Egymilliót spórolt azzal, hogy YouTube-videók alapján újította fel lakását

Plusz két hónap vagy mínusz egymillió forint. Szerinted melyik éri meg jobban? Marcinak inkább az utóbbi volt a fontosabb, ezért az internetről leste el a felújítás csínját-bínját, majd szinte egyedül pofozta ki 56 négyzetméteres fővárosi lakását.

Egy lakásfelújítás már alapvetően is rengeteg vesződséggel jár. Meg kell határozni a fő csapásirányt, munkásokat találni, szemmel tartani őket, különféle anyagokért rohangálni, úrrá lenni a fokozódó káoszon, illetve megoldani egy csomó, a semmiből felbukkanó problémát (ami az ilyen projektek egyik megkerülhetetlen és költséges velejárója), miközben maradék energiáinkat az emészti fel, hogy ne veszítsük el a józan eszünket. Vannak azonban, akik mernek ennél is nagyobbat álmodni, és a nehézségekkel dacolva magukra vállalják a munka oroszlánrészét – még úgy is, hogy nincsenek szerteágazó tapasztalataik a felújításról. Marci pontosan ezen az úton ment végig. Elmondta, hogy miért.

Látványos a különbség
Látványos a különbségFotó: Kaszás Tamás / Olvasónk

Horror összegeket kértek tőle

Marci számára az jelentette a fő motivációt, hogy ajánlatot kért néhány kivitelezőtől, akik meglehetősen hajmeresztő összegeket mondtak neki a melóra. Az anyagköltséget hosszas utánajárással körülbelül 800 ezer forintra faragta le (erre még visszatérünk később), de arra már nem vitte rá a lélek, hogy ugyanennyit áldozzon a munkadíjra is. Mégiscsak több mint másfél millió forintról beszélünk, ami már akkora összeg, hogy az ember kétszer is meggondolja, mire költse.

„Csak a bontás 250 ezer forintot vitt volna el a kalkulált 800 ezer forinton felül, ami önmagában is egy havi fizetés. Arról nem is beszélve, hogy a kivitelezőkről szinte csak rosszakat hallani: félvállról veszik a melót, csúsznak, többet kérnek a végén, stb.”

A családapa ezért elhatározta, hogy amiben csak lehet, nem támaszkodik harmadik személyekre, és a YouTube-on virágkorukat élő „how to” videókból kiindulva maga végzi el a piszkos munkát. Ezzel tömérdek teendő szakadt a nyakbába, hiszen tervei messze túlmutattak egy tisztasági festésen. A kitűzött projektbe a parkettacsere éppúgy beletartozott, mint a falazás, az aljzatkiegyenlítés, a burkolás, az új nyílászárók beépítése, a nappali és a konyha egybenyitása, valamint a konyha és a fürdőszoba teljes körű felújítása. 

Ezt így mégis hogyan?

Első lépésben Marci papírt és tollat ragadott, majd kiszámolta, hogy az adott négyzetméterre levetítve mennyi anyagra lesz szüksége. Ezután internetes kutatómunkába kezdett: végigolvasott egy halom fórumot, hogy van-e értelme a drágább termékekre költeni. Arra jutott, hogy nincs, mert a népi tapasztalatok szerint az olcsóbb, sajátmárkás áruk minősége alig marad el a nagy márkákétól.

„A szükséges anyagokat végül egy barkácsáruház végkiárusításán vettem meg, így már ezen is spóroltam egy halom pénzt.”

Itt jött az a rész, amikor alaposan fel kellett kötni a gatyáját. Az idő abból a szempontból nem jelentett gondot, hogy magánvállalkozóként nem szorult rá a szabadságolásra, és az igazsághoz hozzátartozik, hogy gépészmérnökként a szerszámokról is volt némi fogalma, de annyi azért nem, hogy ez elegendő legyen a sikerhez. 

A megújult nappali
A megújult nappaliFotó: Kaszás Tamás / Olvasónk

„Elég sok német videó van a témában, de én nem tudok németül, ezért a keresőszavakat a Google Fordítóba pötyögtem be, a munka során pedig lényegében a bemutatott mozdulatokat utánoztam le."

Marci számára a laminálás bizonyult a legbonyolultabbnak, a vízszerelés viszont például meglepően könnyen ment. Mint mondta, az utóbbit körülbelül úgy kell elképzelni, mint a legózást, szinte csak egy villáskulcs kell hozzá. Hat óra alatt meg is lett vele.

„Fizikailag igencsak megterhelő volt ez az időszak, gyakran reggel 7-től este 9-ig nyomtam. Az elején 2 hónapra terveztünk, aztán 3, majd 4 lett belőle. Közben 300 sittes zsákot cipeltem le a lakásból.”

Az amerikai konyha
Az amerikai konyhaFotó: Olvasónk

Azért volt, amit másra bízott

Marci csupán azokat a munkálatokat engedte ki a kezéből, amelyeket muszáj volt. A gipszkartonozást azért, mert aránytalanul drágák lettek volna hozzá a szerszámok, a villanyszerelést meg azért, mert azt csak a szolgáltató szerződött szerelőjével szabadott megcsináltatni. Ebben egyébként nem sok köszönet volt. Két konnektor, ami előtte tökéletesen funkcionált, a villanyszerelő levonulása utána már működött.

„Ezért is szeretem tudni, hogy mennek a dolgok. Ha ott vagyok, minden csempe úgy lesz lerakva, ahogy én akarom.”

Megérte neki?

Anyagilag mindenképp. Nemcsak a munkadíj maradt a zsebében, hanem a netes tippek alapján kiválasztott svájci festéknek hála azóta 20 százalékkal kevesebbet fizet a fűtésre.

Megspóroltam egymilliót, és egyébként is arra számítottam, hogy elmegy rá minimum 2 hónap.

És nekem megérné?

Ha a csavarhúzót eddig csak arra használtad, hogy kibányázd a borosüvegből a dugót, nem biztos. De ha van némi kézügyességed, és felesleges időd, akkor talán igen.

„Ha valaki ilyesmibe gondolkozik, a gondos tervezés elengedhetetlen hozzá. Ha például menet közben kell megvenni valamit, az biztos, hogy drágább lesz. Érdemes odafigyelni a szállítási költségre is, mert súlyos tízezreket emészthet fel. Egy bizonyos összeghatár felett már ingyenesen hozzák ki az árut, így ha van rá lehetőség, egyszerre vegyél meg mindent, amit csak lehet.”

A fürdőszoba is modern lett
A fürdőszoba is modern lettFotó: Olvasónk
Mustra