A cukor van olyan káros az agyfejlődésre, mint a bántalmazás

A sok cukor nemcsak az alakunknak és a fogainknak, de az elménknek sem tesz jót. Korábbi kutatásokból kiderült, hogy a túl sok cukor fogyasztása negatívan befolyásolja a kognitív rugalmasságunkat, vagyis azt a képességet, hogy gyorsan alkalmazkodjunk a változó körülményekhez, és tudjuk azt is, hogy a cukros, magas kalóriatartalmú ételek fogyasztása miatt ingadozó inzulinszint roncsolja az idegsejteket. Egy friss kutatásból most az is kiderült, hogy a gyerekkori túlzott cukorfogyasztás lehet olyan káros hatással az agyfejlődésre, mint a korán megélt extrém stressz, a bántalmazás. 

shutterstock 294783314

A Frontiers in Molecular Neuroscience-benmegjelent vizsgálatban ausztrál kutatók hasonlították össze kemény korai stressznek kitett és cukrot extrém mennyiségben fogyasztó kölyökpatkányok agyfejlődését. Korábbi vizsgálatokból tudjuk, hogy a gyermekkori stressz, így például a bántalmazás tartós változásokat okoz az agyban: csökkennek a kognitív kontrollfunkcióik, a stressztűrő képesség, a bántalmazott gyerekek hajlamosabbak lesznek később a mentális betegségekre, gyakoribb náluk a szorongás, a depresszió, az elhízás és a droghasználat is. A jelenlegi kutatás eredményeiből az látszik, hogy a krónikus cukorfogyasztás a stresszes korai időszakhoz hasonló változásokat okoz az agy hippokampusznak nevezett területén, és roncsolja a szervezet stresszhelyzetekhez való alkalmazkodásának képességét.

Igaz, az állatkísérletek eredményei csak fenntartásokkal általánosíthatóak az emberre, dea kutatók szerint feltételezhető, hogy a mi gyerekeink sem járnak jobban a sok cukorral, mint a patkányok. Azt legalábbis tudjuk, hogy a korai traumák változásokat okoznak az emberi hippokampuszban, ahogy tudjuk azt is, hogy a cukorban gazdag nyugati étrend hatására csökken a hippokampusz mérete. Kutatások nyilván lesznek még a témában, de addig sem árt odafigyelni, mennyi cukrot eszik a gyerek. 

Oszd meg másokkal is!
Mustra