280 csecsemőgyilkosságot elkövetett nő helyzetét, tettének körülményeit és okait vizsgálta dr. Cseres Judit, a Rendőrtiszti Főiskola Rendészeti Kutatóintézetének munkatársa 1981 és 2000 között. „Eltékozolt újszülöttek” című kriminológiai elemzésében meglepő következtetésekre jutott.
1. sz. táblázat
Az elkövetők életkori megoszlása (százalékarány egy életkori kategóriában
az összes elkövetőre vetítve)
Titokban tartott terhesség
Az újszülöttjeiket megölő vagy sorsára hagyó nők családjában a terhesség kilenc hónapon át gyakorlatilag titokban maradt. Nem a rossz lakásviszonyok, a szegénység, az iskolázatlanság vagy a férj hiánya volt a gyilkosságok elsődleges oka, hanem a kommunikációs gát, a kibeszélhetetlen titok. A kutatásból az derült ki, hogy a csecsemőgyilkos anyák szeretik gyerekeiket, sokuk asszony, akit otthon nagyobb gyerekek várnak.
2. sz. táblázat
Az elkövetők és a teljes női népesség iskolázottságának arányai
Az elkövetők és a teljes női népesség iskolázottságának arányai
A lány maradjon alkalmazkodó, ne beszéljen sokat!
A vizsgálat legmeglepőbb eredménye az volt, hogy az érintett családokban az emberek nem tudtak egymással sem érzelmekről, sem problémákról beszélni. Életük intim szférájáról soha senkivel sem ejtettek szót. A lányok nevelése legtöbbször a régi elvek jegyében folyik. Legyenek alkalmazkodók, kedvesek, szépek, és ne okoskodjanak sokat. A családok többségében a fiatalokat sem készítik fel a jó problémamegoldásra.
3. sz. táblázat
Kitől szerezte szexuális ismereteit? (Az adott kérdésre „igen” választ adók aránya a családi állapot egyes kategóriáiban)
Kitől szerezte szexuális ismereteit? (Az adott kérdésre „igen” választ adók aránya a családi állapot egyes kategóriáiban)
Büntetés, tiltás, elhallgatás a családban
A problémákkal jobban szembenéző társadalmakban a hasonló estek kilencven százalékát nem a bűnüldözés, hanem a gyógyítás felé terelik. Németországban például az egész családot gyógyítani kezdik egy-egy ilyen tragédia után. Nálunk sok családban még mindig úgy nevelik fel a gyerekeket, hogy a büntetés, a tiltás és az elhallgatás játssza a főszerepet. Ezek az asszonyok az esetek többségében nem akarták megölni csecsemőjüket, de nem is tettek semmit azért, hogy életben maradjon.
4. sz. táblázat
A fogamzáshoz vezető együttlét oka
A fogamzáshoz vezető együttlét oka
Miközben a nő szült, a férj tévézett a másik szobában
A csecsemőjüket megölt nők 43 százaléka volt hajadon. A férjek alig tíz, a terhes asszonyokkal egy háztartásban élő anyák két százaléka válaszolta a kihallgatások során, hogy sejtette a terhességet. A csecsemőgyilkosságot elkövető asszonyok kilencven százalékának saját tulajdonú háza vagy lakása volt, s miközben szültek, családjuk a házban vagy a másik szobában aludt vagy tévét nézett. Az asszonyoknak csupán tíz százaléka volt olyan, aki nem végezte el az általános iskolát.
5. sz. táblázat
A párkapcsolat alakulása a tett elkövetése után
A csecsemőgyilkosságokért, bár látszólag egyedül elkövetett bűncselekményekről van szó, valójában épp annyira felel(ne) a közvetlen környezet, mint a csecsemőgyilkos anya. A háziorvos egy vidéki faluban sok esetben azért nem hozza szóba sem a család, sem az állapotos nő/lány előtt a terhesség kérdését, mert nem akar beleszólni a család magánügyébe. Nem kérdez rá, hogy ugyan kihez is jár terhesgondozásra az állapotos, nem kérdi meg a helyi védőnőt, hogy nála bejelentkezett-e vagy sem.
Magánügy, mondja. Persze tisztelet a kivételnek. A család pedig azért hallgat, mert amiről nem beszélnek, az nincs is.
Írásunk következő részében egy csecsemőgyilkos nő interjúját és a faluban készített riportot közöljük.
(folytatás: A csecsemőgyilkos vallomása)
(Felhasznált szakirodalom: Dr. Cseres Judit: Eltékozolt újszülöttek)
