Meddig lehet élni védőmaszkban?

Megjósolni is lehetetlen, hogy még mennyi ideig tart a három Veszprém megyei település fertőtlenítése, tisztítása és lakhatóvá tétele, mindenesetre napról napra cserélődnek a katasztrófa sújtotta területeken az önkéntes segítő kezek és a kijelölt, kivezényelt alakulatok emberei. Péntektől ugyan hivatalosan visszatérhettek a kolontáriak otthonukba, mégis a település lakóinak közel egyharmada nem akar hazamenni, mert fél a későbbi egészségkárosodástól. Talán nem is véletlenül. A webbeteg segítségével jártunk utána, mit jelent pontosan a vészhelyzet, és mennyire véd a porálarc, amelyet a lakosságnak és a mentésben résztvevőknek is viselniük kell.

Nincs sugárzásveszély, de életre alkalmatlan a terület

A katasztrófa bekövetkezte után nem sokkal a helyszínre kiszállva az ÁNTSZ szakemberei Devecser és Kolontár területén ún. dózisteljesítmény méréseket végeztek, és iszapmintákat vittek be laboratóriumi elemzésre. A helyszíni mérés szerint akut sugáregészségi ártalommal nem kell számolni.

"A vörösiszap enyhén radioaktív hatású is lehet - jelezte Kéki Sándor, a Debreceni Egyetem Alkalmazott Kémiai Tanszékének tanszékvezetője is -, ám problémát akkor okozhat a sugárzás, ha megszárad az iszap, és a porszemcsék szállingózni kezdenek." A megszáradt vörösiszapból szálló por légutakba történő bejutásának megakadályozására éppen ezért részecskeszűrő félálarcok viselését tették kötelezővé.

Zacher Gábor sem véletlenül pesszimista a településekre való visszaköltözéssel kapcsolatban. A toxikológus napokban tett nyilatkozatai szerint a vörösiszap, ha kiszárad, később is okozhat károkat a szervezetben, s bár most az esős idő javít a helyzeten, de hónapokkal később, amikor száraz idő következik, a por újra irritációt okozhat. Véleménye szerint még évekig nem lenne szabad Kolontáron és a katasztrófa 10-20 kilométeres körzetében élni. A por és a talaj szennyezettsége a legkockázatosabb tényező, bár az Ajka mellett kiszabadult szilárd fázis (igazából ez a vörösiszap!) nyomelem-tartalmára vonatkozóan ellenőrzött, hiteles adatokat még nem publikáltak. A teljes talajcsere pedig az ott élők szerint egyelőre csak utópisztikus gondolatnak tűnik.

• 

  Fotó: Esparta Palma

• A porálarc nem véd meg a portól

• Az Országos Katasztrófavédelem honlapján több tanácsot és figyelmeztetést is találtunk a porálarc viselésével és a szennyezés hatásaival kapcsolatban. Itt olvasható, hogy az álarc nem zár hermetikusan, ha valaki a szűrőt szakállon vagy szőrös arcon használja, és hogy az egyszerhasználatos maszkot egyből el kell dobni, vagy újra kell cserélni, ha már egyszer valaki levette a szennyezett környezetben, vagy külsőleg sérült a védőmaszk.
• Az utóbbi napokban az elővigyázatosság hatékonysága is megkérdőjeleződött. Gelencsér András, a Pannon Egyetem MTA levegőkémiai kutatócsoportjának vezetője például a Napló Online-nak adott nyilatkozatában elmondta, a porálarc senkit nem véd meg a portól, de a por laboratóriumon kívüli viselkedését még mindig vizsgálják.
• Még, ha véd is a kötelezővé tett porálarc viselése, a kérdés továbbra is az, hogy meddig lehet a nap 24 órájában álarcban létezni.

Rövidtávú veszély: a lúg

A  vörösiszap legjelentősebb rövid távú hatása: a lúgos maró és mérgező hatás. A maró hatás miatt bőr-, és nyálkahártya gyulladás lép fel, majd elhalás, kimaródó fekély keletkezik. Ha lenyelik, a nyelőcsőben és a gyomorban ugyanazon tünetek jelennek meg. Ha közvetlenül érintkezik a lúg az erekkel, azokat felmarja és a vérrel vörösesbarna alkáli-hemotokritot képez. A felmaródott nyálkahártya duzzadt, elszíneződése a lúg töménységétől függően vörhenyestől feketés színűig terjedhet, lepedékkel borított. A hegesedés ideje a 3-4. héten kezdődik és a 8-9. héten fejeződik be.

• A szilárd, vagy tömény nátronlúg égési sérüléseket, szembe kerülve szemkárosodást okozhat. Az égési sérülések oka, hogy ha a nátronlúg vízzel (például a bőrben levő vízzel) érintkezik, hő fejlődik. A fejlődő hő által kiváltott helyi felmelegedés az égési sérüléseket okozhat. A hőhatás (és az ebből eredő égési sérülés) mértéke függ az érintkezés idejétől és a nátronlúg töménységétől. Az érintkező bőrfelület, vagy szem gyors, bő vizes le- illetve kimosásával az égési sérülés, illetve a szem sérülése elkerülhető.
• Helyi méregtelenítés: Bőrsérülés esetén bő vizes lemosás, közömbösítés (ecet, citrom, bórsav, tej és tojás) szükséges. Szembe kerülés esetében bő vízzel való kiöblítés, bórsav, parafinolaj.
• Kezelés: Felhígítás és közömbösítés szükséges. Tej, víz, savas oldat (ecet), ammónium klorid, cukros oldat, Na-bikarbonát.
• Tüneti kezelés: Fájdalomcsillapítás, helyi érzéstelenítés. Lúgos anyag lenyelése esetén hánytatni tilos!

• A mentésben részt vevők is veszélyben vannak
  

  Tarsoly Gyula alezredes, a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese elmondta, hogyan védik ilyenkor a mentésben részt vállalókat. "A vörösiszap veszélyes a bőrre, a szemre, a nyálkahártyára. Erős felmaródást, hámsérülést, égéshez hasonló sérüléseket okoz. Minden olyan helyzetben, illetve tevékenységnél, ahol lúgos anyagok juthatnak a bőrre és a szembe, kötelező a védőfelszerelés (csizma, megfelelő védőruha, szemüveg, gumikesztyű). A mentésben résztvevők is veszélyben vannak, ezért speciális védőöltözetet kell használniuk. A két típusú védőruha közül (A és B) elegendő jelen esetben a B típus. Ez a fajta ruha a bőrt védi. Természetesen lúg-és saválló öltözékről van szó. A helyzettől függően lábszárig, derékig vagy mellmagasságig óvja viselőjét. A műveletek befejezése után szükséges a védőfelszerelés azonnali, még a testen történő lemosása. A védőfelszerelés levetése után a fürdés, a bőr lemosása is kötelező. A vörösiszap vízzel hígítható, ezért a szennyezett területet először vízzel kell átmosni." Ráadásul nem is tiszta vízről van szó: az iszap felszedése után a talajba beszívódva is maradhat a maró anyagból. Ez szélsőséges esetben akár a talajvízbe is beszivároghat, ami nyilvánvalóan az ott élők jövőjét fogja megnehezíteni.

• Hosszútávú veszély: nehéz fémek
  

  Az ólommérgezés tünetei felnőtteknél:

  Vérszegénység, szürkehályog, a hím ivarszervek károsodása, emésztési zavarok, magas vérnyomás , memóriazavar, koncentrálási nehézség, idegrendszeri tünetek alakulhatnak ki. Terhesség során szövődmények léphetnek fel, például vetéléssel, koraszüléssel lehet számolni.
  Savval ugyan közömbösíteni lehet a maró hatást, mint tették ezt Devecserben is, ám a talajszennyezés problémáját ez nem oldja meg. A vörös iszap ugyanis alumínium oxidot, szilikátokat, vasoxidot, titánium oxidot, mangánium oxidot valamint a geológiai viszonyoktól függően egyéb fémoxidokat és szenet tartalmaz.
• Kéki Sándor is kiemelte: "A vörösiszappal az egyik fő gond az, hogy nehézfémeket is tartalmaz. A kiszabadult anyag vörös színét például a benne található vas-oxidról kapta. Ezen kívül ásványokat, szíliciumot, egyéb fémeket is tartalmaz. A nehézfémeket, amelyeket a vörösiszap hordoz, akár évek múlva is ki lehet mutatni, pl. a halak húsából. A lúgos hatás semlegesítése, azaz a rövidtávú veszély elhárítása után a nátrium is ottmarad a helyszínen. A nátrium a talajt erősen szikesítheti, a szikes talajon pedig a növények nem igazán élnek meg."
• Bár a mérések szerint szerint csak "jelentéktelen" mennyiségben találtak az iszapban ólmot, az emberekre ártalmas nehézfémek közül ez jelentheti a  legnagyobb veszélyt. Ez azért is komoly probléma, mert enyhe ólommérgezés esetén sokan tünetmentesek. A jelentkező tünetek általában hetek vagy még hosszabb idő alatt alakulnak ki. Már kis mennyiségű ólom jelenléte (10 mikrogramm/dl) komoly szervi károsodásokat okozhat. A legkomolyabb veszélynek az agy van kitéve, visszafordíthatatlan károsodások alakulhatnak ki. Ettől magasabb ólomszint (25 mikrogramm/dl) esetében a vesék és az idegrendszer károsodása alakul ki. Ettől is magasabb ólomszintek görcsrohamokat, eszméletvesztést, halált okozhatnak.

• Feketén árulják a vörösiszap miatt elpusztult halakat
  

  Ha a vörösiszap a Marcal folyóba, a Rábába vagy a Dunába kerül, felhígul ugyan, de továbbra is mérgez. Itt az élőlényekre lehet veszélyes. A Marcal élővilágában súlyos károkat okoz a szennyezés, a vegyszeres semlegesítésnek és az esőzésnek köszönhetően a Rába ennél jóval enyhébb károsodást szenvedhet. Jelenleg próbahalászatot végeznek, hogy kiderítsék milyen fokú a szennyeződés mértéke a Marcalon kívüli folyók élővilágában.
• A legtöbb folyón már feloldották a horgászati tilalmat, a Marcalon és a Rábán továbbra is érvényben maradt. A legfrissebb hírek szerint feketén próbálják árusítani ismeretlenek a vörösiszap-szennyezés miatt elpusztult halakat több Győr-Moson-Sopron megyei településen. Néhány házaló a pontyok kilóját 700-800 forintért árulta nem csak háztartásokat, de vendéglőket is megcélozva velük.
•