetten intuitív mosolyfajta, például a babákra mosolygó szülők által használt, a visszamosolygást és az engedelmeskedést bátorító mosoly került. A jutalom mosolyra a szimmetrián kívül a szemöldökök felhúzása jellemző még.
Az összetartozás érzésének megerősítését szolgáló, a tolerancia vagy az elismerés kifejezését célzó mosoly szintén szimmetrikusan mosolyra görbülő szájjal kerül kommunikálásra, de jóval szélesebb és a kissé összepréselt ajkak miatt a fogakat sem fedi fel.
A dominancia kifejezésére szolgáló mosoly esetében már eltűnik a szimmetria, sokkal inkább egy félre álló, cseppet csúfondáros vigyorról van szó, ami egy adott hierarchiában betöltött magasabb pozíció kommunikálására használatos. Ennek ellenére ez a mosoly az orcák és a szemöldökök megemelésével is együtt jár, ami kissé össze is zavarhatja a domináns vigyor fogadó oldalán állókat.
Ha a sebész figyelmen kívül hagy egy típust
A kutatók egyébként máris kapcsolatba léptek néhány arcsebésszel, a leggyakrabban használt mosolytípusok működésének megértése ugyanis meghatározó jelentőségű lehet a betegek további interakciói szempontjából, nem árt tehát, ha pontosan tudják az orvosok, hogy érdemes hozzányúlni egy működésképtelen archoz.
