Zavarba jön, ha borravalót kell adni? Kikészíti, ha olyan helyre utazik, ahol a vásárlás egyet jelent a folyamatos alkudozással? Szégyenlős, ezért külföldön nem mer elmenni szaunázni? Néha mi is így vagyunk ezekkel, ezért egy komplett hónapon át foglalkoztunk a Travelón az etikett különféle vetületeivel alkudozástól a borravalón át a szaunázásig. Most pedig megosztjuk a legfontosabb következtetéseinket önökkel is.
1. Mondja el őszintén a pincérnek mi tetszett, és mi nem!
Az a rossz hírünk, hogy a borravaló országa vagyunk – ez lett ugyanis a borravaló utáni kutakodásunk elsődleges eredménye. Ennek ellenére a borravaló az étteremben egy nagyon kritikus pont, valami ellentmondás, frusztráció szinte mindig akad vele kapcsolatban. Van, aki mindig ad, hiszen így illik, van aki sosem ad, mert nem látja értelmét, és vannak, akik folyamatosan őrlődnek, adjanak-e, és ha igen, mennyit.
Az általunk megkérdezett szakemberek egyetértettek abban, hogy Magyarországon bevett szokás borravalót adni, mértéke hallgatólagosan a számla összegének tíz-tizenöt százaléka, ami a szolgáltatás színvonalától függően vándorolhat a minimum díjazás és a magasabb összegek között. A Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola pincéreket oktató szakmai vezetőjétől, Szakács Ildikótól ezen felül azt a tippet kaptuk, hogy akár borravaló mellé, – vagy ha nem hiszünk ebben az intézményben, akkor jatt nélkül –, de mindig mondjuk el, ha valami nagyon jó, vagy kifejezetten kifogásolható volt, mert ez az éttermek hozzáállását, színvonalát összességében javítani tudja. Ennyi nem elég? A borravaló lélektanáról szóló teljes cikkünket itt találja.
Arra is kíváncsiak voltunk, mit gondolnak maguk a pincérek a borravaló kérdéséről. „Nyilván az emberbe belenevelődött az évek során, hogy illik adni, szóval én vendégként nemcsak akkor adok, ha annyira el vagyok bűvölve. De ha tényleg kitettünk magunkért az ételekkel és a pluszkívánságokkal, és ötvenkétszer kellett kivinni egyenként ezt-azt (értsd: ugráltattak), ráadásul aztán üres tányérok maradtak, jól laktak, nem is fizettek olyan sokat, és mégse kaptam, azt nyilván nem éreztem teljesen jogosnak” – mondja a 30 éves Barnabás, aki édesanyjával közös, kétszemélyes balatoni vállalkozásában felszolgálóként is dolgozik. A további véleményeket ide kattintva ismerheti meg.
2. Külföldre megy? Olvasson utána, hogyan jattolnak a helyiek!
Általában rengeteg dolognak utánanéz az ember, ha egy idegen országba készül, a borravaló kultúrájának viszont sokszor elfelejtünk utánanézni – ez pedig irtó kellemetlen szituációkat szülhet. „Izraelben jártam tavaly év végén, és ott kötelező a tíz százalék borravaló, amit a számla nem tartalmaz. Ha nem adsz, az hihetetlen sértésnek minősül, és úgy néznek rád, mint egy gyilkosra. Volt, hogy nem volt nálunk apró és nem tudtunk adni, gondoltuk, maximum csúnyán néznek. Erre a pasas csapkodni kezdett és látványosan felháborodott, azt nem is akarom tudni, hogyan átkozott el minket. Inkább elmenekültünk” - mesélte egyik kollégánk. Ezzel szemben például Japánban az számít hihetetlen nagy sértésnek, ha borravalót próbálunk adni. További érdekességek a külföldi jattolás kérdéséről itt.
3. Alkudozzon okosan!
Aki járt már itthon piacon, úgy gondolja, semmi meglepő nem érheti már egy külföldi alkudozás során. Aztán elmegy nyaralni, és nagyon meglepődik azon a rituálén, ami a szimpla szuvenírvásárlásból egyszercsak kialakul a bazárban. Tudta például, hogy még a pénznemet is érdemes rögzíteni, véletlenül sem szabad kimutatni, ha valami nagyon tetszik, és hogy ha valamiből több darabot vesz, akkor sokkal jobban tud alkudni? Egyiptomi idegenvezetőket éppúgy megkérdeztünk a témában, mint éppen Vietnamban kóborló világutazó lányt és bangkoki bloggert. Legtutibb tippjeiket ide kattintva olvashatja.
4. Szégyenlős? Vigyen két törölközőt a szaunába!
Zavarba hozza az egyre több szaunarészlegen tapasztalható szabad testkultúra? Úgy gondolja, nem több összeesküvés-elméletnél, hogy a fürdőruhás szaunázás egészségtelen lenne? Utánakérdeztünk a dolognak átlagembereknél, bőrgyógyásznál, szaunamestereknél határon innen és túl. Hát, nincs túl sok jó hírünk a szemérmeseknek. Illetve talán annyi, hogy ugyan a fürdőruhás szaunázás a bőrgyógyászok szerint sem nyerő, mégis van megoldás arra, hogy ne kelljen anyaszült meztelenül ücsörögnünk vadidegenek között.
"Akik imádnak szaunázni, viszont idegenkednek a meztelen szaunázástól, mert szégyenlősek, vigyenek be két törülközőt! Nem kell meztelenkedni, ha nem akar az ember! Hol itt a probléma?” – tanácsolja a jelenleg Budapesten élő, osztrák származású Klaus. Máris jobb, nem? További tudnivalók a témában itt – érdemes a kommenteket is elolvasni, elképesztően érdekes milyen megosztó ez a kérdés.
5. A szállodában is illene jattolni, ha személyes törődést kap
„Ahogy egyre több szolgáltatás épül be az előre megrendelhető csomagajánlatokba, egyre csökken az esélye annak is, hogy a pincér, a szobalány, vagy bármely szállodai alkalmazott borravalóhoz jusson, és ezen a helyzeten csak még tovább ront a rendszer túlelektronizálása. Mindennapi jelenséggé vált már, hogy valaki megrendel az interneten keresztül egy csomagot, megérkezik a szállodába, ahol minden szolgáltatást a szobájához írat, majd az üdülés végén bankkártyával fizet és távozik.
Ez a rendszer – bár kétségkívül leegyszerűsíti az életet – lehetőséget sem ad arra, hogy bárminemű kontaktus kialakulhasson a személyzet és a vendég között, ami miatt a vendég úgy érezhetné, hogy olyan személyre szóló kiszolgálásban részesült, amit akár borravalóval is szívesen honorálna. Arra biztatnám hát a vendégeket, hogy keressék a személyes kontaktus lehetőségét, mert higgyék el, egy helybéli lakos mindig tud olyan információval szolgálni, amit biztosan nem fognak megtalálni az interneten. Ilyen helyzetben pedig miért ne fejeznénk ki a hálánkat egy kis borravalóval?” – mondja Jármay László, több hazai szálloda egykori igazgatója. Mikor várnak a szállodai alkalmazottak borravalót? Hogyan változott a jattolás kultúrája a hazai hotelekben az elmúlt harminc évben? Interjúnkat itt olvashatja.
