Bár továbbra is az orvos és a patikus jelenti a leghitelesebb információforrást az egészséggel kapcsolatos tájékozódás területén, hozzáférhetősége miatt egyre inkább nő az internet szerepe a laikusok körében – derül ki a Szinapszis Kft. Health Portals Audit elnevezésű kutatásából.
Hogyan keres online egészségügyi információt egy laikus?
A felmérések szerint a lakosság sokkal jobbnak ítéli meg az egészségügy helyzetét, mint a benne dolgozók. Míg sokan szinte pontosan ugyanúgy bíznak az egészségügyben, mint 2002-ben, addig az orvosok körében az elmúlt nyolc évben jelentősen csökkent a bizalom a teljes egészségügy iránt. Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy az internetnek nagyon komoly szerepe és felelőssége van az egészséggel kapcsolatos felvilágosításban, a tudatosabb gondolkodás alakításában. A legfrissebb tanulmány bemutatja a honlapok működése szempontjából lényeges legfrissebb mutatókat, és sokkal nagyobb hangsúlyt fektet annak megértésére, hogy hogyan keres online egészségügyi információt egy laikus, és hogyan vélekedik a tájékozódás ezen formájáról a szakma.
Mélyvénás trombózis vagy csak izomszakadás?
„Volt egy húzódás a vádlimban, pontosabban a térdhajlatban – kezdi Iván. "Nem nagy ügy, volt már ezer ilyen, trehányul nyújtottam le edzés után, stb. Elkezdtem nyújtogatni, meg minden, de nem javult, csak néha feszült, meg lüktetett, ha gyaloglás után álltam egy helyben, vagy ültem. Aztán bevillant, hogy ez lehet, hogy mélyvénás trombózis. A neten olvasgatás következett, és rájöttem, hogy simán lehet az. Elmentem orvoshoz, mert hát ebbe végül is simán bele lehet halni, ha olyan lapokat húz az ember. Az orvos erre hazaküldött izomszakadással. Mondtam neki, hogy ez tök jó, hogy csak kis izomszakadás, mert már azt hittem, mélyvénás. Nem, nem, tuti, hogy nem, menjek haza, kenegessem, pihentessem. Polcolni kell? – kérdezem. Nem, azt csak akkor kellene, ha mélyvénás lenne. Aztán három nappal később a bokám a kétszeresére dagadt, úgyhogy gondoltam, csak visszamegyek a rendelőbe. Akkor már haza se engedtek”.
„Mondjuk azt tegyük hozzá, hogy alapvetően atipikus volt ez nálam, mert homans-tünet pl. egyáltalán nem volt - de mondjuk az első doki nem is nézett olyat, nem is mérte meg a két vádlit, csak megnyomogatta, és mondta, hogy szakadás. Én meg nem fogok nekiállni okoskodni, mert szerintem annál nyomorultabb nincsen, mint amikor valaki az orvost elkezdi oltani, hogy "de a google azt írta, hogy...". Amúgy egyre biztosabb vagyok abban, hogy mivel az emberek 90%-a hisztis és hipochonder, az orvosok a felsorolt tüneteket alapból elosztják mondjuk néggyel, mert hozzászoktak ahhoz, hogy mindenki túlreagálja a tüneteket. Csak ezzel az olyanok járnak rosszul, mint én is, akinek abszolút nincsen betegségtudata, és amikor elmegy orvoshoz, akkor már 100%, hogy gáz van, és teljesen fölösleges elosztani a panaszokat akármennyivel.”
Hosszú várólisták nélkül
Az egészségügyi információkról online módon tájékozódók aránya gyors ütemben növekszik. Ha figyelembe vesszük, hogy általában véve a felhasználók naponta átlagosan 2-3 órát töltenek a világhálón, a friss felmérés alapján megállapítható: 2010-ben az internetezéssel eltöltött idő minden negyedik perce egészségügyi információszerzéssel telt. Az internet népszerűségének oka rendkívül szerteágazó, de az online csatorna az egészségügyi rendszer működéséből eredő problémák miatt – hosszú várólisták, hosszú várakozási idő a rendelőben, a szakemberrel való személyes találkozáskor a betegre jutó rövid idő – is egyre inkább előtérbe kerül, különösen a középkorú, idősebb, jellemzően krónikus betegek körében.
A világhálónak komoly felelőssége van
A kutatási eredmények igazolják, hogy a neten talált információk hatására sokaknak megváltozik az egészséghez való hozzáállása, gondolkodásmódja (83%). Mindemellett a világhálónak komoly felelőssége van az orvos-beteg kapcsolat alakulásában, az alkalmazott terápia sikerességének szempontjából – mint ahogy az oly kritikus beteg-együttműködés kialakításában is. A laikusok elmondása alapján a tanácsok nagyban segítik őket abban, mit kérdezzenek az orvostól, de sokan a webes leírások alapján maguk döntik el, mikor forduljanak orvoshoz, vagy milyen legyen az adott tünet, betegség kezelésének módja. A gyakorlatban ennek természetesen jelentős veszélyei is vannak.
Az orvosokat nem bántja
A szakma alapvetően pozitívan ítéli meg a laikusok egészségügyi információszerzésének webes lehetőségét, jelentősen különbözik ugyanakkor a doktorok és laikusok véleménye abban, milyen tartalmat kell kínálnia az egészségportáloknak. Az orvosok szerint ugyanis egy ilyen oldalon elsősorban egészséges életmóddal kapcsolatos cikkeket (90%), egészségügyi programajánlót (89%) kellene közölni, de sokak szerint orvos válaszol rovat (61%) is helyet kaphat benne.
Ugyanakkor a részletes betegségleírásokat, kezelési lehetőségek bemutatását, a gyógyszer-információkat vagy a laborérték-értelmezéseket mellőzni kellene ezekről az oldalakról, mert ezek ismertetése, magyarázata döntően a kezelőorvos hatásköre. A fentiekkel ellentétben viszont, a laikusok körében éppen a szakemberek által legkevésbé preferált tartalmak iránt a legnagyobb az érdeklődés. Az átfogó problémaismertetés vagy a terápiás lehetőségekről szóló leírás szükségességét 10-ből 9 felhasználó nevezte meg, mint leginkább keresett egészségügyi információt. Hasonlóan nagyon népszerűek az életmóddal, egészségmegőrzéssel (67%), a gyógyszerek hatásával, mellékhatásaival (63%) foglalkozó írások is, illetve sokan olvasnak szívesen a hasonló betegségben szenvedő betegtársak tapasztalatairól (54%) vagy a vizsgálati, diagnosztikai módszerekről (49%).
A beteg már felkészülten érkezik orvosához
A trendek tehát egyértelműen azt mutatják, hogy egy új betegtípus van kialakulóban, aki aktívan keresi az egészség megőrzéséhez kapcsolódó írásokat, illetve problémájával kapcsolatban felkészülten érkezik orvosához. A gyakorlatban természetesen továbbra is a doktor határozza meg a legjobbnak vélt terápiát, viszont nem kerülhető el az a tény, hogy az ilyen betegekkel szemben egészen más kommunikációt kell alkalmazni, mint amit eddig. A kutatás 2010 októberében készült, több mint 700, az online egészségügyi információk iránt fokozottan nyitott, aktívan érdeklődő laikus, illetve közel 600 internetező orvos megkérdezésén alapuló online (CAWI) kérdőív szerint.
