Az időszakos koplalás váltott napos verzióját, és egy mezei, napiszintű kalória számolással operáló diétát hasonlítottak össze kutatók, hogy teszteljék, melyik módszer az eredményesebb, ha valaki fogyni szeretne. A Science of Us összefoglalta az eredményeket.
Az időszakos koplalás az Illinoisi Egyetem kutatásában kipróbált verziója az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő váltott napos változat volt, aminek lényege az, hogy a diétázók minden második nap böjtölnek, 2 böjt között viszont zabálnak, ahogy a csövön kifér. (Lehet, hogy a diétát propagáló guruk és életvezetési tanácsadók nem így definiálnák a módszert.) A kutatók 100 elhízott urat és hölgyet toboroztak össze, akiket aztán véletlenszerűen 3 különböző csoportba, egy megszokott módon táplálkozó, egy kalória számláló, és egy minden másnap koplaló kategóriába soroltak.
A felmérés első hónapjában mindenki a megszokott módon táplálkozott, aztán kezdődött csak a tánc, a felkészülési időszakot ugyanis 6 hónap szigorú diéta követte. Ahogy az várható volt, ezt bizony nem sikerült minden versenyzőnek abszolválnia, csupán a diétázók 69%-a bírta a megpróbáltatásokat. A diétázó csoportok közül az időszakosan koplalók minden második nap a normál kalóriabevitelük 25%-val gazdálkodhattak, míg a böjtnapok között 125%-ot kellett teljesíteniük. A kalóriaszámlálók ezzel szemben minden nap a megszokott koszt 75%-át vitték be.
És az eredmények: a minden másnap koplalók átlagosan testsúlyuk 6%-ától szabadultak meg, míg a kalóriaszámlálók 5.3%-ot produkáltak. A másnaposok tehát kicsit jobban teljesítettek, ugyanakkor többen voltak közöttük, akik feladták a versenyt: a csoport 38%-a kapitulált idő előtt, a kalóriások 29%-ával szemben. A többieknek sem volt egyszerű, a koplalók fele mondta azt, hogy nehezére esett betartani az előírásokat. Hasonló eredményeket produkált tehát a két módszer, a kutatás egyik vezetőjének Krista Varadynak szavait idézve: „Az embereknek egyszerűen rá kell jönniük, melyik diéta felel meg nekik jobban.” Nahát.