Észrevétlenül jutunk el a bulizástól az alkoholizmusig

Talán nem túlzás azt állítani, hogy egy kőhajításnyi távolságban mindannyian találunk legalább egy alkoholbeteg személyt a környezetünkben. Látszólag ugyan éles a határ a péntek esténként koktélozók és a reggeleket tömény szeszesitallal indítók között, de érdemes észben tartani, hogy az alkoholfüggőség nem egyik napról a másikra alakul ki. Mi jelent kockázatot, mi számít védőtényezőnek, és mikor érdemes segítséget kérni?

A csillagainkban van megírva?

Mitől válik valaki alkoholistává? Hiszen alapvetően úgy jövünk a világra, hogy az alkohollal semmilyen kapcsolatunk nincs és semmilyen létfunkciónkhoz nem járul hozzá. Ez persze vitatható, például a kóros mértékben alkoholfogyasztó édesanyák születendő gyermekeinek esetében. Ezek a csecsemők, ha magzati alkohol-szindrómával jönnek a világra, olyan maradandó károsodást szenvednek, melyek kapcsán megkérdőjelezhetetlen, hogy történetüket nagy mértékben az alkohol írta. Az alkohollal való kezdeti kapcsolat annyiban szintén nem elvetendő, hogy a függőségre hajlamosító biológiai hatótényezők szerepét figyelembe kell venni. Az addikciók kapcsán pszichológiai, szociológiai és biológiai rizikófaktorokkal kell számolnunk.

shutterstock 362651360

Azért iszunk, mert van mit?

Társadalmi szempontból közelítve a szerválasztásban fontos szempont, hogy melyik az a tudatmódosító szer, ami viszonylag könnyen, olcsón és biztonságosan beszerezhető. Kelet- és Közép-Európában ez minden kétséget kizáróan az alkohol. Kulturálisan elfogadott, a kultúrába beépülő fogyasztás kapcsolódik az alkoholhoz, gondoljunk csak a szüreti bor ünneplésére, vagy a húsvéti locsolás után legurított pálinkára. Ettől persze még nem lesz valaki alkoholfüggő, de a társadalmi normák nem állítanak akadályt a fogyasztásnak. Azt mindenesetre nehéz elképzelni, hogy a húsvéti locsolót egy csík kokain fogadja viszonzásképpen.

Pszichológiai vonatkozásban az alkoholfüggők élettörténetében gyakran tetten érhetőek a sorozatos traumák, előfordulhat, hogy az anyával vagy az apával való kapcsolatból eredeztethetően. A szülővel átélt kapcsolat zavarától nem áll messze az intimitás megélésének sérülése és a szexualitásban megjelenő problémák. A traumákkal összefüggésben jellemző lehet az infantilis személyiség, az érzelmi és indulati éretlenség. A hangulatszabályozás sérülhet, a hangulat szélsőséges ingadozást mutathat. Jellemző lehet a szenzitivitás, vagyis a túlérzékenyég, esetleg a paranoiditás. Habár az alkoholfüggőség önmagában is kimeríti az öndestruktivitás fogalmát, további destruktív és öndestruktív megnyilvánulások jelenhetnek meg. Mindezzel karöltve jár a negatív önértékelés.

Hol a bűvös határ?

A problémás alkoholfogyasztás eltérő típusú fogyasztási szokásokat jelent, aminek csupán az egyik végpontja a fizikai függőség. Nyilvánvalóan az absztinencia tartása jelenti a legkisebb rizikót, vagyis a teljes szermentesség. Ennél gyakoribb a szociális ivás jelensége, vagy más terminológia szerint a rekreációs szerfogyasztás, ami többnyire társadalmi-társasági eseményekhez köti az alkoholfogyasztást, így csupán alkalmi rendszerességű. Ennél veszélyesebb vizekre evez az úgynevezett nagyivó vagy problémás ivó, aki életvitelszerűen iszik alkoholt, fogyasztására a rendszeresség és a nagy mennyiségek jellemzőek. Az excesszív ívók a mértékvesztés fogalmával írhatóak le, az ezt követő szint a dependencia, vagyis a fizikai függőség kialakulása. Továbbhaladván, krónikus alkoholbetegség esetén már nemcsak pszichés, hanem testi károsodások is fellépnek.

Nem(csak) a mennyiség, a minőség is számít

Habár szinte lehetetlen egységesen meghatározni azokat a tényezőket, melyek a káros hatású fogyasztást lehatárolják, a standard ital fogalma némi támpontot nyújt a saját fogyasztás beazonosítására. Egy standard ital tiszta alkoholból 10 grammot jelent, miközben 1 milliliter alkohol 0,79 grammnak felel meg. Körülbelül 1-1,5 deciliter bor vagy 3 deciliter sör jelent egy standard italt, ami tömény szeszesitalból nagyjából 3 centiliternek felel meg. A számok persze nem ennyire objektívek, hiszen az alkoholfogyasztás jellemzése során az egyéb befolyásoló tényezőkről sem szabad megfeledkezni, például a fogyasztás motivációjáról, a társas vagy magányos fogyasztás preferenciájáról. A problémás fogyasztás nem a számoknál kezdődik, hiszen ha csak a WHO meghatározásából indulunk ki, világossá válik, hogy a fogyasztáshoz kapcsolódó testi panaszok, pszichés, egzisztenciális és családi nehézségek megjelenése alakítja ki a problémás jelleget.

shutterstock 59310565

A kockázatmeghatározás szempontjából használható felosztás alapján alacsony kockázatú ivásról azok esetében beszélhetünk, akik 1-2 italnál nem fogyasztanak többet naponta, társasági események során sem fogy el 3-4 italnál több, veszélyt jelentő helyzetekben (például autóvezetés) pedig mellőzik az alkoholfogyasztást. A kockázati ivók azok, akik rendszeresen isznak, de az elfogyasztott mennyiség a 2-3 italt nem haladja meg. Ezen a szinten még nem észlelhetőek közvetlenül az egészségügyi következmények, nem úgy mint a problémaivók esetében. Körükben nemcsak egészségromlás jelentkezhet, de a szűkebb-tágabb szociális mezőben is megjelennek a negatív hatások. Ez az előszobája az alkoholfüggőségnek, a krónikus betegségre az abbahagyás sikertelensége, a kontrollvesztés, az elvonási tünetek megjelenése, az egészségkárosodás, az egzisztenciális és személyközi kapcsolatokat érintő problémák jellemzőek.

Alkoholista vagyok, hogyan tovább?

 A segítségkérésnek nincs protokollja, ez könnyíti meg, és egyúttal ez nehezíti meg az ellátásba kerülést. Az egyén problémája ott kezdődik, ahol az érintett felismeri azt. Személyenként eltérő, hogy mi az az elfogyasztott mennyiség, vagy mekkora a személyes veszteség, aminek nyomán valaki külső segítséghez folyamodik alkoholproblémájának orvoslására. Többnyire gondozókban, egyházi és civil szervezeteken keresztül, önsegítő csoportokban, kórházi addiktológiai osztályokon, bentlakásos rehabilitációs intézményekben érhető el segítség, mindezek között létezik átjárás. Tehát elképzelhető, hogy a leendő kliens ambuláns módon egy gondozóban kezdi el felépülését, ahol megfogalmazódik a javaslat az addiktológiai osztályos kezelésre, vagy éppen a kórházi kezelés lesz a belépője egy hosszabb távú rehabilitáció vállalásának. Az ellátás feltérképezése céljából hasznos oldal lehet az Addictus, míg a kapcsolódó önsegítő közösség elérhető felülete az Anonim Alkoholisták oldala. Függetlenül attól, hogy milyen ellátáshoz csatlakozik a felépülni vágyó, cél az egyénre szabott, rövidebb és hosszabb távú célokat szem előtt tartó kezelés. Ez hosszú folyamat, de mint egy jó befektetés, életre szóló nyereséget tud hozni.

Írjon nekünk!

Segítségre, tanácsra van szüksége? Kérjük, írjon nekünk a divanycoach@mail.index.hu címre, és mi válaszolunk itt, az Ego blog life coach sorozatában, természetesen olvasóink névtelenségét megőrizve!

Steiner Kristóf például örömmel válaszol külföldön új életet kezdők, spirituális útkeresők, étkezési zavarokkal küszködők vagy szexuális orientációjuk, származásuk miatt kirekesztett olvasók kérdéseire, kéréseire. Marjai Kamilla addiktológiai konzultáns a kémiai és viselkedési függőségekkel foglalkozik, de szívesen reagál a függők hozzátartozói oldaláról felmerülő kérdésekre is. Juhász Dániel pszichológus gyermekpszichológus, pár- és családterápiás tanácsadó, a Humánia Pszichológia Blog szerzője, akihez bátran fordulhatnak családi, házassági és nevelési problémákkal is. A life coach csapat tagja továbbá Kurán Zsuzsa pszichológus, családterápiás tanácsadó és Sebők Franciska tanácsadó szakpszichológus az emPatika munkatársai, valamint Sákovics Diana pszichológus, aki szívesen segít párkapcsolati és szexuális problémákkal, magánnyal, életvezetési válságokkal kapcsolatban. Írjon nekünk bizalommal, igyekszünk segíteni!

Oszd meg másokkal is!
Mustra