Most, hogy már tudjátok, hogy milyen csapdákat rejt a lakásfelújítás, és min érdemes spórolni, körülnéztünk, hogy hogyan csinálják ezt más európai országokban, így Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban. A hajtás után olyan vidéki házakat mutatunk, melyek felújításánál kínosan ügyeltek arra, hogy a ház belesimuljon, ne pedig kitűnjön környezetéből.
Parasztház a dél-franciaországi Sarthe-ban
A ház egy Loire mente régióban található kisvárosban, Sarthe-ban áll. A felújítás négy éves kemény munka eredménye, melynek főbb szakaszairól egy öt részes kisfilmet készített a tulajdonos. A tervezés és a munkálatok során figyelembe vették a kertben található 400 éves tölgyfát, ilyen fából készítették az ajtókat és a padlót, míg más helyiségekben inkább a terrakotta érvényesül. A házban négy hálószoba is helyet kapott, és a 80 négyzetméteres tetőtér is beépítésre került, bár mi talán a kerti kemencére irigykedünk a legjobban. Kattints a linkre a sorozat második, harmadik, negyedik és ötödik részéért!
Pajtából lett ház Spanyolországban
Az ingatlan messze a város zajától, a portugál határ közelében, Extremadurában található. A madridi Ábaton stúdió építészei, Carlos Alonso és nővére, Camino az istálló újragondolása során figyelembe vették, hogy a környéken generációk óta szarvasmarha tenyésztők élnek, sőt ki is kérték a véleményüket az átalakításnál. A homlokzaton az eredeti kövek láthatóak, bár kénytelenek voltak egy kis cementtel megerősíteni azt. Az Alonso testvérek fotovoltaikus és hidroelektromos energiát (a folyók, vizek mozgásából nyerik) hoztak létre, amivel igyekeztek biztosítani, hogy a ház ne használjon túl sok energiát. A tervezők azt mondják, hogy a tervezéskor nagy hatással volt rájuk a japán építészet, a természet közelsége, és ez meg is látszik a végeredményen, mivel a ház egyes pontjai olyan hatást keltenek, mintha nem is benne, hanem azon kivül lenne az ember.
Hétvégi ház az olasz Alpokban
Az építész, Alfredo Vanotti felesége örökölte ezt a svájci határ mentén, 1000 méter magasan található észak-olasz valtellinai istállót ami öt év alatt nyerte el mai, modern formáját. Az építész gyakorlatilag három fő anyaggal, betonnal, vörösfenyővel és vassal dolgozott a felújítás során, tehát akár egy egyszerű jó olasz étel, ehhez sem kellett több, mint három hozzávaló. “A homlokzathoz az erdőből gyűjtöttünk köveket...Anyagi megfontolásból mindent én terveztem, még a WC ülőkét és a bidét is. Egy ilyen házba nem való a hagyományos fehér porcelán WC, ezért inkább betonban és fában gondolkodtam.” – mondta az építész a lélegzetellálító panorámával rendelkező házról, melynek alsó szintje 45, a felső emelet pedig 30 négyzetméteres.
