Nevét a vájt fülű kávéfanatikusok ismerik, de a leginkább kotyogós néven elterjedt eszpresszógépet biztosan mindenki látta már.

Néhány sportágban nagyobb a sérülés kockázata, az extrém sportok világában pedig egyetlen hiba is végzetes tragédiát okozhat.

A világ első filmsztárja abban az időszakban lépett a filmiparba, amikor még a színészek nevét fel sem tüntették a mozivásznon.

Bármennyire is szeretik a magyarok, hasznos tudni, hogy ezek a tárgyak befolyásolhatják otthonunk fontos berendezésének működését.

Három egyszerű lépést követve tökéletes lesz a krumplis a forró levegős sütőben.

Noha nem volt könnyű nőként boldogulni a 19. századi Svédországban sem, Amalia Erikssonnak sikerült: feltalált édessége máig népszerű.

Ha nem is felesége két szép szeméért, de mindenképpen testi épségéért találta fel a kockacukrot a cukorgyár igazgatója.

Az első keresztrejtvény megalkotója nem kapta meg életében a neki járó elismerést, pedig találmánya máig milliók kedvence.

William James Sidis hiába volt igazi zseni, akit a világ legokosabb gyerekének tartottak, végül elfeledve halt meg.

Egész életében jobban kijött a galambokkal, mint az emberekkel, annak ellenére is, hogy rettegett a kórokozóktól.

A fotómodellből lett milliomosfeleség, Barbara Daly Beakeland erőszakkal próbálta „kiűzni” fiából a másságot, az ügy gyilkossággal végződött.

Noha nem látott és egyik fülére sem hallott, Helen Kellert a 20. század egyik leginspirálóbb alakjának tartják.

Bár nagyon sokat köszönhetünk a rádió feltalálójának, érdemes tudni, hogy állítólag fasiszta nézeteket vallott.

Amikor okostelefonodat használod, a feltaláló színésznő munkája gyümölcsét élvezed.

Számos bizonyíték van arra vonatkozóan, miért jobb, ha a mosogatást inkább a mosogatógépre bízzuk, és nem kézzel mosogatunk.

Ez a 10 legszörnyűbb szó a világon, amitől mindenkit kiver a hideg veríték.

Fedezd fel a programozónő zseniális munkásságát, aki a 19. században megalkotta az első számítógépes algoritmust, és megalapozta a programozás tudományát.

A viktoriánus idők karácsonyi képeslapjaira akár döglött béka is kerülhetett. Galéria!

Saját élete problémáira nem talált megoldást, újságíróként azonban olvasók millióinak volt a szerelmi tanácsadója.

Magánszemélyként és vállalkozásként is érinthet bennünket az adómentessé váló tevékenységek körének változása 2025-ben.

Az interneten számtalan listát találunk arról, hogy mit érdemes tudni hazánkkal kapcsolatosan. Ezekből válogattuk ki a legérdekesebb tényeket.

A hazugságok kimutatására fejlesztett eszköz többet ártott, mint amennyit használt.

Michelangelo szobra, nem létező lovagrend és a túlélő hercegnő, csak néhány hazugság a történelemből, ami hatalmas port kavart.

Az ország kedvenc tanáráról, Öveges Józsefről csak keveset tudunk.

A világ első autóbalesetét a jármű utasai szerencsére könnyű sérülésekkel megúszták.

A mosogatógép feltalálója egy történetet is kitalált, hogy népszerűsítse találmányát.

Robert Oppenheimert elrettentette az, amire egy atomfegyver képes: egész hátralevő életére rányomta ez bélyegét.

A svéd tudósnak nem minden ötlete aratott osztatlan sikert.

Nehéz természete és elszigetelődése miatt találmányainak jelentés részét soha nem publikálta. Elfeledve halt meg, egy hotelszobában.

Mi államférfiként ismerjük elsősorban, de lehet, hogy sem aksink nem lenne nélküle, sem a Golf-áramlatról nem tudnánk annyit.

Vajon miben volt más száz éve a párizsi tartalma, mint manapság?

Rengeteg szabadalmat tudhatott magáénak, ráadásul a találmányait ma is használjuk, nevét mégsem ismerjük.

Bár az egész világon elterjedtek, nem kell messzire utaznunk ahhoz, hogy megcsodáljuk ennek a magyar építésznek a forradalmi munkáit.

Mutasd meg kvízünkben, mennyire ismered a történelem női úttörőinek történeteit!

Az eredetileg tündérselyemnek hívott édesség az elmúlt 120 évben meghódította a világot.

Több új forinttal gazdagodunk.

Különleges szerkezeteivel egy igencsak komoly problémát oldana meg.

A bűvös kocka 1974-ben született meg, de akkor Rubik Ernő még nem a nagy nyilvánosságnak szánta, csupán tanítványainak.

Töltsd ki kvízünket, hogy kiderüljön, mennyire ismered a magyar feltalálók munkásságát!

A világon elsőként ismerte fel, hogy a nyilvánosságban mekkora erő rejlik.

Egy bányászmérnök még térképet is készített arról, hogy hol helyezkednek el a gyíkemberek alagútjai.

Arkhimédész pusztító találmányával, a halálsugárral hajókat süllyeszthetett el az ókorban.

Több mint 400 millió péládny fogyott már ebből a világon, így nem csoda, ha ezt a hungarikumot aztán tényleg mindenki ismeri.

Ez a finomság több ezer éves történetre tekinthet vissza és már kezdetekről azért rágták, amiért mi ma.

Bíró László Argentínában tökéletesítette a golyóstollat, amit ott a mai napig „biro”-nak neveznek.

Kevesen tudják, hogy egy magyar tudósnőnek köszönhetjük a napenergia felhasználását: cikkünkben Telkes Máriát, a „Napkirálynőt” mutatjuk be.

Te el tudod képzelni, hogy utazunk majd pár évtized múlva? Az autógyártó cégek igen: nézd meg velünk!

A fülzúgás sok esetben az életminőségünket is rontja.

Eredetileg űrhajók ápolására tervezték, ma már mindenkinek van belőle otthon egy palack. De mi mindenre jó a WD-40?

Nemtől független, miként érdemes tisztálkodni mosdóhasználat után: ezt a betegséget bárki elkaphatja, ha rosszul teszi.

A péniszimplantátumot eredetileg gyógyító céllal kezdték el alkalmazni azoknál a férfiaknál, akiknek merevedési zavaruk volt.

A vastüdőt más kutatás miatt készítette el feltalálója – később perre is ment miatta.

Sőt, a Szabadság-szobor fáklyájában is megbújt egy titkos szoba.

A modern mosogatógép elődjét saját edényei védelmében készítette el ez a nő.

Sokáig maguk a leszármazottak sem ismerték a család történetét, de egy magyar zsinagóga felújítása során mindenre fény derült.

Az ember életét időtlen idők óta keserítik meg a rossz fogak: így küzdöttek ellenük a régmúltban.

Káros hatásaira csak a felfedezést követően évtizedekkel eszméltek rá, alig száz éve teljesen elfogadott volt a vegyület szépségipari alkalmazása.

A véletlen felfedezések fontos találmányokhoz is juttatták az emberiséget: ez a hat történet szép példája ennek.

Valós kérdés: vajon elérhetjük-e a biológiai, technológiai vagy digitális halhatatlanságot, lehetőleg a közeljövőben?

Több száz magyart műtöttek eddig robotok, de vajon mit gondolnak az orvosok a robotsebészetről?