Az első patika Budán nyílt
Mivel sokáig nem voltak nyilvános patikák, ezért évszázadokig megmaradt az a gyakorlat, hogy az orvosok többnyire jól felszerelt házipatikát tartottak otthonaikban, és saját maguk készítették el betegeik részére az orvosságokat. Nagyon sokáig csak tőlük lehetett gyógyszerhez jutni. A XII-XIII. századból azonban már önálló gyógyszerészeket is ismerünk.
A forrásadatok ugyan nem említik a pontos helyet és időt, de az első nyilvános gyógyszertár Budán, a XIII. század folyamán nyílhatott meg. Ugyanakkor más korabeli írás az 1375-ös évet említi mérföldkőnek, amikor is két budai, Synock és Barauch nevű gyógyszerész nyitotta meg gyógyszereket tartalmazó és árusító házát. A történelemkutatók a XV. századig gyógyszerészek kiképzésére rendeleteket nem találtak, ezért arra következtetnek, hogy feltehetően a gyógyszerészek abban az időben saját maguk képezték ki az általuk gyakorlatra felvett embereket, és tőlük tanulták meg az önálló üzlet nyitásának minden fortélyát.
Az első magyar füves-könyv a szexről is szólt
A XVI. században Európa-szerte egyre több gyógyszerészkönyv és füves-könyv jelenik meg, amelyek a növények gyógyító erejét ismertetik. Ilyen volt hazánkban Melius Juhász Péter református püspök, író és botanikus első magyar orvosi füves-könyve, a Herbarium, amely több mint száz gyógynövény hasznosításán kívül szórakoztatóan szabadosan fogalmazott kozmetikai, szexológiai, gyermek- és nőgyógyászati ismereteket is tartalmazott, amit egyébként egy szigorú és konzervatív hírében álló egyházi prédikátortól nem is biztos, hogy elvárnánk.
Szavazz a kedvenc patikádra, és nyerj!
Ha van kedvenc patikád a lakó vagy munkahelyed környékén, ahova szívesen térsz be, ha gyógyszerre, speciális kozmetikumra, vagy akár csak tanácsra van szükséged, akkor szavazz te is, és nyerj egy wellness hétvégét!
A szavazatodat több formában is leadhatod: megtalálod a szórólapot jó néhány újságban, kitöltheted a kérdőívet még ott helyben a patikában, de a legkényelmesebben talán a www.kedvencpatikam.hu weboldalon szavazhatsz.
- A voksok leadásának határideje 2011. szeptember 30.
Gyógyszerészeket csak az 1700-as évek végén képeztek
A gyógyszerészi gyakorlatot aztán a XVII. században III. Ferdinánd rendelete szabályozta, és előírta, hogy a gyógyszertárak működését ellenőrizni és felügyelni kell. A XVIII. századtól kezdve ráadásul, ahogy a nagyszombati egyetem orvosi karát felállítják, elindul a gyógyszertani tanszék, és megjelenik az első magyar gyógyszerkönyv is.
Mivel azonban nagyon kevés gyógyszertár volt, egyre jobban virágzott a gyógyszerekkel való házalás. Az olajos tótok komplett berendezett gyógyszertárral a hátukon és szekereken járták hazánkat, Német-, Lengyel- és Oroszországot, egészen 1835-ig, amikor a házalást megszűntették.
Az első "magánpatikák"
A nyilvános városi patikák főként a gazdagabb szabad királyi városokban létesültek, de később kialakultak az uradalmi gyógyszertárak is, amelyeknek lényege az volt, hogy a főurak által tartott és fizetett patikusok elsősorban csak a főúri családot, majd az uradalom összes alkalmazottját gyógyították, és látták el gyógyszerrel.
A háborúk és a gyakori idegen megszállás miatt hazánkban állandóan szükség volt katonai gyógyszertárak létrehozására, amelyek nemcsak gyógyszereket, de a katonák ellátásához szükséges kötszereket és műszereket is tartottak. Ezek voltak a mozgó-, gyakran a hadsereg után vonuló szekérpatikák.
Az egyre növekvő számban létrejövő polgári gyógyszertárak 1852 előtt reáljogúak voltak, ami azt jelentette, hogy tulajdonosuk nemcsak gyógyszerész lehetett, hanem szabadon örökölhették, adhatták-vehették, s bérbe is adhatták. Azonban, ha a tulajdonos nem gyógyszerész volt, vagy hivatását valamely okból kifolyólag nem tudta gyakorolni, okleveles gyógyszerészt kellett alkalmaznia. 1950-ben aztán a gyógyszertárakat állami tulajdonba vették, majd ezt követően 40 évig nem volt lehetőség magángyógyszertár működtetésre. A gyógyszertárak száma mindenesetre 3 évszázad alatt jelentősen megugrott: míg 1720-ban csak 16 patika működött az országban, addig ma kb. 2400 gyógyszertár működik.
Forrás: Magyarország a XX. században
