A jog sokszor nem más, mint a tulajdonképpen kikényszeríthető erkölcsös magatartásmód; úgy is mondhatnánk, hogy a jog az erkölcs minimuma. Az a magatartás, amelyet – a tisztességet, az együttműködést és a jóhiszeműséget követve – az egyik fél a másiktól elvárhat és követelhet – de szép is lenne…!
Abban az esetben viszont, ha nincs önkéntes teljesítés, a jogosan követelő fél a bíróságtól kérheti, hogy az arra kötelezett teljesítsen. Jó esetben nem szükséges a pereskedés, mert az ügyvéd leülteti a két felet (mint két rossz gyereket), és elmagyarázza, hogy ezek és ezek a jogai és kötelezettségei az egyik, illetve a másik félnek, tehát erre és erre lehet számítani, ha bíróságra kerül az ügy. Ezzel nemcsak a perköltséget spórolhatja meg az ember, de az éveken át tartó pereskedést is.
Ingatlan
A jogi tanácsadás, illetve ügyvédi közreműködés ingatlan-adásvételénél egyrészt kötelező, másrészt akkor is szóba kerülhet, ha az egyik félnek van ugyan ügyvédje, aki az okiratot el is készíti, de a másik fél a saját ügyvédjével is véleményeztetni akarja. Akkor se essünk kétségbe, ha mi magunknak nincs saját, „jól bejáratott” ügyvédünk, mert az ügyvédnek egyébiránt kötelessége mindkét fél érdekeit szem előtt tartva megszerkeszteni az adásvételi szerződést.
Házasság
Korábbi cikkünkben már elemeztük, hogy miért is fontos a házasság előtt vagy akár alatt házassági vagyonjogi szerződést kötni ügyvéd által ellenjegyzett okiratban. Abban az esetben, ha válásra kerül a sor, muszáj lesz ügyvédet szerezni. (Ilyenkor is állítom, hogy jobb az olyan ügyvéd, aki tisztességesen elmondja, mire lehet számítani a vagyonmegosztáskor, és a felek egyező akaratnyilatkozattal, közös megegyezésen alapuló bontást kérnek a bíróságtól a hosszadalmas civakodás helyett.)
Öröklés
Öröklés esetén az elhunyt az életében megszerzett vagyon felett rendelkezhet halála esetére. Ez történhet végrendelet útján (mind a teljes, mind pedig az egyes vagyontárgyakra tekintettel), illetve öröklési szerződés és halál esetére történő ajándékozás útján. A hagyatéki eljárás során közjegyző előtt történik a hagyaték átruházása az örökösökre, de ilyenkor is sokszor előfordul, hogy vitás vagy egy vagyontárgy, vagy az örökösök volta.
Szerződések
A szerződés lényege, hogy azt a két fél egybehangzó akaratnyilatkozattal köti meg, annak tartalma bármi lehet, kivéve persze a jó erkölcsbe ütköző megállapodásokat.
A szerződéseknek sok fajtáját különböztethetjük meg, vannak a Polgári törvénykönyvben nevesített formák (vállalkozási, megbízási, letéti stb.), valamint nem nevesített formák is, amelyek a társadalmi-gazdasági átalakulást követve alakultak ki a gyakorlatban (pl. lízing-, faktoring-, franchise-szerződések). A szerződések létrejöhetnek szóban, írásban és ráutaló magatartással is. Kétségtelen, hogy az a legbiztosabb, ha írásban kötjük meg megállapodásunkat, amelyet vagy két tanú aláír, vagy ügyvéd ellenjegyez, vagy közjegyző előtt közokiratba foglaltatjuk.
Mindenképpen „írjunk papírt”, ha:
– kölcsönügyletről van szó (legyen az bármilyen összeg, vagy legyen a másik fél bármilyen megbízhatónak hitt ismerősünk is!);
– ha dolog- vagy lakásbérletről van szó;
– ha megbízási vagy vállalkozási szerződést kötünk (a lakásfelújítás tipikusan ilyen szerződés, és milyen jó is, ha előre rögzítettük, hogy mit és mennyiért akarunk elvégeztetni a mesteremberrel);
– minden olyan esetben, amikor úgy gondoljuk, hogy a későbbi bizonyíthatóság szempontjából ajánlatos.
Ügyvédi közreműködésre van szükség, ha gazdasági társaságot akarunk alapítani, vagy a már meglévő társasági szerződést módosítani szeretnénk. De jól jöhet a jogi tanácsadás közigazgatási, szabálysértési ügyekben, a hatóságok előtti eljárásban (APEH előtt mindenképp) is, hogy a büntetőjog területét (pl.: testi sértés) ne is említsük.
A divany.hu jogi cikkeiben az olvasóknak abban kíván segíteni, hogy az egyes élethelyzetekben hogyan és mire érdemes figyelni jogi szempontból.