A jódtabletta szedése veszélyes lehet

Ahogy a japán Fukushima atomerőmű katasztrófája megrázta a világot, felmerült a kérdés, vajon milyen károkat okozhat a radioaktív sugárzás a szervezetben, fogyaszthatunk-e még japán szusit és szójaszószt félelem nélkül, és vajon tényleg szükségünk van-e annyi jódra, mint amennyit az utóbbi másfél hétben vásároltunk.

A gyógyszertárak jódkészletei megcsappantak, az aggodalom érthető: a '80-as évek végén Csernobil örökségeként például a daganatos pajzsmirigy-betegségek száma jelentősen megugrott. Kérdések és válaszok a jód szükségszerű pótlásáról, a pajzsmirigy működéséről és a radioaktív sugárzás kapcsán.

A pajzsmirigy működése

Pajzsmirigyünk a nyak elülső részén, a légcső két oldalán, alul helyezkedik el. Nőkben max. 18 cm³, férfiakban 25 cm³ térfogatú. A mirigy két hormont termel a tiroxint és a trijódtironint, amelyek képzéséhez a szervezetnek jódra van szüksége. A pajzsmirigy működését az agyalapi mirigy szabályozza, a TSH nevű hormon segítségével. Ha a mirigy nem termel elég hormont, a TSH szint megnő, és ez fokozott munkára serkenti a mirigyet, ellenkező esetben a TSH szint csökken. A szabályozás rendkívül finom, így a működés zavarait a TSH szint kóros volta hamar jelzi. A pajzsmirigyhormonok gyakorlatilag az egész anyagcserére hatással vannak, így a hormontermelés zavarai jellemző tünetekkel járnak.

Fogyasszunk jódozott konyhasót!

Ahhoz, hogy pajzsmirigyhormonok képződjenek, megfelelő jódbevitel szükséges. Súlyosan jódhiányos területeken az ott élőkben nem termelődik megfelelő mennyiségű pajzsmirigyhormon. (Hazánk területének 4/5 része enyhén vagy közepesen jódhiányos, mindössze az Alföld középső területén található megfelelő mennyiségű jód.)

A jód enyhe hiányában a pajzsmirigy általában nem termel elegendő pajzsmirigyhormon mennyiséget, ezért a mirigy megnagyobbodik, struma vagy más néven golyva alakul ki. Megfelelő jódbevitellel azonban megelőzhető. A jódozott konyhasó fogyasztását éppen ezért az ország egész területén javasolják.

Amikor a pajzsmirigy alulműködik

Ha a pajzsmirigy nem termel elegendő hormont, fáradtnak, aluszékonynak érezzük magunkat, és egyre nehezebben koncentrálunk. A szívverés lassul, nőknél rendszertelenné válik a menstruáció. Előfordulhat hajhullás, szárazbőr-érzet, székrekedés és hirtelen hízás is. A pajzsmirigy alulműködését kiváltó okok sokfélék lehetnek, jódhiány, gyulladás, vagy valamilyen műtét következménye. A pajzsmirigyhormonok pótlásával azonban a betegség jól gyógyítható, az összes tünetet visszafordítja, de később is rendszeres orvosi ellenőrzés szükséges.

A gyermekeknél a növekedés lelassul, bár sok szülőben csak az iskolai teljesítmény romlása kelt gyanút. A kismamáknak külön figyelniük kell a megfelelő pajzsmirigyműködésre, ami elengedhetetlen feltétele a születendő gyermek megfelelő idegrendszeri fejlődésének.

És amikor túlműködik

Oka az, hogy a pajzsmirigy túl sok hormont termel. Létezik olyan forma, ahol a mirigyben egy túlműködő göb helyezkedik el, és ez okoz fokozott hormontermelést, de előfordul olyan eset is, amikor az egész pajzsmirigy fokozottan működik. Utóbbit nevezzük Basedow-kórnak.

Ezeknél a betegeknél, kiváltó októl függetlenül és különböző mértékben megjelennek a jellegzetes tünetek. Fogyás fokozott étvágy mellett, hasmenés, gyengeség, remegés, meleg nedves bőr, melegintolerancia, fokozott izzadás, gyenge koncentrálóképesség, érzelmi labilitás, alvászavar, szívritmus gyorsulása, emelkedett vérnyomás. A gyógyítás mindig a kiváltó októl függ. Általában hormonképződést csökkentő gyógyszerekre van szükség, de az is előfordulhat, hogy műtétre, vagy felnőtteknél izotópos kezelésre van szükség.

Egy kérdőív segítségével te is ellenőrizheted pajzsmirigyed működését.

A pajzsmirigy daganata ritka betegség

Csernobil tragédiája következtében a pajzsmirigyrák előfordulása drámai módon megnőtt, különösen azok körében, akiket a sugárzás gyermekkorukban ért. Normál körülmények között azonban a pajzsmirigy rosszindulatú folyamatai kifejezetten ritkán fordulnak elő, és nagy többségük jól kezelhető betegség. Utólag azt mondják, hogy a csernobili rákos megbetegedések megelőzhetőek lettek volna, ha időben figyelmeztetik az embereket, hogy ne fogyasszanak a szennyezett területen termelt növényt, és ne igyanak a szennyezett füvet legelő tehenek tejéből sem, ami nagy mennyiségű radioaktív jódizotópot tartalmazott.

A pajzsmirigy termelte hormonok jódtartalmú aminosavszármazékok, előállításukhoz a pajzsmirigy jódot vesz fel a vérből. Mivel nem képes szelektálni, ezért a sugárzó (131-es rendszámú) radioaktív jódizotóp ugyanúgy felveszi, mint a normális (127-es) izotópot. A rákot a pajzsmirigyben 131-es jódizotóp felhalmozódása okozhatja. A veszélyesnek nyilvánított területen ezért a kálium-jodid tabletták szedésével a pajzsmirigy képes lesz ellensúlyozni a radioaktív izotóp felvételét.

A japán reaktorkatasztrófa Európára is veszélyt jelent?

Európa több ezer kilométer távolságban fekszik a japán Fukushima atomerőműtől. A radioaktív anyag koncentrációja, ahogy egyre távolabbra terjed, csökken. Ráadásul a rövid életű összetevők gyorsan le is bomlanak. A japán élelmiszerek fogyasztása szakértők szerint jelenleg semmilyen veszélyt nem jelent.

Milyen hatással van a szervezetre a radioaktivitás?

Csernobil öröksége

Az ukrán egészségügy egyik legsúlyosabb öröksége a csernobili atomerőmű katasztrófája: az 1986. április 26-án történt robbanás következményeinek azonnali elhárításában közreműködő 350 ezer ún. „likvidátor” közül több mint 12 ezer már nem él. A még életben lévők körében megugrott a pajzsmirigy daganatos megbetegedésének előfordulása.

A radioaktív sugárzás ionizáló, ami azt jelenti, hogy a semleges részecskéket elektromosan töltött részecskékké változtatják- az emberi szervezetben is. Az így keletkezett ionok könnyen reakcióba lépnek, mivel igyekeznek ismét kémiailag stabil kötést létesíteni. Azonban néha olyan kötések keletkeznek, melyek veszélyesek a szervezetre nézve. Így például az enzimek elveszíthetik funkciójukat, vagy megzavarhatják a sejtek építőanyagait. Egész sejteket pusztíthat el. Az ionizáló sugárzás megváltoztathatja az örökítőanyagot (DNS-t), ami hosszú távon rák kialakulásához vezethet.

Az, hogy a radioaktivitás mennyire súlyos károkat okozott, attól is függ, hogy a szervezet mennyi ideig és milyen erős sugárzásnak volt kitéve. Ugyanis a szervezet egy bizonyos szintig képes kijavítani a károkat. Ha a sugárzás mennyisége nagyon nagy, vagy ha az érintett szövet nagyon érzékeny, a javítási mechanizmusok nem elegendőek. Egyes sejtekben már csekély sugárzási dózisnak is végzetes következményei lehetnek. Elviekben tehát nem adható meg olyan küszöbérték, mely alatt az ionizáló sugárzás veszélytelen lenne.

Hogyan segíthet a jódtabletta a radioaktivitással szemben?

Ha az atomerőmű balesete során nagy mennyiségű radioaktív jód szabadul fel, az érintett területeken lakók számára jódtabletta szedését javasolják. A belélegzett radioaktív jód ugyanis a pajzsmirigyben felhalmozódik, és ez növeli a pajzsmirigyrák kockázatát. Ha azonban az érintettek ezzel egy időben nem radioaktív jódot vesznek be tabletta formájában, a pajzsmirigy ezzel a jóddal telítődik, így a radioaktív jód nem tud lerakódni.

Nekünk is kell jódtablettát szedni?

Nem. Csak azoknak kell jódtablettát bevenni, akik a veszélyes magreaktor közvetlen környezetében élnek - a mostani esetben tehát azoknak, akik a japán Fukushima atomerőmű közelében laknak. A távolabb eső területeken szükségtelen jódtablettát bevenni. Hiszen ez akár veszélyes is lehet a szervezetre. Ezért a Sugárzásvédelmi Szövetség óva int attól, hogy valaki saját felelősségére jódtablettát vegyen be.

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek