Így ünnepel a világ télen – túl a karácsonyon

A hanukáról már biztosan hallottál, de vajon mi történik az afroamerikai kwanzaa-n, és hogyan ünneplik Tibetben az új évet?

A téli hónapokban szinte az egész világ ünnepel, és ugyan a keresztény kultúrkörben az év egyik legfontosabb eseménye a karácsony, számos más ország és vallás is ebben az időszakban kerít sort a fény, az új élet és az új év megünneplésének. Valószínűleg nem véletlen, hiszen a tél végére és a tavasz közeledtére minden kultúra meghatározó átmenetként tekint. 

A zsidó hanuka

A hanuka a karácsony mellett az egyik legismertebb téli ünnep. A zsidók a fény ünnepeként tartják számon, és a makkabeusok szíriai görögök felett aratott győzelmére, a jeruzsálemi szentély megtisztítására és újjáavatására, valamint a nyolc napon át égő mécses csodájára emlékeznek. Az időszámításunk előtti 2. században IV. Antiokhosz görög uralkodó olyan intézkedéseket vezetett be Júdeában, melyek korlátozták az addigi vallásszabadságot, a jeruzsálemi szentélyben pedig Zeusz-szobrot állíttatott fel. Rendelkezései ellen maroknyi zsidó csapat lázadt fel, mely győzelmet aratott a szír-görögök felett, így újból felavatták a szentélyt. A hanuka héberül felszentelést jelent, ami erre a cselekedetre utal. A zsidók ezután meggyújtották a szent gyertyatartó, a menóra gyertyáit, amihez azonban csak egy napra elegendő kóser olajat találtak, de csodálatos módon nyolc napig égett.

A zsidók a hanuka alatt meggyújtják a hanukija gyertyáit
A zsidók a hanuka alatt meggyújtják a hanukija gyertyáit

A hagyomány szerint az ünnep nyolc napja alatt a kilencágú hanukija nevű gyertyatartón minden nap eggyel több gyertyát gyújtanak meg a sameszről, vagyis a szolgagyertyáról. Ezeken a téli estéken a gyerekek trenderlivel, vagyis hanukai pörgettyűvel játszanak. A középkor óta a keresztény szokáshoz hasonlóan ők is kapnak ajándékokat. A család olajban sült ételeket készít, a nők pedig a mártírhalált halt Hannára és hét fiára emlékeznek.

A hanuka a zsidó kiszlév hónap huszonötödik napjától a tévét hónap harmadik napjáig tart, ami a Gergely-naptár szerint minden évben más napokra esik, általában decemberben, idén a december 2. és 10. közötti időszakra.

Az afroamerikai kwanzaa

Az afroamerikai kwanzaa-t az Egyesült Államokban és Afrika egyes részein december 26. és január 1. között ünneplik, szuahéliül első teremtést jelent. Legelőször 1962-ben tartották meg Maulana Karenga kezdeményezésére, aki egy volt a fekete nacionalizmus vezetői közül, akik arra törekedtek, hogy segítsenek az afroamerikaiaknak felfedezni hagyományaik közös gyökerét. Karenga azt szerette volna, hogy egy kifejezetten róluk és nekik szóló ünnep is elterjedjen a köztudatban, ami eleinte ellenkarácsonyként indult, azonban miután ez elriasztotta a gyakorló keresztényeket, inkább a karácsonyi ünnepkör részeként határozták meg.

A kwanzaa-t az 1960-as évek óta ünneplik
A kwanzaa-t az 1960-as évek óta ünneplik

A kwanzaa hét estéjének kötelező szertartása során mindig elhangzik a Hábári gáni? (Mi újság?) kérdés, amire valaki a Nguzo Szab, az ősi afrikai közösségi filozófia hét alapelvével válaszol. Ilyenkor összegyűlnek a családok és a barátok, díszes, afrikai ruhába bújnak, és feldíszítik az otthonukat is. Meggyújtják a kinara nevű gyertyatartóban elhelyezett hét gyertyát, népmeséket mondanak és népdalokat énekelnek. A karácsonyhoz hasonlóan a kwanzaa-nak része a lakoma és az ajándékozás is. Az ünnepet különböző kulturális rendezvények is kísérik, amelyek középpontjában az afroamerikai kultúra áll.

A kínai holdújév

A kínai holdújévet vagy tavaszünnepet a világ népességének mintegy egynegyede az év legnagyobb ünnepének tartja, és Kínán és Kelet-Ázsián kívül számos más országban is megtartják. Az időpontja minden évben változik, amit bonyolult számításokkal állapítanak meg, de általában az európai naptár szerinti február 4-éhez legközelebb eső újhold napján ünneplik meg.

Kínai újév nem telhet el tűzijáték nélkül
Kínai újév nem telhet el tűzijáték nélkül

A holdújévre való készülődés már hetekkel az ünnep előtt megkezdődik, az ételek készítésén kívül nagy figyelmet fordítanak az otthonuk megtisztítására az elmúlt év rossz energiáitól, ezért kisöprik a szobákat. Az újév előestéjén összegyűlnek a családok, megajándékozzák egymást, elbúcsúztatják az elmúlt évet, és köszöntik az előttük állót. A szilveszteri szokásokhoz hasonlóan játszanak, beszélgetnek, petárdát durrogtatnak, hogy elűzzék a rossz szellemeket, és annyi ételt készítenek, amennyiből bőven marad az új évre is. Másnap tilos negatív jelentésű szavakat kiejteni, és az elmúlt évet sem ajánlatos emlegetni, ugyanis ezek meghatározhatják az előttük álló egy évet. Ilyenkor a gyerekek és a nőtlen fiatalok ajándékot is kapnak: piros tasakba csomagolt, páros összegű papírpénzt.

A tibeti loszár

A loszárt, vagyis a tibeti újévet Tibeten kívül Nepál és India kisebbségi csoportjai és a tibeti buddhizmus követői is ünneplik világszerte. A loszár tizenöt napból áll, de a főbb ünnepségeket az első három napon tartják. Eleinte a téli napforduló idejére esett, de később megváltoztatták az időpontját, így most megegyezik a kínai és mongol újév időpontjával.

A tibeti újévet imával és tánccal köszöntik
A tibeti újévet imával és tánccal köszöntik

A tibeti szilveszter napján a kolostorok szerzetesei a védelmező istenségek tiszteletére különféle szertartásokat rendeznek. Kilenc összetevőből készítenek tésztalevest, különböző ízesítésű cipókat sütnek, melyekbe kerülhet csili, só és rizs, de szén és gyapjú is, a töltelék pedig mindig annak az embernek a személyiségéről árul el valamit, aki kapja. Az év utolsó napja a kolostorokban takarítással és tisztálkodással telik, de az épületet is feldíszítik. Ilyenkor a három nagy kolostor apátjai, a lámák és más méltóságok együtt imádkoznak, ezt jókívánsági tánc és két szerzetes előre megírt buddhista filozófiai vitája követ. A rákövetkező napot a király loszárjának nevezik, hivatalosan ez a világi gyülekezet ünnepe. A harmadik naptól kezdve közösen folytatják az ünneplést.

A mexikói Las Posadas

A Las Posadas egy kilenc napon át tartó ünnepség, amit december 16. és 24. között tartanak meg Mexikóban, Guatemalában és Kubában. Ezekben a napokban felelevenítik Jézus születésének történetét, Mária és József vándorlását Nazaretből Betlehembe, a kilenc nap pedig a várandósság kilenc hónapjára utal.

A mexikói Las Posadas fontos kelléke a piñata
A mexikói Las Posadas fontos kelléke a piñata

A legelső ünnepségeket még az azték háborúisten, Huitzilopochtli tiszteletére rendezték, és Panquetzaliztlinek nevezték. Mivel egybeesett a karácsonnyal, ezért az evangelizáció után Huitzilopochtli alakját Máriáéra és Józsefére cserélték, és az ünnepségek ugyan más tárggyal, de a megszokott idejükben zajlottak tovább. A Las Posadas egyik legnépszerűbb hozzátartozója a piñata, ami egy színes papírmasé figura, melynek a belseje édességet rejt, a gyerekek feladata pedig, hogy bekötött szemmel és egy bot segítségével hozzájussanak a tartalmához. A piñata más ünnepeken, főként szülinapokon is megjelenik a las posadasi verziója azonban mindig egy hétágú csillagot formáz.

Mustra