Ön a rend és a szigorú szabályok híve vagy inkább a gondolatoké és az érzelmeké? Válasza alapján a Cambridge-i Egyetem kutatópszichológusai meg tudják állapítani, milyen zenét hallgat szívesen. Ha kíváncsi rá, mi köze van a zenei ízlésnek az empátiához, görgessen tovább!
A PLOS ONE című folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerint azok, akik megértőbbek és empatikusabbak mások érzéseivel kapcsolatban, jobban kedvelik a romantikusabb és nyugtató zenéket, mint a soft rock vagy az R&B, míg azok, akik a dolgok legapróbb részleteire is odafigyelnek, a technikailag összetettebb műfajokért rajonganak, mint például a klasszikus jazz - írja az IFLScience. (Ha utánajárna, ön melyik csoportba tartozik, a Musical Universe oldalán kitöltheti a kutatók által készített kérdőívet.)
Persze nem ok-okozati összefüggésről van szó, vagyis egy mulatós zenét hallgató személy nem feltétlenül empatikusabb a technóért rajongóknál, de kétségtelen, hogy zenei ízlésünk, gondolkodásmódunk és viselkedésünk között szoros kapcsolat van. Egy tavalyi kutatás során kiderült, hogy egy hangszeren való rendszeres gyakorlás fejleszti és hatékonyabbá teszi a jobb és a bal agyfélteke közötti kommunikációt. Ez az újabb tanulmány pedig része annak a tudományos törekvésnek, hogy jobban megértsük a zenei ízlés pszichológiáját – arra az aspektusra fókuszálva, hogy milyen hatása van a zenei ízlésre az empátiás készségnek vagy a racionalitásnak.
David Greenberg, a Cambridge-i Egyetem pszichológus hallgatója és munkatársai 4000 felnőtt bevonásával készített felmérésükben először az alanyok gondolkodási stílusával kapcsolatban tettek fel kérdéseket, majd számos különböző műfajú zenei részletet játszottak le a résztvevőknek, hogy kiderüljön, kinek milyen a zenei ízlése. Kiderült, hogy az empátiára hajlamosabb alanyok a lágy, reflektív, mély érzelmekről szóló dalokat részesítették előnyben – mint például Norah Jones-tól a Come away with me című dalt -, amelyeket jellemzően a soft rock műfaj képviselői és a populáris zene énekes-dalszerzői alkotnak.
Az általában logikusan és rendszerben gondolkodók ezzel szemben az intenzívebb, progresszívebb zenékre szavaztak, mint például a hírhedt God save the queen című Sex Pistols-szám, vagy a heavy rock szerzemények, de a klasszikus darabokat is pozitívan értékelték a szisztematikusan gondolkodó alanyok.
Kiderült, hogy az empátiára hajlamosabb személyek a már-már túláradó (pozitív vagy negatív) érzelmeket kedvelik, amelyek összefüggnek bizonyos zenei stílusokkal. A szakértők szerint az empátia hiányán – például a pszichopaták esetében – segítene, ha az emberek több érzelmeket tartalmazó zenét hallgatnánk. Bár a tanulmány nem tér ki erre az összefüggésre, ha mindez beigazolódna, az további fontos kutatások alapjául szolgálna.
A szisztematikusan gondolkodó alanyok a másfajta, komplexebb zenei stílusokat és hangszereléseket élvezik. „Számukra ez majdnem olyan, mint egy zenei puzzle, amit darabjaira szedhetnek és összerakhatnak. Természetesen a kétféle gondolkodási stílus keveredhet, ami egyfajta egyensúlyra utal” – nyilatkozta Greenberg a CNN-nek.
Egy a legutóbbi vizsgálatokat kísérő tanulmány szerint a nyitottság a saját megtapasztalásra (a Big Five személyiségteszt alapján az egyik személyiségjegy) szintén nagymértékben befolyásolja az emberek zenei kifinomultságának szintjét – sokkal jobban, mint más személyiségjegyek. A kifinomultság ebben az esetben a dekonstrukciót, az emlékezést és a zene művelését mint képességet jelenti. A fantáziadús, kreatív embereknek, akiket sok minden érdekel és nyitottak a változásra, magasabb szintű a zenei kifinomultsága, mint azoknak, akik a konvenciók és a rutin hívei. Fontos hangsúlyozni, hogy ez attól függetlenül is igaz lehet ránk, hogy játsszunk-e valamilyen hangszeren vagy sem, így lehet, hogy önnek is kivételes tehetsége van a zenéléshez, csak épp nem tud róla.
