Jó hír azoknak, aki már épp szomorkodni kezdtek az ősz hajszálaik láttán: bármilyen meglepő is, ahogy öregszünk, úgy fejlődik az agyunk. Életünk dele - tehát a 40-50 körüli kor - ugyanis az agyműködés csúcspontjának számít, legalábbis Barbara Strauch új könyve szerint (The Secret Life of the Grown-Up Brain: The Surprising Talents of the Middle-Aged Mind). A The New York Times egészségügyi és tudományos szerkesztője utánajárt, miért is mítosz csupán, hogy az agyi kapacitásunk csökken ezekben az években, és arra is választ keresett, mit tehetünk, hogy karbantartsuk az elménket - írja a Shine.
40 és 68 között van a csúcspont
Az általános tévhittel szemben - amely szerint az öregedés során agysejtjeink ezreit veszítjük el - a kutatások megállapították, hogy az agysejtek még a középkorú agyban is folyamatosan termelődnek: a kutatók a legintenzívebb időszakot 40 és 68 éves kor közé teszik. Ez különösen a myelinre, azaz az idegeket borító hüvelyre igaz.
Barbara Strauch egyik agyerősítő tippje: a testedzés nem csak a szívednek, de a fejednek is jót tesz, fokozza az agy véráramlását, ami állítólag szorosan összefügg a sejteknek a gyrus dentatus elnevezésű agyi területen való újraképződésével. (Ez a terület az emlékezésben és a tanulásban játszik fontos szerepet.) Bár ilyen szempontból az erősítéstől a nyújtásig gyakorlatilag bármilyen mozgás megteszi, az aerobik általában sokkal hatékonyabb az idegsejtek számának növelése szempontjából.
Mellőzd az édességet
A másik pozitívum a középkorú emberek szempontjából, hogy ebben az időszakban - szemben a fiatalkorral - sokkal hajlamosabbak vagyunk mindkét agyféltekénket használni. Ennek köszönhetően könnyebben ítélünk meg helyzeteket, és jóval gyorsabban vonunk le következtetéseket, látjuk át egy probléma lényegét. Az éles ész megőrzésének érdekében érdemes leredukálni az édességfogyasztást és olyan ételeket enni, amelyek segítenek fenntartani a megfelelő vércukorszintet - mint például az édesburgonya vagy a teljesértékű gabonafélék.
Ebben a korban nő a kreativitásunk
Tény, hogy a koncentrációért felelős frontális lebeny bizony kevésbé szuperálhat az évek múltával. Ez többek közt azt jelentheti, hogy szétszórtabbak vagyunk, és jóval több időbe telik, míg előhalászunk egy korábbi információt - például egy nevet. A figyelemzavar viszont bizonyos értelemben kárpótol is egyben: lehetővé teszi ugyanis, hogy sokkal kreatívabb megoldásokkal állj elő egy probléma esetén.
Vannak olyan tanulmányok, amelyek szerint a kevésbé koncentrált elme sokkal kreatívabb, mivel hajlamos egymástól egyébként fényévekre lévő ötletek között is összefüggéseket találni. Az agyunk karbantartása érdekében érdemes hetente legalább egyszer mentális kihívást jelentő feladatokat végezni. A kutatások azt mutatják, hogy azok, akik szabadidejükben gyakran vettek részt olyan tevékenységekben, mint például a zongoratanulás vagy egy új nyelv elsajátítása, feleannyira voltak hajlamosak az Alzheimer-kórra, mint azok, akik ezt nem tették.
