Zanza!

Egy új tanulmány arra hívta fel a figyelmet, hogy világviszonylatban is a szegényes étrend járul hozzá legnagyobb mértékben a korai halálozáshoz. Egész pontosan globális szinten a halálesetek 21 százaléka köszönhető a vörös húsokból és magas cukortartalmú italokból álló, ugyanakkor zöldségekben, gyümölcsökben és teljes kiőrlésű magvakban szegény étrendnek – írja a Daily Mail.

A Global Burden Disease nevű projekt a világ leghitelesebb munkája, amely szerint a legnagyobb halmozott hatással az elégtelen táplálkozás van az egészségünkre. Köztudott, hogy az egészségtelen életmód szívbetegségekhez, szélütéshez és cukorbetegséghez vezethet, márpedig a korai halálozás legnagyobb kockázati tényezője a nők és a férfiak körében is a magas vérnyomás, a dohányzás, a magas testtömeg index és a magas vércukorszint.

Súlyos számok

A korai halálozás 10 legfőbb oka

2013-ban, globális szinten, a férfiak és nők körében:

  1. magas vérnyomás
  2. dohányzás
  3. magas testtömeg-index
  4. magas vércukorszint
  5. sóban gazdag étrend
  6. gyümölcsökben szegény étrend
  7. levegő szennyezettsége (környezeté)
  8. levegő szennyezettsége (háztartásban)
  9. magas koleszterinszint
  10. alkoholfogyasztás

Az IHME (Institute for Health Metrics and Evaluation) által vezetett és a Lancet című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői 79 rizikófaktort és 108 országot vontak be kutatásukba, hogy megfigyeljék az 1990 és 2013 közötti időszak egészségügyi változásait. A fő kockázati tényezők, amelyeket a kutatók vizsgáltak 2013-ban összesen 30,8 millió halálesethez vezettek, és e az 1990-ben mért 25.1 millióhoz képest jelentős növekedés.

A huszonhárom év alatt a legfőbb kockázati tényezők is váltakoztak, amelyek egyébként a nők és a férfiak, illetve a gyermekek körében is eltérőek. A gyermekkori alultápláltság és a nem biztonságos vízforrások lekerültek a top 10-es listáról, és azokat a magas koleszterinszint és az alkoholfogyasztás váltotta fel. Az öt év alatti gyerekek esetében az alultápláltság – kóros soványság, akadályozott fejlődés – továbbra is az első helyen áll. 2013-ban ez a probléma 1,3 millió halálesethez vezetett, azaz az ötéves kor alatti halálozás 21,1 százalékát tette ki.

Ami a felnőtteket illeti, a magas vérnyomás és a dohányzás 1990-hez képest előrébb kúszott a listán, pedig egyre a legtöbb országban csökken a cigarettázók száma. A kutatásból kiderül, hogy régiónként más a vezető halálok, míg Latin-Amerikában és a Közel-Keleten a magas testtömeg-index jelenti a legnagyobb problémát, addig Dél- és Dél-Kelet Ázsiában a légszennyezés az első, Oroszországban az alkohol pedig a második helyen szerepel. És persze a nemeknél is vannak különbségek, a dohányzás főleg a férfiakat tizedeli, náluk ez a második ok, és az alkohol is szerepel a toplistában, a nőknél viszont nem került be az első tíz közé, és a dohányzás is "csak" hatodik. 

Mi az a DALY?

A kutatók egy speciális mutató a segítségével mérik az egészségromlás folyamatát. A DALY-t (Disability Adjusted Life Years) azért hozták létre, mert a halálozási mutatók önmagukban nem írják le megfelelően egy adott populáció egészségi állapotát. Egy DALY megegyezik egy elvesztett egészséges életévekkel, és azt mutatja meg, hogy mekkora a különbség a populáció tényleges és ideális (nincs korai halálozás, mindenki egészséges mint a makk) egészségi állapota között. A mutató kiszámítása pedig úgy történik, hogy összeadják a korai halál miatti életévveszteséget a populációban és az egészségkárosodásban leélt életévek számát. Az egészségkárosodást súlyosság szerint 6 osztályba sorolják. Minden osztályhoz tartozik egy súlyszám 0 és 1 között, ahol 0 a teljes egészséget, 1 a halált jelenti.

Blogmustra