Kezdem a rossz hírrel: olyan, hogy zsírégető étel nincs. Persze ezt szerintem szívünk mélyén azért mindannyian tudtuk. Mégis, időről időre szárnyra kapnak olyan híresztelések, hogy ha például ananászt eszünk, az negatív kalória, vagyis az emésztése során a szervezet több kalóriát éget el, mint amennyi az elfogyasztott gyümölcsben eredetileg volt. De sajnos ez nem igaz, pedig milyen szép is volna egyszerű ananásztúladagolással leadni 10 kilót.
Ennek ellenére léteznek olyan ételek, amelyek jobban felpörgetik az anyagcserét mint mások, és furcsa módon léteznek olyanok is, amelyekből 500 kalóriányi mennyiség elfogyasztása sokkal kevesebb zsír lerakódásáért felel, mint ha mondjuk 500 kalóriányi franciakrémest ettünk volna meg. Akár újévi fogadalom áll a háttérben, akár nem, a karácsonyi-szilveszteri nagy lakomázások után mindenki vágyik a könnyebben emészthető, kevésbé telítő ételek után. A legtöbbünknek azonban emellett akut zsírégetésre is szüksége lenne, azaz meg kellene szabadulnunk néhány kilótól. Ehhez gyűjtöttünk össze néhány tippet.
A legjobb és leghatásosabb zsírégető ételt úgy hívják, hogy fél adag. Gondolom, nem szorul túl részletes magyarázatra, de ha mindenből pontosan a felét esszük, mint korábban, akkor az éppen feleannyi kalóriát jelent, ez pedig hosszabb távon fogyást, mégpedig úgy, hogy nem mondtunk le semmiről. Nem mondom, hogy könnyű betartani, de a gourmandoknak, akik nem szívesen iktatnak ki bármit is az étrendjükből, talán ez a legcélravezetőbb megoldás.
A többieknek jöhet a helyettesítés, amihez persze már több idő kell, viszont ha az ember rászánja magát, akkor egész finom és fantáziadús ételeket ehet, miközben a korábbinál kevesebb kalóriát visz a szervezetébe.
A módszer lényege, hogy a köztudottan magas kalóriatartalmú ételt valami mással kell helyettesíteni. Ehhez rengeteg segítséget és jó kis recepteket lehet találni a neten, én most egy olyan oldalt mutatok be, ahol néhány sültkrumpli-helyettesítő megoldást láthatunk. A chilis pasztinákroppanóstól kezdve a pirított kókuszbundában sült zöldbabig mindenféle megtalálható itt, és amellett, hogy ezek nagyon jól is hangzanak, állítólag mindegyik kevésbé kalóriadús, viszont sokkal egészségesebb, mint a sültkrumpli. Ez bizonyára így van, én mindegyiket szívesen elkészíteném és megkóstolnám olyankor, amikor éppen nem akarok sült krumplit enni. Én egyébként tényleg viszonylag egészségesen eszem, de amikor félévente egyszer megkívánok egy igazi, mekis sültkrumplit, akkor azért nehezen lehetne rábeszélni bármilyen roppanós zöldbabra.
A kalóriaszámlálós módszer is jó lehet, de nem érdemes túlzásokba esni. A kutatások azt mutatják, hogy a legtöbb esetben a túl gyorsan leadott kilók duplán jönnek vissza. A Mayo klinika dietetikusai a kalóriaszámlálgatás mellett néhány olyan alapszabályra hívják fel a figyelmet, amelyek elősegítik a zsírégetést. Az idevonatkozó cikkgyűjteményükben számtalan egyéb, elég megbízható fogyókúrás tanácsot is találhatunk.
Ha az előírt, vagy tervezett ételmennyiséget elosztjuk napi 4-5 alkalomra, azzal nemcsak az éhségrohamokat úszhatjuk meg, hanem az anyagcsere is felgyorsul. Így lesz tulajdonképpen minden étel zsírégető – feltételezve, hogy nem egyszerre faljuk fel, hanem adagonként a nap folyamán.
Az is fontos ilyenkor, hoy igyekezzünk minél több hideg folyadékot inni, lehetőleg vizet. Hogy a sok folyadék jó, azt majdnem mindenki így gondolja, egy-két ellenzőtől eltekintve (Ez a jó a táplálkozástudományban: ha nagyon akarom, még azt is alá lehet támasztani, hogy a banános túrókrém-kúra lefogyaszt. Egyébként tényleg lefogyaszt – állítólag, ha valaki két hónapon át csakis banános túrókrémet eszik. Valószínűleg azért, mert a negyedik napon már rá sem bír nézni, a hetediken meg úgy kell letuszkolnia a torkán. Amúgy, ha egyféle táplálékot eszünk, mondjuk csak fehérjét, attól is lehet fogyni, így működnek a szétválasztós diéták is.) Szóval, 6-8 pohárnyi hideg folyadék testhőmérsékletűvé melegítéséhez állítólag napi 50 kalóriát is felhasznál a szervezet. Végül is fillérből lesz a forint, de semmiképpen ne próbálják a folyadékot mondjuk üdítőitalként értelmezni, mert abból egy deciben kb 40 kalória van, ami azt jelenti, hogy egy literben 400, az meg ugye már kész ráfizetés.
Zsírégetéshez az ásványi anyagok közül a magnéziumot tartják a legfontosabbnak, mert az izmok működésére nagy hatással bír. A spenót, a feketebab, az őrölt lenmag, a mandula, a tonhal, a barna rizs és a kesudió például olyan élelmiszerek, amelyek magas magnéziumtartalommal bírnak, így valóban elősegíthetik a zsírégetést.
A magas fehérje- és rosttartalmú ételek arra jók, hogy felgyorsítják az anyagcserét, illetve hosszabb időre telítettségérzetet okozzanak. A sovány húsok, a csökkentett zsírtartalmú tejtermékek, a hüvelyesek, a tengeri halak és elsősorban mindenféle és fajta zöldség jó példák erre.
Kávé, tea, fűszerek. A teában és a kávéban található koffein állítólag felgyorsítja az anyagcserét, bár mások szerint ez nem így van. Ennek ellenére a teafogyasztással nem szabad felhagyni, mert a tea - fekete, fehér és zöld változata is - tele van antioxidáns, vagyis sejtvédő hatással rendelkező polifenol vegyületekkel, melyeknek többek között rákellenes hatást is tulajdonítanak.
És le kell lepleznünk még néhány élelmiszert, amelyeknek állítólag tévesen szoktak anyagcseregyorsító hatást tulajdonítani, de amelyek fogyasztását ennek ellenére sem szabad abbahagyni, mert nagyon egészségesek. Ilyenek az ananász, a grapefruit, a chilipaprika, a gyömbér, vagy a fahéj.
Befejezésképpen egy ellenvéleménnyel szeretném zárni. Michael Pollan, bár nem dietetikus a szakmája, hanem éppenséggel oknyomozó újságíró, aki ma már a katedráról oktatja a szakmát, mégis az egyik legismertebb táplálkozásügyi bestselleríró. Az ő táplálkozást illető jelmondata így hangzik: "Fogyasszon ételeket. Ne túl sokat. Főleg növényeket". Két könyvében, az Életadó étkeinkben és az Omnivore’s Dilemmában alaposan lehúzza a keresztvizet az egész élelmiszeripari és táplálkozástudományi mechanizmusról. Olvastam a könyveit, az alapgondolatok okosak, egyet is lehet velük érteni, de aztán kicsit „amerikaiassá” válnak a könyvek, abban az értelemben, hogy 3-4 ilyen alapgondolatot ír le újra meg újra, és néha éppen emiatt az az érzése van az embernek, hogy a hatásvadászat átveszi a helyét a szakmaiság felett.
