„Szomorúnak tartom, hogy a Magyarországon kapható ruhák legnagyobb mérete a 40-es, így már szerintem az is kövérnek érzi magát, akinek egy gramm feleslege sincs, épp csak erősebb alkatú. Rám sokszor a 46-os ruhák jók, pedig nekem nem akkora a méretem, hanem 44-es. Néha dührohamot kapok, amikor szemmértékre kiválasztok pár cuccot, majd beviszem a fülkébe, és mind kicsi. Mellben is mind szűk, a csípőmre sem jön fel, nőies alkat vagyok, szeretem is hangsúlyozni a testem, és nem érzem magam dagadtnak. Hetente sportolok, nem zabálom két pofára a süteményt, nem élek olyan tespedt életet, mint azok, akik lemondtak a saját testükről. Ápolt vagyok, nem pedig egy leharcolt Brünhilda. Megérdemelném, hogy kapjak magamra olyan ruhát, ami tetszik” – panaszkodott a 34 éves Kata, akire modorosan azt szokás mondani, hogy teltkarcsú.
Nem látják kövérnek saját magukat
Kata szerint a kövérség együtt jár azzal, hogy az embert nem érdekli a saját külseje, elengedte magát. Amíg viszont itt nem tart, addig szerinte egy erős alkatú nő nem nevezhető kövérnek.
Míg a legtöbb ember tisztában van a súlyfeleslegével, és sokan még nehezebbnek is látják magukat, mint amilyenek valójában, addig a fatorexiában szenvedők nem érzékelik, hogy kövérek. A betegség egyre nagyobb figyelmet kap, hiszen egyre több kövér ember van, aki fatorexiás. Ebben az esetben nem használható a „szenved” kifejezés, mivel nem biztos, hogy ez olyan zavar, amit a beteg nem akar, noha okozhat problémákat.
Egy kétgyermekes üzletasszony nevezte így testképzavarát
Sara Bird Fatorexia: Mit látsz, amikor a tükörbe nézel? című könyvében használta először a fatorexia kifejezést. Bird sokáig nem ismerte fel, hogy komoly súlyproblémái vannak. Ha belenézett a tükörbe, egy vékony nőt látott maga előtt. Sara több évig abban a hitben élt, hogy alig eszik valamit, ennek köszönheti csinos alakját, miközben megállás nélkül nassolt, emiatt pedig súlyosan elhízott. Aztán egyszer orvosa a mérlegre állította. A nő ekkor szembesült valódi testsúlyával. Sara Bird betegségéről és gyógyulásának folyamatáról egyblogot vezet, ahol életmódbeli tippeket ad fatorexiás embereknek.Mi a fatorexia?
A fatorexiás például az olyan kövér ember, aki testhez tapadó ruhát visel, nem törődve azzal, hogy az nem előnyös a számára. Ő az, aki nincs tisztában azzal, hogy túlsúlyos. A fatorexiás mikor a tükörbe néz, vékonynak látja magát. Felmerülhet a kérdés, hogy miért baj, ha valaki elégedett azzal, ahogyan kinéz? Különösen a mai világban, mikor a külsőségeknek olyan nagy szerepük van az életünkben?
Miért veszélyes?
A fatorexia az anorexiához hasonlóan veszélyes: ha nem veszik észre és nem kezdik el kezelni időben, halálhoz vezet. Az ilyen testképzavaros emberek egy idő után teljesen elveszítik a testsúlyuk feletti kontrollt, és annyira elhíznak, ami már egészségüket vagy akár az életüket is veszélyezteti. A legnagyobb rizikófaktora a betegségnek, hogy a beteg meg van győződve arról, hogy egészségesen táplálkozik, úgy érzi alig eszik, valójában pedig egész nap tömi magába az egészségtelen, zsíros ételeket.
Mivel a beteg nincs tudatában annak, hogy kövér, anélkül szedi fel a további pluszkilókat is, hogy észrevenné. Mindez pedig komoly egészségügyi kockázatokkal jár. Ráadásul a súlyfeleslegtől annál nehezebb megszabadulni, minél később kezdünk neki.
Őket teljesen másképp kell motiválni a fogyásra, s mielőtt bármiféle diétával próbálkoznának náluk, tudatosítani kell velük az elhízottságukat.
Mi utal fatorexiára?
-
- Kerüli az egész alakos tükröket.
- - A szépség könnyen kontrollálható területeire koncentrál, mint a hajápolás, smink, manikűr, stb.
- - Túlméretezett, állítható, elasztikus öltözék vásárlása.
- - Kivágja a ruhaméretre utaló címkét.
- - Fényképeken igyekszik elbújni.
- - Nyilvánosság előtt csak kis adagokat fogyaszt, ám egész nap nassol.
- - Nagy, színes, díszes ékszerekkel tereli el a hangsúlyt testsúlyáról.
- Noha a fatorexia szó hasonlít az anorexiára, a fatorexia nem táplálkozási, hanem testkép zavar, ami olyan szempontból új, hogy itt a pozitív önbecsülés és önbizalom járul hozzá a rossz egészségügyi állapothoz.
- Ugyanakkor mindez a tagadáson épül, ami szintén egy módja a problémákkal való megbirkózásnak. A tagadási technika rövid ideig segíthet a problémákban, ám ha valaki hosszabb ideig nem vesz tudomást a valóságról, a betegsége tovább fejlődik! Ezért a fatorexiát mindenképpen kezelni kell, s a felépülés után fontos a beteg támogatása az egészséges szokások kialakításában.
