10 érv, hogy miért ne csak hallgassa a gyerek a zenét

Ön játszott valaha valamilyen hangszeren? Esetleg a mai napig rendszeresen gyakorol? Akkor van egy jó hírünk: egyre több bizonyítékot találnak az idegkutatók arra, hogy a zenei képzés roppant előnyös az agy bizonyos funkcióinak fejlesztése szempontjából. Ez talán nem is olyan meglepő, ha belegondolunk, hogy egy hangszer megszólaltatása mennyire összetett folyamat, hiszen a figyelmünket, az emlékezetünket, az érzékelésünket és a motoros képességeinket is jól megdolgoztatja. Vagyis nem mindegy, hogy csak hallgatjuk a jó zenét, vagy műveljük is azt. A Psychology Today oldalán bukkantunk rá azokra a nyomós érvekre, amik szerint érdemes minél előbb hangszert ragadni. Azért önnek sem késő, de a gyerekek előnyben vannak.

Jobb verbális memória és olvasáskészség

Az Észak-nyugati Egyetem 2011-es kísérlete során a kutatók arra keresték a választ, hogy a zenei képzettség mennyire befolyásolja a gyerekek auditív munkamemóriáját, azaz, hogy hallás után fel tudjanak idézni bizonyos szavakat. Az eredmények alapján a hallás utáni munkamemória összefüggésben áll a jobb olvasáskészséggel és a muzikalitással. „A zenei és az olvasási készség közti kapcsolat az hangingerek feldolgozásáért felelős agyszövetben lévő fokozott elektromos jelekkel áll kapcsolatban” – nyilatkozta Nina Kraus neurobiológus professzor, a kutatás vezetője. Az adatok strukturális egyenletekkel történő modellezése kimutatta, hogy a zenei képzettségnek köszönhető fejlett auditív memória és figyelem 40 százalékkal jobb olvasáskészséget eredményez a gyerekeknél. Mivel tehát a rendszeres hangszerhasználatnak és az olvasásnak hasonló/ugyanaz az idegi és kognitív mechanizmusa, az olvasás minősége nagy mértékben fejleszthető zenei képzéssel.

shutterstock 262831934

Több mosoly és jobb kommunikáció

Egy 2012-ben, a McMaster Egyetemen végzett vizsgálat szerint az egészen korai (a járás és a beszéd kezdete előtti) zenetanulásnak is vannak jótékony hatásai: azoknak a babáknak, akik interaktív zeneórákon vettek részt, fejlettebbek voltak olyan korai kommunikációs készségei, mint a körülöttük lévő tárgyakra való rámutatás vagy a pápá integetés, ráadásul sokkal többet mosolyogtak és sírás esetén könnyebb volt őket megnyugtatni is, mint a zenével nem ismerkedő társaikat. Ezek a babák sokkal kifinomultabb agyi válaszokat adtak, amit a kutatók azzal magyaráznak, hogy az újszülöttek agya jóval képlékenyebb, ezáltal rugalmasabban is reagálnak a hanghatásokra.

Idős korban is fejlettebb hallás

Egy másik kutatásuk során Dr. Nina Kraus és társai azt találták, hogy azoknak az idősebb felnőtteknek, akik gyerekkorukban valamilyen hangszeren játszottak (de már évtizedek óta nem gyakoroltak) gyorsabb volt az agyi válasza a beszédhangokra, mint azoknak, akik soha nem próbálkoztak zenetanulással. Ahogy öregszünk, az agyunkban végbemenő változások a hallásunkat is befolyásolják: az idősebbek jellemzően lassabban reagálnak gyorsan változó, hirtelen hanghatásokra, ami megnehezíti a beszéd interpretálását is. A vizsgálat szerint viszont a legtöbb zenész nem küzd ilyen problémákkal, sőt azok az idősek is jól járnak, akik csak fiatal korukban játszottak valamilyen hangszeren, mivel a zenei képzettségnek hosszú távon is pozitív hatása van arra, ahogy az agy feldolgozza a hanghatásokat.

„Szuperérzékelés"

Egy a Montreali Egyetemen nemrégiben végzett kutatás bizonyítja, hogy a képzett zenészek ügyesebben szét tudják választani az őket érő multiszenzoros információkból a hallásra, a tapintásra és a látásra ható ingereket. A kísérletben résztvevők csipogó hangok ütemes sorozatát hallgatták, miközben az ujjukat egyszeri rezgés ingerelte. Az alanyok azt az utasítást kapták, hogy ne foglalkozzanak a csipogó hanggal, csak a tapintási ingerről számoljanak be. Míg valamennyi zenész egyetlen vibrálást észlelt, addig a zeneileg képzetlen alanyokat sikerült „becsapni”: ők a többszörös sípszó hatására tévesen több szimultán rezgésről számoltak be.

„Az idegrendszer azon képessége, hogy feldolgozza a látással, hallással, tapintással, mozgással és ízleléssel járó információkat, kimondottan fontos bizonyos konkrét célok elérésében. A magas szintű muzikalitás és a több évi gyakorlással fejlődő érzékszervi és kognitív képességek tehát kölcsönösen feltételezik egymást. Az eredmények alátámasztják, hogy a hosszú távú zenei képzés javítja az agy alkalmazkodóképességét, valamint formálja az audiovizuális folyamatokért felelős területeit” – magyarázza Julie Roy, a kutatás vezetője.

shutterstock 280126367

Megnövekedett fehérállomány

Az agykutatók egy másik újabb felfedezése, hogy minél hamarabb ragadunk hangszert (a legjobb hét éves kor előtt), a rendszeres gyakorlás annál inkább erősíti az agy motoros funkciókért felelős területei közti idegkapcsolatokat. Amikor összehasonlították a kísérletben résztvevők agyszerkezetét, kiderült, hogy akik korábban kezdtek zenélni, azoknak megnövekedett a fehérállománya – egy köteg olyan izomrost, amely összeköti az agy bal és jobb motoros területeit.

tanulmány bizonyítja, hogy a hat és nyolc éves kor közötti időszak egy kimondottan érzékeny periódus, amikor a zenei képzés jelentős és tartós változásokat idéz elő a szellemi fejlődésben. „Egy hangszeren való tanulás a kézmozdulatok, illetve a vizuális és akusztikus ingerek közti szoros koordinációt feltételezi. A hét éves kor előtti hangszertanulás pedig felgyorsíthatja a motorikus és szenzoros agyi területek közötti kapcsolatok fejlődését, amire később folyamatosan lehet építeni” – nyilatkozta Virginia Penhune, a Concordia Egyetem pszichológia professzora.

 A hegedű és a relativitáselmélet

Valószínűleg nem véletlen, hogy Einstein a modern fizika egyik úttörő géniuszává vált. A tudós édesanyja tehetséges zenész volt, aki a napi rutin szerves részévé tette jó szokását, így Albert Einstein is elég korán, hatévesen kezdett hegedülni és 13 éves korára már komoly Mozart-szonátákat játszott. Egy 2013-ban készült tanulmány szerint esélyes, hogy a kreativitásért felelős jobb agyfélteke és a logikai gondolkodást biztosító bal agyfélteke szimultán együttműködésének köszönhette a tudós zsenialitását.

Serkenti a véráramlást

Egy tavalyi kísérlet – amelyben zeneileg képzetlen önkéntesek vettek részt – bizonyítja, hogy egy rövid gyakorlás is növeli a vér bal agyféltekébe történő áramlását. A kutatók azzal magyarázzák az eredményeket, hogy a zenélésért és a nyelvtanulásért felelős területeknek közös agyi útvonalaik vannak. „Lenyűgöző volt a felismerés, hogy akár fél óra gyakorlással serkenthető a véráramlás az agyban és olyan változásokat eredményez, amelyek a zeneileg képzett személyek agyműködésében figyelhetők meg. A korrelációs agyi minták  igazolják, hogy a zenélés olyan területeket vesz igénybe, amelyek a nyelvtanulás- és feldolgozás folyamatáért is felelősek. Bátran állathatjuk tehát, hogy egy hangszeren való gyakorlás a kognitív mechanizmusok gyors változásához vezet, és ezek a mechanizmusok a nyelvhasználatban is részt vesznek” – írják a tanulmány szerzői.

Javítja a végrehajtó funkciókat

Egy a Bostoni Gyermekkórházban végzett kísérlet során egy további lehetséges biológiai kapcsolatot fedeztek fel: a zenetanulás a gyermekek és a felnőttek végrehajtói funkcióit is fejleszti. A végrehajtó funkciók azok a magas szintű kognitív folyamatok, amelyek lehetővé teszik az információk gyors feldolgozását és elraktározását, szabályozzák a viselkedést, segítenek jó döntéseket hozni, tervezni, problémákat megoldani, illetve alkalmazkodni a változó mentális igényekhez. „Mivel a végrehajtói funkció a tanulmányi eredményeknek egy erős (az IQ-nál is erősebb) előrejelzője, az eredményeknek különösen fontos szerepe van az oktatás szempontjából. Éppen ezért minél több iskolában lehetővé kellene tenni, illetve jobban előtérbe helyezni a zenei képzést, hogy ezzel hozzájáruljunk a gyerekek jobb teljesítményéhez és szellemi fejlődéséhez” – javasolja Nadine Gaab, a kutatás vezetője.

Vastagabb szürkeállomány

A Vermonti Egyetemen pedig azt állapították meg, hogy a zene segít a gyerekeknek figyelmük összpontosításában, érzelmeik kontrollálásában és csökkenti a stresszt azáltal, hogy növeli a szürkeállományt az agykéregben. A Journal of American Academy of Child and Adolescent Psychiatry című szaklapban megjelent tanulmányt tartják egyébként a legnagyobb mérföldkőnek a zenei képzés és az agyfejlődés közti kapcsolat kutatásában.

shutterstock 113233642

Az életkorral az agykéreg külső rétegének vastagsága változik. Korábbi MRI adatok szerint a szürkeállomány egyes területeinek elvékonyodása vagy megvastagodása összefügg a szorongással, a depresszióval, a figyelemzavarral, az agresszióval, illetve különböző magatartásproblémákkal. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy zenetanulással befolyásolható-e ez a folyamat az agyban. Ahogy az várható volt, további MRI vizsgálatok kimutatták, hogy rendszeres zenélés hatására megváltoznak az agy motorikus területei, hiszen a hangszeren való gyakorláshoz komoly mozgáskoordináció szükséges. Érdekes módon az is kiderült, hogy ezek a változások az agy magatartásszabályozásért felelős részeit is befolyásolják. A gyerekek zenei háttere és képzettsége tehát összefügg az agykéreg vastagságával az agy azon területein, amelyek az önkontrollálásban és az érzelmek feldolgozásában játszanak fontos szerepet. Már csak ezért sem ártana minél szélesebb körben és minél fiatalabb korban biztosítani a zenei képzést.

Segíti a felzárkózást

Az Amerikai Pszichológiai Társaság tavalyi jelentése szerint egy hangszeren való gyakorlás vagy az éneklés segít a hátrányos helyzetű gyerekeknek az olvasási és nyelvi ismeretek fejlesztésében, illetve csökkenti a tanulmányi hiányosságokat. A felmérés során - amelyben több száz állami iskolában tanuló diák vett részt - Dr. Nina Kraus és társai arra a következtetésre jutottak, hogy a zenei képzés fejleszti a gyerekek idegrendszerének azon képességét, hogy zajos és kaotikus körülmények között (pl. az osztályteremben vagy a játszótéren gyakori ricsaj) is könnyebben feldolgozható legyen egy-egy hanghatás. Megfigyelték, hogy két év elteltével a neurális válaszok gyorsabbak és pontosabbak voltak azoknál a diákoknál, akik zenei képzésben részesültek. A fejlettebb idegi funkciók pedig a memória, a kommunikációs készségek és az összpontosítás javulásához vezettek. Kraus kiemelte, hogy "a hagyományos kutatások a közép- és felsőosztályba tartozó, magán zeneórákra járó gyerekek készségeit mérték fel. Az utóbbi időben azonban több vizsgálat is kimutatta, hogy lényeges különbség van a hátrányos helyzetű gyerekek és a tehetősebb családok gyermekeinek tanulási készségei és képességei között. Rendszeres és következetes zenei képzéssel márpedig áthidalható lenne ez a probléma."

Fiatalos agy az öregkorban

Egy idén, a Journal of Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmány szerint azok az idősebb felnőttek, akik fiatalon zenéltek, húsz százalékkal jobb eredményt értek el a beszédfelismerő teszteken. „A zenével kapcsolatos tevékenység kiváló formája a kognitív agytornának, és azoknak már nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek agyi plaszticitására tett hatásáról is meggyőző bizonyítékaink vannak” - magyarázza Gavin Bidelman, a tanulmány vezető szerzője.

Egy életen át kitart

A zenei képzés tehát a gyerekek és a felnőttek agyteljesítményét is jelentősen növeli, a fiatalkori zenei képzéseknek köszönhető neurális változások pedig kitartanak egészen időskorig. Remélhetőleg ez a rengeteg pozitív eredmény és tény minél több szülőt és pedagógust arra ösztönöz, hogy támogassák a gyerekek zenei oktatását, hiszen az a tanulmányi eredményeiken, kommunikációs készségeiken és lelkiállapotukon is sokat segítene.

Oszd meg másokkal is!
Mustra