Otthonunk legádázabb ellensége különös életet él éjszaka

Pásztor Liliána
GettyImages-1630923630
Olvasási idő kb. 3 perc

Míg nappal a méhek és pillangók szorgoskodnak a virágokon, éjszaka sokkal szokatlanabb, sőt kifejezetten kellemetlennek tartott lények veszik át a beporzók szerepét: csótányok, bogarak, denevérek és tengeri rákocskák tartják életben élelmiszer-ellátásunk és ökoszisztémánk túlnyomó részét.

Amikor beporzásról beszélünk, legtöbben a méhekre gondolunk. Ám a természet titokzatos éjszakai műszakjában sokkal meglepőbb szereplők is kiváló munkát végeznek. Csótányok, bogarak, lepkék, denevérek és még tengeri apróságok is beporzók, amikről ritkán hallunk – pedig nélkülük jóval kevesebb gyümölcs, zöldség és mag kerülne az asztalunkra.

Otthonunk ellensége is nagyon hasznos

A csótányokról például kevesen gondolnák, hogy hasznosak a számunkra, de a japán Yakushima sziget sűrű erdeiben bebizonyosodott: ezek a sokak által gyűlölt rovarok eredményesen poroznak be növényeket. A kutatások szerint egyetlen csótánylátogatás után a virágok 40 százalékában kimutathatóak a sikeres beporzás jelei.

Az ökoszisztémák titkos harcosai is kiveszik a részüket a munkából, otthonunk legádázabb ellensége is
Az ökoszisztémák titkos harcosai is kiveszik a részüket a munkából, otthonunk legádázabb ellensége isDan Kitwood / Getty Images Hungary

Nem kevésbé meglepő, hogy a világ legrégebbi virágait elsőként nem a méhek látogatták, hanem bogarak. Ezek az ősibb rovarok ma is szívesen keresik fel az erősebb szagú, nektárban szegény, zöldes virágokat – főleg éjszaka. A Borneóban élő alacsonyabb rendű orchideák például éppen az ürülékszagukkal csalogatják a trágyabogarakat.

A lepkék sem csak nappal aktívak: az éjszaka repkedő szenderlepkék képesek anélkül beporozni a virágokat, hogy hozzájuk érnének – repülés közben összegyűlt statikus elektromosságuk ugyanis odavonzza a pollent. És a színfalak mögött ott vannak a denevérek is, amelyek például az agávé növény fő beporzói. Némelyiküknek olyan hosszú a nyelve, hogy a saját bordakosarában tárolja, amikor éppen nem használja.

A tenger sem marad ki a történetből: apró tengeri rákok – a „tenger méhecskéi” – képesek pollenszerű anyagot szállítani a hínárok között, míg balti tengeri ászkarákok a vörös algák szaporodását segítik.

Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó

 Kíváncsi vagy, kié lesz idén Az Év Irodája díj? Érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai?

2025. április 30-án 15. alkalommal rendezik meg Az Év Irodája verseny legnagyobb eseményét, ahol az esti díjátadó mellett szakmai kiállítások és konferenciaprogramok is várnak rád!

Részletes program és jegyek itt!

A kutatók szerint ezek a különleges beporzók különösen fontosak lesznek a klímaváltozás és a rovarpusztulás közepette. Megóvásuk nemcsak az ökoszisztémák, de a saját táplálozásunk fenntartásához is elengedhetetlen. 

Ha kíváncsi vagy rá, milyen meglepő módon próbálják Japánban lassítani a klímaváltozást, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek