10 halhatatlan mítosz a dohányzásról

„Negyven év alatt rengeteg dohányzással kapcsolatos téves meggyőződést ismertem meg, amelyektől képtelenek megszabadulni az emberek. Ha csak egy-egy dollárt kaptam volna minden egyes alkalommal, amikor ezeket a makacs téveszméket meg kellett cáfolnom, már egy kisebb vagyonom lenne” - írja Simon Chapman, a Sydney Egyetem munkatársa a The Conversation oldalon. A szakértő összegyűjtött tíz gyakori tévhitet, amiket saját és környezetünk egészsége érdekében ideje átértékelnünk.

1. A nők többet szívnak, mint a férfiak

"Akadnak felmérések, amik egy-egy korcsoportra fókuszálva mutatják azt, hogy a nők nagyobb dohányosok, mint a férfiak, de a múlt század első évtizedeiből számos olyan tömeges vizsgálat eredményeit ismerjük, amelyek szerint a férfiak jelentős mértékben többet dohányoznak. 1945-ben például Ausztráliában a férfiak 72 százaléka, míg a nők 26 százaléka dohányzott, majd 1976-ra a dohányzó férfiak aránya 43 százalékra esett, a nőké pedig 33 százalékra nőtt. Nem véletlen tehát, hogy a dohányzás okozta halálozások kockázata a férfiaknál mindig is sokkal magasabb volt, mint a nőknél. Mára egyébként mindkét nemnél visszaszorult a dohányzás mértéke; Ausztráliában jelenleg a férfiak 15, míg a nők 12 százaléka napi rendszerességgel dohányzik, de mi a helyzet a fiatalokkal, a lányokkal és a fiúkkal? 2014-ben a 17 éves középiskolás fiúk 13 százaléka, míg a lányok 11 százaléka dohányzott, két fiatalabb korosztályban pedig a lányoknál egy százalékkal több volt a dohányosok aránya a fiúkénál. Azokból tehát, akik szerint a nők igenis többet dohányoznak, valószínűleg csak a szexista felháborodás és tudatlanság szól" – fogalmaz Simon Chapman.

GettyImages-50576155
Grey Villet / Europress / Getty

2. A dohányzásellenes kampányok nem segítenek az alacsony életszínvonalú dohányosokon

"Ausztráliában a gazdasági jólétben élők 11 százaléka dohányzik, míg az alacsonyabb életszínvonalú embereknek a 27,6 százaléka, és a másik csoporthoz képest ez több mint kétszeres érték. De ez nem jelenti azt, hogy a leszokást segítő kampányok semmit nem érnek a kevésbé jómódú emberek körében. A leghátrányosabb csoportban többen szoknak rá a dohányzásra, mint a tehetősebbek közül. Az alacsonyabb életszínvonalú csoport 39,5 százaléka soha nem dohányzott és 46 százalékuk szokott le, míg az társadalmi-gazdasági szempontból előnyben lévők 50,4 százaléka mindig is kerülte a dohányzást, a korábban dohányzóknak pedig 66 százaléka rakta le a cigarettát. Az előbbi csoport esetében tehát nem arról van szó, hogy az emberek nem tudnak vagy nem akarnak leszokni, hanem arról, hogy közülük eleve többen szoknak rá a cigarettára" - magyarázza a professzor.

3. Az elrettentő kampányok sem működnek

Számos tanulmány készült már a leszokás okairól, és soha nem találkoztam olyan felméréssel, ahol nem az egészség vagy anyagiak álltak az első helyen. "Egy 13 éves időtartamot átölelő amerikai felmérésben résztvevő volt dohányosok 91,6 százaléka vallotta azt, hogy elsősorban egészségügyi okok miatt hagyott fel a dohányzással, míg 58,7 százalékuk az anyagi nehézségekre hivatkozott, 55,7 százalékuk pedig arra, hogy a dohányzással környezetüknek is ártanak. Ha tehát a dohányzás negatív hatásairól szóló információk nem működnek, akkor ezek az emberek mégis honnan merítették motivációjukat? Nyilván nem csak úgy kipattant a fejükből, hanem ésszerű megfontolásból, a tudományos kutatások eredményeinek, az ismerősök negatív tapasztalatainak, a cigarettásdobozokon lévő elrettentő szövegek és egyéb dohányzásellenes kampányelemeknek köszönhetően sikerült elhatározniuk magukat" - tette hozzá a szakértő. 

Hatékonyabb módszerek a láthatáron

Az új-zélandi Otago Egyetem kutatócsoportja szerint a csomagoláson feltüntetett elrettentő üzeneteknél és képeknél sokkal hatékonyabbak lehetnek a kevésbé vonzó színű cigarettapapírok és magán a cigarettán jelzett figyelmeztetések – írja a Daily Mail. A Tobacco Control című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői 313 dohányzó felnőtt bevonásával végeztek egy online felmérést, amelynek során az alanyok különböző cigarettákat ábrázoló képekre adott reakcióit elemezték. „Azt találtuk, hogy a dohányosok lényegesen kisebb valószínűséggel szívnák el a sárga vagy sötétzöld színű cigarettát, mint a hagyományos fehéret” – nyilatkozta Janet Hoek professzor.

A leghatékonyabbnak azonban az a tesztkép bizonyult, ami egy olyan cigarettát ábrázolt, amelyen egy hőmérőre emlékeztető minta és számok jelzik, hogy a dohányos éppen hány percet szív el az életéből. Az 1-es szám a cigaretta azon felén van feltüntetve, ahol meggyújtjuk azt, a 15-ös pedig közvetlenül a filter mellett – jelezve, hogy egy szál cigaretta elszívása 15 perccel rövidíti meg az életünket. „Ezek a közvetlenül a cigarettapapíron feltüntetett jelzések nemcsak a dohányosoknak segítenének elgondolkodni a kockázatokon, de a nemdohányzókat is nagyobb eséllyel akadályoznák meg abban, hogy rászokjanak a dohányzásra” – tette hozzá Hoek professzor. A tudósok szerint tehát a szabványosított csomagoláson túl a cigaretták egyenkénti megjelölése még jobb módszer lenne a leszokás elősegítésében.

pacal

4. Sokkal jobb, ha mi magunk sodorjuk a cigarettát, mert a dohány tisztább és természetesebb

"Azok, akik szeretik saját maguk sodorni a cigarettájukat, azzal érvelnek, hogy a dobozos termékek tele vannak adalékokkal, míg az ő cigarettájuk csak dohányból áll, ezért az természetesebb. Arra, hogy ez közel sincs így, akkor derült fény, amikor az új-zélandi hatóságok elrendelték, hogy a dohányipari cégek adatokat szolgáltassanak a pipa- és cigarettadohányban, illetve a gyári cigarettákban lévő adalékanyagok teljes súlyáról. A WD & HO 1991-ben mért adatai alapján 879 219 kg cigarettában 1803 kg (0,2%) adalékanyag van, míg 366 036 kg dohány 82 456 kg (22,5%) vegyi anyagot tartalmazott. A tisztának hitt dohányt ízesítő- és nedvesítő ugyanis vegyszerekben áztatják – ez utóbbiban azért, mert egy megelőzhető, illetve tovább tart a dohány kiszáradása még akkor is ha azt gyakran éri levegő" - írja Chapman.

5. Majdnem minden skizofrén ember dohányzik

Tény, hogy a mentális problémákkal küzdő személyek hajlamosabbak rászokni a dohányzásra, amit egy 42 tanulmány felhasználásával készült metaanalízis is alátámaszt: a skizofréniával küzdők körében átlagosan 62% a dohányzásra való hajlam előfordulása (14-88%-os skálán). De kitalálja, hogy a 42 közül melyik az a tanulmány, amit a többinél jóval gyakrabban emlegetnek? Természetesen a legmagasabb értéket mutató, mindössze 277 páciens bevonásával készült vizsgálatot. A szakirodalomban eddig 1135 alkalommal hivatkoztak erre az eredményre. Éppen az ehhez hasonló. "A kollégáimmal rákerestünk az interneten arra a kérdésre, hogy hány skizofrén dohányzik, és lám, egyértelmű, hogy a médián keresztül milyen könnyen szivárognak be a köztudatba az olyan túlzások és torzítások, mint az, hogy a skizofrén betegek majdnem 90 százaléka dohányzik"  - fűzte hozzá a szakember.

6. Mindenki képben van a kockázatokkal

A dohányzás negatív hatásaival kapcsolatos tudás négyszintű:

  • első szint: hallott már róla, hogy a dohányzás növeli az egészségügyi kockázatokat
  • második szint: tisztában van azzal, hogy bizonyos betegségek a dohányzás következtében alakulnak ki
  • harmadik szint: tisztában van a dohányzással összefüggő betegségekkel, illetve valószínűségével és súlyosságával
  • negyedik szint: elfogadja az egyéni felelősség szerepét a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásában

Az első szinten sokan vannak, felfelé haladva viszonyt fogyatkozik a létszám, nagyon kevesen tudják csak például, hogy háromból két, hosszú távon dohányzó ember ezzel a szokással összefüggő betegségben fog meghalni, vagy azt, hogy a dohányzás mennyire lerövidíti a várható élettartamot.

7. Ha kevesebbet dohányzunk, az egészségügyi gondok kialakulásának esélye is csökken

Igaz, hogy ha napi húsz szál helyett „csak” ötöt szívunk, akkor csökken a korai halálozás kockázata, de azzal, hogy csökkentjük a dohányzás gyakoriságát és mértékét ahelyett, hogy felhagynánk vele, a lehetséges megbetegedések esélyét és a káros hatásokat nem igazán szorítjuk vissza - ezt több nagyszabású tanulmány is bizonyítja. Egy kutatás szerint például nemtől függetlenül napi 1-4 szál cigaretta növeli az iszkémiás szívbetegség okozta halálozás esélyét, illetve nők esetében a tüdőrák okozta halálozás kockázatát, vagyis a „visszafogott” dohányzás is komoly veszélyekkel járhat. Ha tehát az ártalomcsökkentés a célja, akkor egyszerűen szokjon le teljes mértékben a dohányzásról.

000 DV795223
Patrik Stollarz / AFP

8. A légszennyezés a tüdőrák valódi oka

A légszennyezés egyértelműen komoly egészségügyi kockázatot jelent. "Ausztrália legszennyezettebb területei azok a nagyvárosok, ahol a gyárak és a gépjárművek által kibocsátott szennyezőanyagok koncentrációja a legnagyobb. A nagyvárosoktól távoli régiók pedig az ország legkevésbé szennyezett területei. Ha tehát a légszennyezésnek, illetve a dohányzásnak a dohányzás okozta betegségek kialakulásában való relatív szerepét akarjuk figyelembe venni, akkor azt a kérdést kellene inkább feltennünk, hogy a tüdőrákos megbetegedések előfordulása kapcsán mekkora eltérések vannak az erősen szennyezett nagyvárosi, valamint a tiszta levegőjű vidéki környezet között. Márpedig a kutatásaink szerint a tüdőrák előfordulása a legkevésbé légszennyezett területeken a leggyakoribb, ezekben a régiókban egyébként a legmagasabb a dohányosok aránya. Legalábbis nálunk, Ausztráliában ez a helyzet" - érvel Chapman.

9. Szakember segítsége vagy gyógyszerek nélkül nem érdemes leszokással próbálkozni

"Ha megkérdezünk száz volt dohányost, hogyan szoktak le, közülük 60-80 ember azt felelné, hogy segítség nélkül, vagyis az utolsó, sikeres próbálkozásuk során nem alkalmaztak semmilyen nikotinpótló terápiát vagy felírt gyógyszereket, sem klinikai, sem alternatív gyógymódot. Egyszerűen át- és túlélték az elvonási tüneteket. A brit Nemzeti Egészségügyi Szervezet poszterén lévő apró betűs rész, miszerint egyeseknek sikerül segítség nélkül, de sokaknak nem, éppen ezért egy hazugság. Érdemes észben tartani, hogy mielőtt a nikotint helyettesítő terápiák megszülettek volna, emberek milliói hagytak fel a dohányzással pusztán önerőből" - tette hozzá a szakértő.

10. „Sok dohányos megéri az idős kort, ezért csak nem lehet olyan káros”

Ezen az alapon az orosz rulett sem veszélyes, hiszen hatból öt játékos kijelentheti, hogy neki ugyan semmi baja nem lett. Azok tehát, akik így gondolkodnak, egyszerűen nem törődnek a kockázatokkal, de sokan közülük talán rendszeresen lottóznak is azzal a reménnyel, hogy jó esélyeik vannak a nyerésre.

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek