A növények nem rendelkeznek hallószervekkel, bizonyos hangokat és rezgéseket mégis érzékelni tudnak. A rezgések érzékelése mechanoreceptorok révén történik, amelyek olyan speciális sejtszervecskék, amelyek a külső ingereket – például a nyomást és a mechanikai mozgásokat – elektromos vagy biokémiai jelekké alakítják át. Az utóbbi években számos kutatás kimutatta, hogy a növények reakcióba léphetnek különböző hanghatásokkal, például a víz csobogásával, a szél susogásával vagy akár a zenével is. Egyes tudósok szerint ez a képesség a növények egyik evolúciós előnye lehet, amely segít a tápelemek hatékonyabb felhasználásában, és támogatja az alkalmazkodásukat a környezeti változásokhoz.
A tudomány álláspontja
Az első kutatásokat az 1960-as években végezték. Dorothy Retallack amerikai kutató kísérletei során azt találta, hogy a klasszikus és pozitív töltetű zenék hatására a növények gyorsabban növekedtek, és ellenállóbbak maradtak a növényeket érintő betegségekkel szemben, míg a rockzenének kitett növények elhervadtak vagy elpusztultak. A kutató azt is kiemelte, hogy a
három óránál tovább tartó hanghatások, a rockzenéhez hasonlóan, negatív hatással lehetnek szeretett szobanövényeinkre.
Később több kutatás is hasonló eredményekkel zárult, bár nem mindenki tudta reprodukálni a kísérletek pontos következtetéseit.
Egy 2007-es dél-koreai tanulmány szerint a növények nemcsak a zenére, hanem az emberi beszédre is érzékenyek lehetnek. A kutatók azt találták, hogy bizonyos hangfrekvenciák és decibelek növelték a fotoszintézishez szükséges gének aktivitását a rizsnövényekben. A fotoszintézis az a folyamat, amelynek során a növények a napfényt kémiai energiává alakítják, így biztosítva saját energiaellátásukat.
Mozart vagy metál?
A kutatások alapján úgy tűnik, hogy nem minden zene hat egyformán a növényekre. A klasszikus és harmonikus dallamok kedvező hatással lehetnek a növekedésre, míg az agresszív vagy kaotikus hangok stresszhatást válthatnak ki bennük. A lehetséges magyarázat az, hogy a különböző frekvenciájú rezgések eltérő módon stimulálják a sejtek aktivitását. Egyes frekvenciák elősegíthetik a tápanyagfelvételt és a sejtek osztódását, míg mások gátolhatják ezeket a folyamatokat. A sejtosztódás a növekedés kulcsfontosságú folyamata, amely során új sejtek képződnek, lehetővé téve a növények fejlődését.
Mi állhat a háttérben?
Bár a pontos mechanizmus még nem teljesen ismert, több elmélet is létezik. Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy a hanghullámok befolyásolják a sejtek falának áteresztőképességét, ami elősegíti a tápanyagok felszívódását a növényekben. Az áteresztőképesség határozza meg, hogy a sejtfalak milyen mértékben engedik át a vízmolekulákat és más anyagokat, például ásványi sókat és ionokat. Egy másik elmélet szerint a hangrezgések serkenthetik az auxin nevű növényi hormon termelését, amely a növekedés szabályozásában játszik kulcsszerepet. Az auxin egy növényi növekedési hormon, amely befolyásolja a sejtek megnyúlását, és segíti a növények fény felé történő növekedését, más néven a fototropizmust.
A növények "zenehallgatása" a gyakorlatban
A zene és a hanghatások növényekre gyakorolt hatásának ismerete gyakorlati haszonnal is járhat. Egyes gazdálkodók és kertészek már alkalmazzák a zenei stimulációt a növények gyorsabb növekedésének érdekében. Japánban például egyes rizstermesztők klasszikus zenét játszanak a rizsföldeken, hogy javítsák a terméshozamot. A hanggal serkentett növénytermesztés új utakat nyithat a fenntartható mezőgazdaságban, hiszen ez egy vegyszermentes módja lehet annak, hogy növeljék a termények mennyiségét és minőségét.
Bár még számos kutatásra van szükség a növények és a zene kapcsolatának teljes feltáráshoz, az eddigi eredmények izgalmas lehetőségeket vetnek fel. A növények ugyan nem "hallanak" úgy, mint az emberek, de a rezgésekre és hanghatásokra való érzékenységük arra utal, hogy a környezetük zajai hatással lehetnek rájuk. A jövőben további kutatások segíthetnek feltárni, hogyan lehet ezt a jelenséget kihasználni a mezőgazdaságban és a növénytermesztésben, valamint milyen hatással lehet mindez a biodiverzitásra és az ökoszisztémák fenntartására.
Ha kíváncsi vagy rá, mely növények ültetéséhez lehet már év elején nekikezdeni, akkor ajánljuk figyelmedbe ezt a cikkünket is!
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
