rendrakás KonMari

Egy külföldön élő éleslátó és kedves magyar rokonom szerint Magyarország az az ország, ahol minden lakásban van egy nejlonzacskó, amiben van egy csomó másik nejlonzacskó. Azt hiszem, igaza van, pedig mi sem vagyunk egyformák! 

A rosszabb időkre gyűjtögetők

Vannak, akik kimossák a kiürült tejfölösvödröcskét, a fagyis- vagy margarinosdobozt, a befőttesüvegekről már nem is beszélve, mert ezek életét a végtelenségig meghosszabbítva újabb és újabb feladatokat szánnak nekik. Szélsőségesebb gyűjtögetők szívesen spájzolnak be a gyorséttermek kis só-, bors- és cukroszacsikáiból, és nehezen válnak meg az eldobható evőeszközöktől vagy ezeréves magazinoktól, a nagymama ruháitól, még alig lyukas nejlonharisnyáiktól.

A kegyetlenül szanálók

Vannak azonban a radikálisan szanálók, akik hidegvérrel válnak meg régi képeslapoktól, iskolai bizonyítványoktól, kinőtt ruháktól és minden egyéb, feleslegesnek tűnő holmitól.

A legmagasabb rendű célja minden szanálásnak, rendrakásnak a teljes boldogság elérése egy harmonikus környezetben, ahol bárhová tekintünk magunk körül, örömet okoz a látvány és a letisztultság. Sem felesleges, sem kevéssé szeretett tárgyat nem kell kényszerűen néznünk magunk körül, sem esztétikai szennyeződést nem okoz szemünkben a rumli, sem lelkünket nem nyomasztja a kupi, egyszerűen csak átéljük a teljes nirvanát minden pillanatban, amikor szemünkkel körbepásztázzuk a lakást.

Ehhez KonMari olyan tanácsokkal szolgál, mint például:

• a teljes csendben, koncentráltan történő rendrakás
• a szisztematikus szanálás, kezdve a ruháktól, s a kellő rutin megszerzése után belevágva az érzelgősebb részbe, az emlékek kigyomlálásába
• a kategóriánkénti rendrakás előnyben részesítése a szobánkénti pakolás helyett
• a tárgyakkal és a ruhákkal való érzelmi viszony ápolása, mely meghálálja magát
• annak megtanulása, hogy csak a számunkra örömet okozó, vagy jó emlékeket ébresztő tárgyakat tartsuk meg

A rendrakás filozófiai háttere

Igen, soknak tűnhet a bugyik és pizsamák simogatása, vagy a kanapéval való lelkizés, de a tárgyak szeretete biztosan segít élettartamuk meghosszabbításában, hiszen máshogy bánunk velük, ha nem vagyunk közömbösek irántuk. Persze, megfogan a kérdés, milyen örömteli emlékeink fűzhetnek a vécékeféhez, a mosogatószivacshoz vagy a befizetetlen villanyszámlához, mégis azért valahol, egy kevésbé szem előtt lévő zugában a lakásnak valószínűleg meg kell tűrnünk néhány „szükséges rossz” kategóriájába eső tárgyat is.

Az viszont biztos, hogy a rendszerezett, kategóriánkénti rendrakás és tárolás praktikus tipp, az időnkénti szanálás fontos és hasznos, a szisztematikus hajtogatással pedig sok helyet lehet nyerni. Az áttekinthető, rendezett környezet kiegyensúlyozottabb idegállapotot eredményez, jobb a szemnek és a léleknek. Persze, az már talán lehet akár ízlés vagy megszokás dolga is, hogy valaki a vízszintes trikósorozásban hisz, vagy a függőlegesnek az elkötelezett híve.