A lány rendkívül ügyes hacker, kicsit őrült, ellenben nagyon zárkózott és betegesen bizalmatlan – nyert ügye van, hogy a háromkötetes svéd bestseller krimi főszereplője legyen. A trilógiát pedig olyan férfi írta aki nemcsak szerette, de jól is ismerte a nőket.
Szeretem a vaskos, sokkötetes regényeket. Persze csak akkor, ha jók. Szeretem, ha olyan világban játszódik a történet, amelyet jól ismerek. Mert akkor otthonos, akkor mindenre, mindenkire ráismerek. De akkor is szeretem, ha távoli korokban, vidékeken, országokban játszódik a történet. Mert, ha jól megírt, akkor kényelmesen beleköltözöm, és felfedezéseket teszek.
Most éppen a svéd krimi trilógiát jó olvasni, a Millennium három kötetét. Nem csupán a különös, fiatal lány, a főszereplő számítógépes zseni Lisbeth Salander okán, de azért is, mert a történetek fordulatosak. A könyveket nehéz letenni.
No de miről is van szó tulajdonképpen? A három részt látszólag csupán a főhős személye köti össze. Egy lány figurája, aki fantasztikusan ügyes számítógépes hacker, kicsit leszbikus, kicsit őrült, nagyon zárkózott, és betegesen bizalmatlan. Nyilván meg van rá az oka. De ez csak lassan derül ki, miközben az olvasó tövig rágja a körmét. Mind a tízet.
A gyilkos mégiscsak itt van valahol
A trilógia első kötetében - nyugi, nem lövöm le a poént -, meggyilkolnak egy lányt. Negyven év telik el, de a gyilkos nem került elő. A nyomozás nem hozott eredményt, de a lány nagybátyja, aki mellesleg milliárdos, nem adja fel. Felfogad egy vesztes sajtóper után állás nélkül maradt, rámenősnek tűnő újságírót, hogy kísérelje meg az igazság kiderítését. Hisz sokan élnek még a rokonságból. A gyilkosnak köztük kell lennie.
A második kötet alap sztorija: tényfeltáró riport megjelentetésére készül a kérlelhetetlen szókimondásáról ismert folyóirat, a Millennium. Hogyan kerülnek Svédországba a prostitúcióra kényszerített fiatal külföldi lányok? Kik a futtatók? És mindenekelőtt: kik veszik igénybe – köztük befolyásos emberek – a rabszolgasorban tartott nők szolgáltatásait? Érthető, ha egyesek mindent megtennének, hogy a nevük kimaradjon a cikkből. Lisbeth Salander is tudomást szerez a Millennium tervéről, mégpedig korábbi barátja és bajtársa, az újságíró Mikael Blomkvist számítógépéről. Így keveredik bele ez a furcsa, az egész országot izgalomban tartó gyilkossági ügybe. Hajtóvadászat indul ellene, de ha valakit, őt nem könnyű elkapni, pedig nem csak a rendőrség keresi…
És kinyitod a harmadik kötetet. Melyben a zseniális és öntörvényű Lisbeth Salander életveszélyesen megsebesül. Még kórházban ápolják, amikor egy szűk, semmitől vissza nem riadó kör szervezkedni kezd. A tét óriási: a svéd titkosszolgálat munkatársaiként bizonyíthatóan súlyos törvénytelenségeket követtek el. Mindenre képesek, hogy Salandert egyszer és mindenkorra eltüntessék, és ártalmatlanná tegyék szövetségesét, a sztárújságíró Mikael Blomkvistot is, aki jól dokumentált tényfeltáró riportban akarja leleplezni üzelmeiket. Rendőrök, titkos ügynökök, újságírók, közhivatalnokok válnak szövetségessé vagy halálos ellenséggé a küzdelemben, amely az egész politikai elitet óriási botránnyal fenyegeti.
Ennyi a rövid tartalma a Millenium trilógia három vaskos kötetének. Persze így elmondva semmi Talán többet mond a tény: a Millenium-trilógiát eddig 28 ország vásárolta meg. Nyilván nem véletlenül.
Stieg Larsson: Millennium trilógia sorozat
A tetovált lány
A lány, aki a tűzzel játszik
A kártyavár összedől
• kiadó: Animus
• ára: 3300 Ft/kötet
Stieg Larsson (1954-2004) svéd író, újságíró. 2008-ban a világ második legkeresettebb szerzője, Millenium trilógiájából 2009 nyarán már 12 millió példányt adtak el világszerte. Larsson nem érhette meg könyvének példátlan sikerét, hirtelen szívhalál végzett vele 2004-ben. Halála előtt három évvel döntött úgy, hogy detektívregények írására adja a fejét, könyvei főszereplőjéül egyik kedvenc mesehősét, az immáron felnőtt Harisnyás Pippit – ő lett Lisbeth Salander – választotta. A Millenium főhőse a második kötetben nem véletlenül lakik V. Kullában, hiszen Pippi - Lindgren regényében -a Villa Villekullában (a magyar fordításban Kutyavilla) élt.
A boszorkány minden bizonnyal érdekes olvasmány, többek között kiderül belőle, hogy Oz, a varázsló valójában gonosz mágus, a Nyugati boszorkány meg állatjogi aktivista – jó is lehetne, szerzőnk mégis ízekre szedi a könyvet.
