Tavaly nyitották meg először a nagyközönség előtt 500 évnyi sötétség után.
Egészen különleges világba kerül, aki belép az eredetileg vízgyűjtőként funkcionáló épületbe.
Michelangelo szobra, nem létező lovagrend és a túlélő hercegnő, csak néhány hazugság a történelemből, ami hatalmas port kavart.
Mindenki ismeri, mindenki csodálja, Michelangelo leghíresebb művének titkait azonban kevesen ismerik.
Hova és hogyan néz az ifjú Dávid? Miért pont ilyenre formázta Michelangelo? Mi köze ehhez a politikának? A válaszok nem is olyan egyértelműek.
A magát szobrásznak tartó Michelangelo ennek a freskónak az elkészítése miatt nagyon sokat szenvedett.
Az iskolai rajz- és művtöriórákról viszonylag keveset jegyez meg az ember, de azért vannak olyan művészek, akiket jó, ha ismerünk.
Pünkösd vasárnapján egy magát a feltámadott Jézusnak nevező elmebeteg rontott neki Michelangelo remekművének: ki volt a különös vandál, Tóth László?
Vajon a világhírű szobrász szakmai hiányossága vagy magánéleti titok rejlik a jelenség mögött?
Az önérzetes Michelangelót nem volt nehéz megbántani, de volt, ami különösen érzékenyen érintette.
A kínok kínját élte át, miközben a Sixtus-kápolna mennyezetfreskóján dolgozott.
Minden kőtömbben ott a szobor, csak a felesleget kell róla lefaragni – vallotta Michelangelo, a reneszánsz kor egyik legnagyobb alakja.
A Niagara medre meglepő dolgokat rejtett.