Mielőtt az örökbefogadásán törnéd a fejed, tudnod kell, hogy a kis páncélos egér aranyos ugyan, de fogságban életképtelen.

A kék sárkány valóban hasonlít a mesebeli lényhez, de semmi köze a hüllőkhöz.

A kocsonyahal egészen addig pont olyan, mint bármelyik másik hal, amíg ki nem mozdítják természetes élőhelyéről.

Miért pont a fejünk körül röpködnek a szúnyogok, és mitől olyan idegesítő a hangjuk?

Sorozatunk legújabb részéből kiderül, vajon tényleg repülnek-e a tintahalak, vagy ezt csak néhány betintázott tengerész találta ki.

A kígyók érzékei máshogy működnek, mint azt az állatvilágban általában megszokhattuk.

Sorozatunk mai részéből megtudhatod, mi mindent csinálnak a méhek azért, hogy a virágnektárból tömény, édes massza legyen.

A természet csodái mai részéből azt is megtudhatod, mi a közös a jégszemekben és a fák törzsében.

Órákon át képesek szárnycsapás nélkül, könnyedén repülni, de vajon hogy csinálják?

A természet csodái mai részében a rettegett királykobrához és fekete mambához hasonló, halálos mérgű kígyókat mutatunk be.

Jonathan nemcsak a ma élő legidősebb állat, de a „valaha élt legöregebb óriásteknősök” kategóriában is dobogós helyen szerepel.

Földünk legnagyobb rágcsálójával, a vízidisznóval minden állat szívesen barátkozik – leszámítva a rá vadászó ragadozókat.

A kúpcsigák gyönyörű, de igen veszélyes állatok.

A kafferbivaly pillanatok alatt képes végezni egy oroszlánnal.

Szellemcápa, kísértethal, patkányhal, nyúlhal – ezek a becenevek ragadtak rá az idők során a tengeri macskákra, azaz a kimérákra. Nem véletlenül.

Ha te is az éjjeli baglyok táborába tartozol, akkor ezekkel a virágokkal érdemes benépesítened az otthonodat.

A vámpírok bizony köztünk járnak.

Hosszú szempillák, önelégült arckifejezés, hangoskodás, köpködés, nyelvöltögetés – ennél jóval többet is tudnak a tevék púp nélküli hippi kuzinjai.

Több főemlős ásítással reagál az ásításra, ami egy új kutatás szerint későbbi cselekedeteikre is hatással lehet.

Az állat bizarr védelmi mechanizmusa a prérifarkasokat is megzavarja.

Sorozatunk mai részében megnézheted, hogyan ássák be magukat a kullancsok az állatok és az emberek bőrébe, hogy aztán teletömjék magukat vérrel.

Nappal kerülik a fényt, éjszaka pedig a lámpáink körül legyeskednek. Nem, nem azért, hogy minket bosszantsanak.

A mexikói axolotl kifejlett korában is külső kopoltyúkkal lélegzik, noha ez a légzőszerv a kétéltűekben rendszerint csak a lárvákra jellemző.

Nem a fürgeségéről híres ez az állat, cserébe viszont van egy bombabiztos trükkje az ellenfél elriasztására.

Az argentin hangya Dél-Amerikából került Európába, és egyre csak terjeszkedik.

Jól olvastad, a tűhalfélék családjába tartozó fajoknál a hím feladata az utódok kihordása.

Fejlett előagyuk révén a varjak olyasmiket is tudnak, amiről azt hinnéd, csak a főemlősök kiváltsága.

Évente átlagosan 100 millió cápa válik az emberek áldozatává.

És vajon mennyire ártalmasak ezek a képződmények? A természet csodái mai részéből kiderül.

A gályatartó halak fején lévő tapadókorong olyan erős, hogy történelmi jelentőséget tulajdonítanak neki.

Ha elég jól figyelsz, a virágoktól sok kérdésre választ kaphatsz. Például arra, hogy számíthatsz-e csapadékra a nap folyamán.

Apró termetük ellenére a kolibrik igen harciasan viselkednek. A természet csodái mai részében róluk olvashatsz érdekességeket.

Az aktus olykor kannibalizmusba fullad, és van, amikor az utódok is a nőstény gyomrában végzik.

A sáskarák a világ leggyorsabb ütésével büszkélkedhet. Akár az emberi csontot is képes eltörni.

Pánikra semmi ok! A delfinek képesek egyszerre aludni és ébren lenni.

A flamingó színének titka étrendjében keresendő.

Mentségükre szóljon, hogy az utódaik érdekében teszik.

A tehenek érzelemvilága sokkal gazdagabb, mint azt eddig gondoltuk.

A fajtársak készségesen segítik egymást, az idegen fajokkal azonban többnyire harcban állnak. Ismerős? Igen, a fák is így működnek.

A papagájok remekül tudják utánozni az emberi beszédet – és más hangokat. De vajon mi célt szolgál ez a ritka menő tulajdonság? A természet csodái legújabb részében ennek jártunk utána.

Akkor viszont jó sokat. Egy székeléssel akár a testsúlyuk egyharmadát is elveszíthetik.

Nyulakat és állati testrészeket szült egy angol nő – a hihetetlen eset a 18. században történt, és az ország legjelesebb orvosait is ámulatba ejtette.

Az óceánok misztikus teremtményei köré nem véletlenül szövődtek legendák.

Ezt a békát inkább ne csókold meg, ha kedves az életed.

Olvass, filmezz vagy főzz, ismerd meg a világot és önmagad heti kedvenceink segítségével!

A természet csodái mai részében a világ legnagyobb és legbüdösebb virágáról, valamint egy hazánkban is elterjedt orchideafajról olvashatsz.

Sorozatunk mai részéből kiderül, hogy a tengeri vidrák miért összekapaszkodva sziesztáznak.

Ha nem az éhség készteti őket a pusztításra, akkor micsoda?

Sorozatunkban ez alkalommal a vidrákról tudhatsz meg meglepő érdekességeket.

A természet csodái mai részéből azt is megtudhatod, hogy miért nem nevezhető a szülőség mintaképének az egyiptomi ugróegér.

A természet csodái mai részéből megtudhatod, hogy a fák is kommunikálnak egymással, nem is akárhogyan.

Minek vesződjek az építkezéssel és a neveléssel, ha van, aki önként és dalolva megteszi helyettem?

Tudtad, hogy a ma élő legnagyobb szárazföldi állatok társadalma a matriarchátusra épül?

Miért csíkosak pont ezek a lófélék, amikor a világ más részein élő legközelebbi rokonaik nem azok?

A rejtély megoldásának kulcsa a génekben rejlik.

Mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse A dzsungel könyve írója, Rudyard Kipling.

Gondolkodtál már azon, milyen lehet nyugodtan várni az ünnepeket? Találtunk két családot, akiknek ez újabban minden évben sikerül.

Nem csak egyféle intelligencia létezik. Ismerd fel, hogy a gyerekednek melyik az erőssége: ezzel segíthetsz neki a tanulásban.

Jó mókának tűnhet, de tudnod kell, hogy felborítod vele a természet törékeny egyensúlyát.