Noha gyakran hallani arról, hogy Magyarország a mediterrán éghajlat felé közelít, Megyeri Szabolcs szerint ez egy tévhit, klímánk ugyanis szélsőségekre hajlamos, száraz kontinentális. A szakember úgy véli, hogy e szélsőségek mindig is jelen voltak, ám tény, hogy a klímaváltozás hatására ezek gyakorisága, mélysége és kiterjedése megnövekedett.
A kertészmérnök szerint mindezt többek között az is jelzi, hogy a korábbi telekkel ellentétben kevesebb lett a havas napok száma, ugyanakkor az elmúlt években gyakoribbak a kora tavaszi fagyok is. Mindemellett a 2022-es és a tavalyi nyár azt is megmutatta, milyen az, amikor az aszály, a vízszint és a csapadék csökkenése, valamint a légszárazság egyre tovább húzódik. Ezek mind-mind olyan változások, amelyek hatással vannak kertünk növényeire.
Viszlát, nyugati tuja!
„Jó pár olyan növény élt hazánkban, ami eddig sem volt ide való, de eltűrte a klímánkat, ennek most azonban vége” – jelenti ki Megyeri Szabolcs, aki szerint az extrém forró és száraz nyarak miatt elsők között tűnik el kertünk leggyakoribb növénye, a tuja. A szakember úgy gondolja, hogy a keleti továbbra is tökéletesen megél Magyarországon a jövőben is, ám a páraigényes nyugati tuja ezt a levegőszárazságot már nem bírja, és legyengültsége miatt megtámadják a különféle kórokozók és kártevők.
Nehezebb a japán juhar ültetése is
Az egyre vészjóslóbb jelek szerint a japán juharnak is lassanként búcsút kell inthetünk, miután a nyári forróságban megperzselődik a levele. Noha Megyeri Szabolcs úgy véli, hogy nem feltétlenül kell lemondanunk az ültetéséről, de fontos tisztában lennünk azzal, hogy már sokkal nehezebb gondozni és életben tartani, mint húsz évvel ezelőtt. Összességében tehát Magyarországon még megmarad a kertjeinkben, de
ha napra tesszük, károsodhat, ha viszont árnyékos területen találunk neki helyet, nem lesz szép piros a levele.
Jó hír azonban, hogy a japán juharnak is van alternatívája, például az Euonymus alatus, vagyis a szárnyas kecskerágó: e cserjének is gyönyörű, élénkpiros levelei vannak, és még a megváltozott hazai klímát is jól bírja.
Vége a hegyi juharnak is
„Egyre több helyen látni, hogy az utcákba ültetett, magas hegyvidéki hegyi juhar is tönkremegy, mert a most jellemző légszárazságot már nem bírja” – magyarázza a kertészmérnök, hozzátéve: ez a faj korábban sem „örült” annak, hogy itt kell élnie, most viszont egyre rosszabbul viseli a forró, városi környezetet.
A cukorsüvegfenyő és a tiszafák sem bírják tovább
Sokak kedvence volt a cukorsüvegfenyő is, amely páraigénye miatt a klímaváltozás okozta szárazságot nem szereti, így belülről kikopaszodik. Ugyanúgy, ahogyan a kerti dézsában és ládában előszeretettel nevelgetett, őshonos tiszafák is, amelyek – különösen az oszlopos fajtái – ugyancsak kiritkulnak.
A klímaváltozás igen szélsőséges példái között Megyeri Szabolcs érdekességképp egy 2024-ben történt homokhátsági esetet is említ, amely során a világ egyik legszárazságtűrőbb növényeként számon tartott homoktövist csak öntözéssel tudták életben tartani.
„Ez igen jól mutatja azt, hogy a klímaváltozás nem csupán az átlaghőmérséklet emelkedését jelenti, hanem a szélsőségek halmozódását és felerősödését is.”
Ezt tehetjük növényeink védelmében
„Kertjeink megóvásában három kulcsfontosságú tényező segíthet. Az egyik a fajtaválasztás, amely során oda kell figyelnünk arra, hogy az adott fajta mit bír. Másodikként, azt a gyakorlatot el kell felejtenünk, hogy ha egy növényt elültetünk, az majd magától megél; a szélsőséges időszakokban, nehéz helyzetekben meg kell támogatnunk, akár úgy is, hogy a homoktövist megöntözzük” – emeli ki a kertészmérnök, aki harmadikként említi a megfelelő növénytársítást. Ez annyit jelent, hogy felelős házi kertészként fontos figyelembe vennünk azt is, hogy az ültetett fajokat milyen növények veszik körül.
Hasznos tudni, hogy az árnyékot adó és a páratartalmat megtartó növények segíthetik egymást a túlélésben.
„Érdemes eltérő növekedésű – ugyanúgy botanikailag értékes, de lassan és nagyon gyorsan növő – fákat is ültetni. Utóbbiak közül a kedvencem a Populus deltoides 'Purple Tower', vagyis az oszlopos, vöröses-bordós levelű nyárfa, amely gyorsan nő, nem szöszöl, és kiváló árnyékot biztosít” – teszi hozzá.
Mi legyen a zöldségekkel és a virágoskerttel?
Magyarországon a kerti zöldségtermesztésben egyelőre nincs olyan faj, amely teljesen ellehetetlenült volna, az viszont tény, hogy egyre nagyobb kihívás a szabadföldi termesztés. A hőmérsékleti szélsőségek miatt egyre inkább szükségessé válik az üvegházak, fóliasátrak és árnyékolók használata, amelyek mellett egy automata öntözőrendszer és védőhálók beépítése segíthet a termésbiztonság növelésében.
A virágok közül a magashegyi, páraigényes növények boldogulnak nehezebben, ám az évelők kiválóan alkalmasak a talaj takarására, ezáltal csökkentve a párolgást és támogatva a klímaváltozás okozta szárazság elleni küzdelmet.
Ha szeretnéd megismerni a világ legbüdösebb növényeit, ajánljuk figyelmedbe az egyébként szemet gyönyörködtető, e természeti csodákról szóló cikkünket.
