Szem előtt van, mégis láthatatlan probléma – Ismerje fel a zaklatás jeleit!

„Csak chaten írogat, egyébként hozzám se nyúl.” „A volt páromról van szó, soha nem bántana.” „Csak azért füttyentget és trágárkodik, mert bókolni akar” - egyik magyarázat sem számít enyhítő körülménynek. Tipikus megnyilvánulások ezek olyan áldozatoktól, akik bagatellizálják a problémát, pedig minden, amiben az egyik fél olyan helyzetbe kényszerül, amely nem egyezik saját akaratával, zaklatásnak számít.

A zaklatók típusai

Paul Mullen ausztrál pszichiáter a viselkedés hátterében álló motiváció szerint öt különböző típusba sorolta a zaklatókat:

  1. Az elutasított stalker az, akit elhagytak vagy megromlott egy fontos kapcsolata egy számára közeli személlyel, például szülővel, kollégával, ismerőssel. Ez a típus esetenként vissza akarja kapni a korábbi állapotot, máskor pedig dühös, és bosszúvágyat érezhet az elutasítás miatt. Az egyértelmű tiltakozás ellenére is igyekszik áldozata közelében maradni, mert így jobban érzi magát és az önbecsülése is kevésbé sérül.
  2. A sértett vagy sértődött zaklató igazságtalanságnak él meg bizonyos dolgokat és megalázva érzi magát. Áldozatai idegenek vagy ismerősök, akik tanúi voltak annak, hogy bántották őt. Nem viszonzott szeretetet keres, hanem bosszút akar állni áldozatán, ezért a szakértő szerint ők már a veszélyesebb kategóriába tartoznak.
  3. Az intimitást kereső bizalmas viszonyra vágyik a magány ellen. A zaklató kiszemel egy ismerőst, vagy akár egy számára ismeretlen személyt is, akivel úgy viselkedik, mintha egy pár lennének. Közülük sokan hiszik azt, hogy a szerelmük viszonzásra talál, pedig ezek csak téveszmék, amelyekre valójában nem érkezik visszaigazolás. Az motiválja őket, hogy szeretve legyenek, érzelmi, bensőséges párkapcsolatuk legyen, és szorosan kapcsolódhassanak egy másik személyhez, de valójában a társadalom kirekesztésétől félnek.
  4. Az inkompetens, vagyis cselekvőképtelen típus viselkedése hasonlít az előbbi kategóriába tartozókéhoz azzal a különbséggel, hogy tudják, hogy érzelmeik nem találnak viszonzásra. Ettől függetlenül mégis folytatják a zaklatást, hiszen magányosak. Az inkompetens stalkerek többnyire alacsony intelligenciával rendelkeznek és a szociális készségek területén is ügyetlenebbek. Ebből kifolyólag udvarolni sem tudnak a normáknak megfelelően, így a bókolás visszafelé sülhet el, ami persze ijesztő lehet.
  5. A ragadozó stalker egyáltalán nem keres kapcsolatot, hanem hatalmat és kontrollt szeretne szerezni áldozata felett. Az elkövető általában férfi, aki olyan gyanútlan nőket keres, akikhez szexuálisan vonzódik. Ez a típus kifejezetten élvezi, hogy információkat gyűjt be áldozatáról, és fantáziál is arról, hogy fizikailag (általában szexuálisan) bántalmazza őt.
shutterstock 401341996

"A zaklatás előfordulhat bárhol, ahol emberek érintkeznek egymással. Ott kezdődik, hogy azt mondtuk, NEM kérünk belőle, az elkövető mégsem hagy fel az adott cselekvéssel - történjen ez bármikor, bármilyen előzmény után, akár egy párkapcsolatban is. Teljesen független a helyszíntől és az elkövető indítékától, nem kevésbé zaklatás ugyanis, ha a bántalmazót a lángoló szerelem vagy a bosszú hajtja. Csoportosíthatjuk tehát a zaklatás fajtáit térben (munkahelyi, iskolai, internetes) vagy motiváció szerint, de ettől nem leszünk sokkal okosabbak, sőt csak elvonja a figyelmet a lényegről” - nyilatkozta a Díványnak Böhönyey Márta pszichológus.

Az elkövető és az áldozat

"A lényeg, hogy zaklatásnak számít, ha valaki háborgat, zavar, sért, megaláz, megszégyenít, ellenségeskedik, megfélemlít, támad valakit azután is, hogy a kiszemelt megkérte az illetőt, hagyja abba ezt a viselkedést. Az, hogy erőszak vagy zaklatás történik-e, kizárólag az elkövetőn múlik, ami abból is kiderül, hogy míg nincs egy olyan tulajdonság vagy viselkedésegyüttes, ami az áldozatokban közös, addig az elkövetők személyisége nagyon is jól meghatározható. Sok zaklatónak örömöt okoz, hogy kellemetlen helyzetbe hozza a másikat. Úgy érezhetik, hogy objektív igazság tudói, amit a másikra akarnak kényszeríteni. A céljuk elérése érdekében szinte semmilyen eszköz bevetésétől nem riadnak vissza. Nem értik meg, nem érzik át, hogy a tetteik mit váltanak ki a másik emberből, illetve ez nem tartja őket vissza a cselekvéstől. Ahelyett, hogy magukba nézve hatékonyan kezelnék a nehézségeiket és vállalnák a felelősséget, a másikkal vannak elfoglalva” – magyarázta Böhönyey Márta.

"Nem létezik megbízható profil arra, hogy megjósoljuk, ki az, aki hajlamos a háborgatásra, de tény, hogy egyes zaklatók pszichopata vonásokkal rendelkeznek; többek között nem képesek az empátiára és impulzuskontroll-zavar jellemzi őket, de ez nem jelenti azt, hogy minden zaklató egyben pszichopata is. A legtöbb elkövető nem veszi figyelembe, hogy tette sem erkölcsileg, sem jogilag nem helyénvaló. Egy részük azért, mert nem képesek rá, ugyanis nem elég empatikusak ahhoz, hogy felmérjék, milyen fájdalmat okoznak a másiknak. Mások képesek lennének ugyan belátni tettük súlyát, mégsem teszik, hiszen ellenérdekeltek benne" - fűzte hozzá a pszichológus.

Mivel az áldozatok közül sokan nem veszik eléggé komolyan a problémát, a zaklatás tényére csak az esetek kis százalékában derül fény – vagy azután, hogy már erőszak is történt. „Bár előfordul, hogy valóban jelentéktelen és nem lesz belőle súlyosabb gond egy undok megjegyzésnél, fontos tudni, hogy amennyiben kicsit is zavar a provokáció, teljesen jogos megtenni a szükséges lépéseket, például letiltani az illetőt, törölni az ismerőseink közül vagy jelenteni az esetet a hatóságoknak. Ha valaki olyan környezetben nevelkedett, ahol igényeit nem vették figyelembe, esetleg bántották, annál nagyobb az esély, hogy normálisnak tekintsen egy olyan viselkedést, ami már túllépi a határokat. Nem érdemes bagatellizálni és homokba dugni a fejünket, mert súlyos következményei is lehetnek egy-egy látszólag ártalmatlannak tűnő közeledésnek is” – figyelmeztet a szakértő.

shutterstock 302994257

Be kell avatni a környezetünket

„A zaklatás, megfélemlítés, zsarolás, illetve erőszak áldozata gyakran szégyelli és saját magát okolja a történtekért, ezért titkolhatja is azt, ami történik vele, ráadásul nemcsak az emberekben csalódva izolálódik, de önmaga ellen is fordulhat. Ezenkívül a lehangoltság, a teljesítményromlás és a szorongás különféle formái mutatkozhatnak meg, illetve poszttraumás stressz szindróma is kialakulhat az áldozatnál. Éppen ezért kell időben elejét venni a problémának” – mondja Böhönyey Márta. „Ha a zaklatóval személyes kapcsolatban állunk, először tudassuk vele, hogy hogyan érint minket érzelmileg, amit tesz, ha viszont ez nem elég, jelentsük ki, hogy ez zaklatás, és ha nem hagyja abba, feljelentést teszünk ellene. Fontos, hogy a legapróbb jeleket se hallgassuk el környezetünk elől, avassuk be egy barátunkat vagy egy családtagot, hiszen akik jól ismernek, visszaigazolhatják, hogy nem velünk van a baj, segítenek reálisan látni és megtenni a szükséges lépéseket.”

Ami a zaklatót illeti:

Aki belátja, hogy segítségre van szüksége és hajlandó dolgozni magán, annak van esélye arra, hogy a kóros viselkedését visszaszorítsa. A zaklatás egy tünet, aminek hátterében többféle ok állhat. Az okokat szakember segítségével lehet feltárni és a szükségletet úgy betölteni, hogy az senkire ne legyen káros. Mindenképpen fejlesztendő a zaklatóknál az empátia és az önkontroll.

A cyberbullying komolysága számokban

Nem meglepő, hogy a legnagyobb mértékben az elektronikus zaklatás terjed, aminek első számú áldozatai a fiatalok és a cyberbullyingnak nevezett jelenség hatásai nagyon is valóságosak.

Az UNICEF „Hidden in Plain Sight” (Szemünk előtt, mégis láthatatlan) című jelentése 190 országból gyűjtött össze olyan adatokat, amelyek gyermekek elleni erőszakot rögzítenek ott, ahol a gyermekeknek biztonságban kellene lenniük: a közösségükben, az iskolában és az otthonukban. A felmérés szerint világszerte a 13 és 15 közötti tanulók csaknem egyharmadát éri zaklatás az iskolában. Szamoában négyből hármat. Európában és Észak-Amerikában a 11 és 15 év közötti tanulók majdnem egyharmada jelent mások zaklatásáról, Lettországban és Romániában pedig tízből hat ismeri be, hogy zaklat másokat.

A brit Ditch the Label zaklatásellenes jótékonysági szervezet 2014-es cyberbullying statisztikája nagyszámú résztvevő közvélemény-kutatásai alapján készült, amely az online zaklatás és megfélemlítés főbb tendenciáit és változásait nézi szerte a világon. Az eredmények alapján:

  • 10-ből 7 fiatal esik áldozatul elektronikus zaklatásnak
  • 37% nagyon gyakran tapasztal online zaklatást
  • a fiatalok 20%-a tapasztal extrém elektronikus zaklatást naponta
  • egy új kutatás azt sugallja, hogy a fiatal fiúk és lányok egyaránt veszélyeztetettjei az online zaklatásnak
  • a fiatalok szerint kétszer olyan valószínű, hogy terrorizálják őket a Facebookon, mint bármely más közösségi hálón.
  • a fiatalok 54%-a számolt be arról, hogy a Facebookon tapasztalt elektronikus zaklatást
  • a Facebook, a Twitter és az Ask.FM azok a portálok, amelyek a legvalószínűbb forrásai az elektronikus zaklatásnak, hiszen ezek a legnagyobb forgalmat lebonyolító közösség oldalak
  • kiderült, hogy az internetes zaklatásnak katasztrofális hatása lehet akár a fiatalok 70%-ának önbecsülésére és szociális életre
  • a becslések szerint az Egyesült Királyságban 5.430.000 fiatal tapasztalt online zaklatást és 1.260.000 tapasztal extrém elektronikus zaklatást nap mint nap
shutterstock 345688403

A felmérések szerint az online zaklatás már hazánkban is gyakoribb a klasszikus, offline iskolai bántalmazásnál. Az interneten ráadásul gyakran olyanok is bántalmazóvá válnak, akik a valóságban nem lennének azok. Egyrészt azért, mert amikor bántanánk valakit, gyakran megsajnáljuk és empátiát, együttérzést érzünk iránta, ha látjuk, hogy rosszul esik neki, szenved vagy sír. (Személyes találkozó során részben ezért is nehezebb kegyetlenkedni.) Ha viszont az interneten szemétségeket írok valakiről vagy valakinek, akkor nem látom a reakcióit. Így a bántalmazó félben sokkal kisebb eséllyel és később támad fel az áldozat iránti empátia (ha egyáltalán), vagyis sokkal kíméletlenebb tud lenni, mint személyesen.

A zaklatás bűncselekmény

A magyar jogrendszer 2008 januárja óta védi a zaklatás áldozatait, a zaklatás elkövetője bűncselekményt követ el, amely büntetőeljárást és akár szabadságvesztéssel is büntethető. A zaklatás tényállását a jogalkotó preventív célzattal emelte a büntető törvénybe. A zaklatás elkövetőjének magatartása az általános tapasztalat szerint az idő előrehaladtával fenyegetőbb, durvább lesz, ami adott esetben személy elleni erőszakos bűncselekmények elkövetéséhez vezet. Ennek megelőzése érdekében a törvény a sértett büntetőjogi védelmét az elkövetési magatartás korábbi szakaszára is kiterjeszti a zaklatás önálló bűncselekményként történő szabályozásával.

A zaklatás megvalósul a következő cselekményekkel való fenyegetés esetén:

- emberölés
- testi sértés
- foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés
- személyi szabadság megsértése,
- az emberrablás,
- közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény,
- vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése,
- hivatalos személy elleni erőszak,
- közfeladatot ellátó személy elleni erőszak,
- hivatalos személy támogatója elleni erőszak,
- nemzetközileg védett személy elleni erőszak,
- közveszély okozása, a közérdekű üzem működésének megzavarása,
- légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése,
- rablás,
- rongálás.

Forrás: www.jogitanacsok.com

Oszd meg másokkal is!
Mustra