A waldorfosok kísérleteznek, és nem buknak

Székek helyett párnákon ülnek

Az iskola udvara érkezésünkkor épp megtelt a szünetet tartó gyerekekkel. Az épület alsó szintjén lévő folyosón padok, azok tetején székek garmadája állt, a falak mellett szekrények helyett fali fogasokon és egy alsóbb polcon cipők zsúfolódtak. A rajzok, festmények, bábok, félkész kerámiák és más kézimunkák az iskola minden szegletében jelen vannak. Az iskolát mindenesetre érezhetően kinőtték.

Gyarmati Judit, a pilisszentlászlói Waldorf iskola pedagógusa először az elsősök termébe vezetett minket. Konténerből lett kialakítva, amelyet az épület oldalának kivert falához csatoltak. A terem azonban világosnak, színesnek és kifejezetten barátságosnak tűnt.

A teremben feltűnt, hogy nincsenek padok. Illetve hat hosszú, összetolt, mintegy 50 cm magas fapad volt, de székek sehol. Az ajtó mögötti szekrényből azonban legalább 30 kerek piros párna ömlött ki. "A gyerekek ezeken ülnek, a padra rakják füzeteiket, s úgy írnak. Ebben a pózban kénytelenek egyenesen tartani gerincüket. Székkel egybekötött padok csak harmadiktól vannak. Az első osztály napi első két órájában egyébként is rengeteg mozgás, és nagyon kevés ülés van. Ritka az olyan iskola, ahol az erdőjárás órarendbe illesztett tantárgy. A mi iskolánkból kilépve, akármelyik irányba indulunk el, néhány perc alatt elérjük az erdőt. Így az első három évfolyam hetente egyszer, egy kicsit eggyé válhat a természettel."

Utánzással tanulnak zenélni

A párnákat rejtő szekrény mellett egy többzsebes szőttes anyag furulyákkal volt tele, míg a közeli polcon 30 centis lírák, kicsi gyerekkézre faragott pengetős hangszerek sorakoztak. Bár hangokat és kottát olvasni nem tanulnak, de második év végére a tanárt utánozva, már mindkettőn játszanak. "Az utánzás az alsó tagozaton nagyon meghatározó. Mindent így tanulnak, legyen az a betűk formálása, a sima-fordított a kötésben, vagy a furulyán a dalok lejátszása. Olvasni a saját írásukon keresztül tanulnak meg. Ehhez nem kapnak tankönyvet. Az első - saját füzetükből elolvasott- szavak azokból a betűkből születnek meg, amit az osztálytanító korábban már mesébe illesztett, lejárták a teremben, lerajzolták a csomagolópapírra, ujjukkal belerajzolták a homokkal teli kis táblájukba, majd leírták a nagy alakú füzetükbe."

Valószínűleg a betűket is azért járják körbe, amiért Euritmiát is tanulnak. Az oktató pedagógusok szerint ugyanis, minden hangzót kifejezhetünk testünk egy mozdulatával. Ennek segítségével alakítják a gyerek utánzókészségét, segítik a beszédértést, a mozgással oldják a gyerek gátlásait, a határozottabb mozdulatokkal az agressziót, és amíg a túlmozgásos gyereket nyugtatja, addig a visszahúzódót felélénkíti.

Létra tetejéről tekintenek a világra

A Waldorf pedagógia nem tananyagot közvetít, hanem a megismerésen, tapasztaláson alapuló tanulási folyamat nehézségeit segít leküzdeni a gyerekben. A tanterv mindig az adott korosztály képességeihez és érdeklődéséhez igazodik. "Negyedik osztályban, a kilencedik életéven túl, megszületik a gyermek egy új képessége: képes rátekinteni az őt körülvevő világra. Az osztálytanító bevihet egy létrát a terembe, mindenki felmászik a tetejére, és elmondják, milyennek látják onnan fentről a tantermet. Majd lerajzolják, amit láttak. Ezt követően együtt körbejárják az egész iskolát. Pontosan megfigyelve minden kis zeg-zugot, ahol korábban ezerszer jártak már. De most meg kell próbálniuk felülnézetből képet alkotni az ismerős helyekről, hisz a tanterembe visszatérve meg fog születni az iskola alaprajza. Az első három év erdőjárásának egy hozadéka, hogy a gyerekek úgy ismerik a falut, mint a tenyerüket, mégis jól jön, ha újra együtt végigjárhatják az egyes részeket, mielőtt elkészítik róla saját térképüket. Így tágul egyre jobban a látóterük. Erre a saját testükkel megélt alapra könnyű lesz majd a későbbi évek földrajz epocháit építeni."

Tantárgyak helyett epochák

A reggeli fő oktatás 8-tól 10-ig tart. Ebben az időszakban a gyerekek négy-öt héten keresztül ugyanazt a közismereti tantárgyat tanulják – egy-egy ilyen, többhetes időszakot neveznek epochának. Alsó osztályokban így tanulják az írást, olvasást, számolást, később a növény- és állattant, a honismeretet, matematikát, a nyelvtant, irodalmat, a fizikát, a kémiát, a biológiát vagy éppen a csillagászatot. Szlovák falu lévén, az angol mellett szlovákul is tanulnak. Az első 8 évben nem használnak kész tankönyveket, mert azok kész ismereteket tartalmaznak. Epocha füzeteket vezetnek, amelybe a közösen megélt vagy éppen a tanár által mesélt ismeretek kerülnek be, a gyerekek pedig aprólékosan megmunkált, színes rajzokkal illusztrálják. A reggeli oktatást követő 45 perces szakórákban idegen nyelvet, zenét, művészeti és kézműves órákat tartanak.

Judit azt mondja, hogy a waldorfos gyerekeknek éppen az a képessége fejlődik a legjobban, hogy belelássanak minden ismeretlen, új rendszer mélyére, és azok összefüggéseire. A Waldorf pedagógia ezért például a tudás felejtésére is épít. Ezért egy évben kétszer is tanulják a közismereti tantárgyat, így van idejük felejteni, hiszen az elv szerint a tudás akkor érik be, ha pihentetik.

Évszakasztal, több ünnepnap

Minden osztályterembe belépve az egyik sarokban egy feldíszített asztalt találtunk. Később kiderült, ezek az évszakasztalok, melyeket az adott évszakra jellemző virágokkal, terményekkel raknak meg, amely a természet változását jelképezi. Az évszak és hónapünnepek miatt egy Waldorfos diáknak, ha tanítási napból kevesebb nem is, de az ünnepnapokból mindenképpen több jut. Judit szerint mindig kell valami alkalom, hogy egy kicsit megálljunk a saját életünkben. Itt van is ilyen bőséggel:

"A ritmus átszövi az egész életünket, mégis a mai ember valahogy pont ezt a ritmust veszti el. Nálunk a napi, heti illetve az epochák adta ritmuson kívül a keresztény évkör ünnepei tagolják az évet. Így az egész évnek is lesz egy ritmusa, amit az ünnepeken keresztül, együtt élünk meg a gyerekekkel. Olyan ünnepek is részét képezik nálunk az évkörnek, ami a régi paraszt embernek természetesen ünnepnap volt. Ilyen például Mihály-nap, amikor felidézzük, hogy a paraszt ember behajtja az állatokat a legelőről, majd tudatosan készült a rövidülő napokra, a hideg télre. Márton nap estéjén a kisebbek elindulnak lámpásukkal a faluba, s az egyedül élő idősek kapujában énekelve átadnak abból a derűből egy kicsit, amiből nekik sok van. A nagyobbak előadásukkal látogatnak idősek otthonába, hogy mosolyt csaljanak az arcokra. A hónapünnepeinken összegyűlnek az osztályok, és megmutatják egymásnak, mivel foglalkoztak az elmúlt időszakban."

Az ötödikesek termébe érkezve, a táblán színes krétarajz fogadott minket. Ezt az osztálytanító mindig az adott epochához rajzolja. Az apró, számozott jelenetek egy folyóparton mosó szőke lányról, katonákról, török basáról és Tündérországról szóltak, az asztalokon huszárcsákó, a fogasokon fodros kék szoknya, bőszárú betyárnadrágok és mellények lógtak. A János vitéz bemutatójára készültek. "A színdarab szinte minden évben minden osztálynak egy  fontos állomás. A bemutató napján ott szorong a fél iskola a szülők, nagyszülők között. Együtt ünnepeljük a gyerekeket, akik végigjártak a darab megszületése közben egyénileg is egy utat, de főleg az osztály együtt élte át a csodát: saját erőikből tanáraik segítségével létrehoztak valamit, aminek közösen lehet örülni."

Lovagolnak, íjászkodnak

Majd Judit egy kisebb emeleti terembe vezet. Ez az ő osztálya. Az egyik kilencedikes srác íjászkodni hívja a többieket. Náluk a dupla Bothmer órában ezt is lehet. A Bothmer, a feltuningolt Waldorf-testnevelés óra 3. osztálytól kezdve. "A hagyományos testnevelés mellett a Bothmer gyakorlatok a gyerek mozgását teszik rendezettebbé és koordináltabbá. A csapatjátékok az ügyességen, gyorsaságon kívül taktikázást és gondolkodást is igényelnek. A nagyobbaknál a labdajátékokon túl, lehetőségünk van a lovaglásra és íjászkodásra is."

Ugyanazt tudják, mint más diákok

Mégis a szülők egy részének van egy talán érthető félelme az alternatív oktatási módszert alkalmazó iskolákkal szemben. Felmerül az egyedi tanterv és a többségi, hagyományos tanítási módszer kompatibilitásának kérdése akkor, amikor például a gyerek nem érzi jól magát az adott iskolában, vagy egészen más okból a szülő kénytelen átíratni őt.

Gyarmati Judit szerint az átjárhatatlanságtól való félelem alaptalan: "A Waldorf kerettanterv szerint a gyerekeknek az ún. kimeneti években (4., 6., 8., és 13. ) ugyanazt kell tudniuk, mint bárhol máshol tanuló társaiknak. Például a hetedikesek fizikát csak 4 héten keresztül tanulnak egy évben. Ebben az időszakban minden reggel 8 és 10 óra között fizikai kísérleteket, jelenségeket figyelnek meg. Alaposan, apró részletekbe menően megfogalmazzák amit láttak, majd magyarázatot próbálnak keresni arra, amit tapasztaltak. Mire ez bekerül a saját maguk által készített epocha füzetbe, és berajzolják hozzá a kísérlet legfontosabb mozzanatait, már magukévá is tették az adott tananyagot. Valóban nem biztos, hogy minden fogalom, számítás belefér abba a 4 hétbe, ami a hetedikes fizika  tankönyvben benne van, de nem is ez a cél. Olyan tudást szeretnénk átadni a gyerekeknek, ami bennük él, aminek egyes részei között értik az ok-okozati összefüggéseket, amihez később könnyű kapcsolni az új, korábban nem hallott, nem tapasztalt ismereteket."

György, az egyik diák édesapja, a Waldorf-tanárok sajátos szerepében látja a módszer jelentőségét: "Az ő feladatuk, hogy megtalálja a gyerekben lévő különleges tehetséget, és támogassa annak kibontakozását, miközben fegyelmez, de úgy, hogy lemond annak két olyan eszközéről, mint a jutalmazás vagy a büntetés, a szeretet javára. Talán ez a kulcsa annak, hogy a Waldorfból kikerülő átlagos fiatal tisztelettel és elfogadással fordul embertársai felé. Önálló, kreatív gyerek, majd felnőtt lesz, aki képes a független gondolkodásra, az állandó tanulásra és a csapatmunkára."

Itt nem lehet ötösöket szerezni

..., de megbukni sem. Osztályzás ugyanis itt tényleg nincs, csak szöveges értékelés. Osztályozni 11. évfolyamon csak azért kezdenek, mert, ha valaki felsőoktatásban szeretne továbbtanulni, ahhoz pontok kellenek. „A gyerekek jegyek nélkül is tökéletesen tudják magukról és egymásról, ki miben jó, milyen kiemelkedő képességei vannak vagy éppen ellenkezőleg. Az iskola mindennapjait átszövik a művészeti órák, amik az érzelmi nevelés legfontosabb színterei. Akinek esetleg az intellektuális oldala nem túl erős, de szépen rajzol, fest, farag, ezzel válthat ki elismerést a társai között. Itt mindenki jó tud lenni valamiben.”

13. évfolyamon érettségiznek

Ebben az iskolában most tíz 10 évfolyam tanul, de már épül a középiskolai rész. (Egy 2009-es felmérés szerint 9 waldorf középiskola továbbtanulni akaró diákjainak összesen 70 %-át vették fel felsőoktatási intézménybe.)

"Az első 12 évben a diákok a Waldorf tanterv szerint tanulnak, amelynek végén az ún. éves munka keretében egy éven át egy általuk kiválasztott, őket érdeklő témát járnak körül, hozzá kitalálják, elkészítik a saját művészi  munkájukat. Év vége felé közeledve, szüleik, tanáraik, iskolatársaik előtt teszik le a Waldorf érettségit, azaz mutatják be az éves munkájukat. A 13. év már csak az állami érettségire való felkészülésről szól. Ekkor már csak a kötelező 5 érettségi tantárgyra koncentrálnak a fiatalok."

A szülők vásároltak telket az új iskola-épületnek

Az épület 8 éve még falusi iskola volt, ahol összevont osztályokban is csak néhány gyerek tanult. Az önkormányzat már nem tudta az iskolát fenntartani. A mintegy 50 család és a pedagógusok, akik Waldorf iskolát szerettek volna, ekkor találtak rá a kis épületre. Az iskolában igazgató nincs, a tanárok mindenről közösen, illetve az iskola működtetéséről szóló kérdésekben a szülőkkel együtt döntenek. Azért, hogy minél több tantermet hozzanak létre, felszámolták a tanárit, átalakították a tornatermet, és hozzácsatoltak egy konténertermet.

Mára azonban kinőtték. Ezért a szülői közösség vásárolt a falu határában egy területet, ahova az új épület kerül majd. Bár próbálnak támogatásokra pályázni, de egyre nyilvánvalóbb számukra, hogy saját erőiket kell inkább megmozgatni, ezért minden segítséget örömmel fogadnak.

"Ebben az egész iskolában hatalmas munka van. A kezdetektől fogva a szülőkkel együtt hoztuk létre a fizikai feltételeket. Köszönhetően a szülői közösségnek eddig még mindig meg tudtuk oldani az iskola finanszírozását. Tudjuk egymásról ki mire képes, mivel tud hozzájárulni a működésünkhöz. Ha valaki kevesebbet vagy egyáltalán nem tud adni, akkor annak örülünk, hogy hozzánk hozta gyerekét, és a mi közösségünket erősíti."

www.kekvolgy.hu

Cikksorozatunk következő részében a Dalton oktatási módszerrel ismerkedünk.