A kérdés csak az, mit kódolnak azok a szülőktől kapott génjeink, amelyek a vérnyomás és a koleszterin anyagcseréjért felelősek. A magas vérnyomás és a magas koleszterin-szint korunk egyik vezető népbetegségei közé tartozik.
Csak későn döbbenünk rá
A fejlett országok felnőtt lakosságát tekintve akár 30%-át is érinthetik ezek az alattomos betegségek. Sajnos, sokan mégsem veszik elég komolyan ezeket, mert önmagukban ritkán okoznak bajt, inkább a szövődményeik a súlyosak. Sokszor csak későn döbbenünk rá, hogy mennyire fontos a szív- és érrendszerünk védelme, általában akkor, amikor már olyan szövődmények alakulnak ki, amelyek csak gyógyszeresen kezelhetőek – többnyire a hátralévő életen át.
Megelőzés, prevenció, rendszeres szűrővizsgálat: ezek azok a kulcsszavak, amiket ma már szinte minden nap hallhatunk, és amiket valóban ajánlatos betartani egészségünk védelme érdekében. Mégsem vesszük elég komolyan a megelőzést, mert a napi problémákra összpontosítunk, és kevés idő jut arra, hogy a jövőbeli egészségünkön elmélkedjünk.
Sokáig nem mutatnak tüneteket
A szív- és érrendszeri megbetegedések sokáig nem mutatnak tüneteket. Általában csak egy rutinszerű vérnyomásmérés vagy vérvizsgálat alkalmával derül fény arra, hogy káros folyamatok mennek végbe szervezetünkben.
Egy szívinfarktus vagy egy agyvérzés sem egyik napról a másikra alakul ki, hosszú ideig láthatatlanul produkál tüneteket a szív- és érrendszeren belül. Sajnos azonban vannak olyan esetek, amikor ilyenkor már a szakembereknek is a tehetetlenséggel kell szembe nézniük, mert már nincs olyan gyógyszer, amivel segíteni lehetne.
A szív- és érrendszeri problémák esetében a géndiagnosztika a korai előrejelző képességével tűnik ki a többi szűrővizsgálat közül.
Ma már ez a módszer egyszerűen választ ad arra a kérdésre, hogy örököltük-e a szüleinktől a magas vérnyomás kialakulására való hajlamot, vagy sem. Jobban megismerjük magunkat belülről, milyenek is vagyunk valójában, mi lett belénk kódolva születésünkkor, ami aztán az egész életünkön át végigkísér bennünket.
Még nem jelenti, hogy megbetegszünk
A legfontosabb, hogy megértsük, a genetikai hajlam nem jelenti a betegség biztos kialakulását. Minden ember hordoz betegségekre való fogékonyságot, csak nem mindegy, hogy melyiket. A betegségek kialakulásáért más-más környezeti tényezők és eltérő módon felelősek. Az egyik legfontosabb külső tényező, amire tudunk hatni, a táplálkozásunk. Azonban, más táplálék összetevők növelik meg a magas vérnyomás kialakulását, és mások a magas koleszterint-szintét. Emiatt is fontos tudnunk, hogy ha hordozunk genetikai hajlamot, melyiket, mert aszerint kell odafigyelnünk magunkra.
A genetikai hajlam sem azonos minden embernél. A koleszterin anyagcserében szerepet játszó apolipoproteinek közül az E típusnak (apoE gén) 6 különböző örökletes változata ismert, melyek különbözőképpen hajlamosítanak vagy védenek betegségekre. A magas vérnyomás kialakulásáért is több génváltozat felelős, melyek együttes vizsgálatával lehet megállapítani a ránk jellemző örökletes mintázatot.
Pozitív lelet esetében kimutatják, hogy a vérnyomás szabályozában szereplő elemek közül, hol a „gyenge láncszem”. A betegség kialakulása esetén ez a megfelelő gyógyszer felírása esetén is fontos informáó a szakorvos számára. A genetika szerepe a diagnosztizálás. A leletek eredményeinek tudatában a szakorvosok hozzáértésével, illetve személyes felelősségvállalással tehetünk egészségünkért.
