Anthony Johnson általános iskolai tanár Észak-Karolinában, ötödikeseknek tanít tudományt és társadalomismeretet. TED-Ed innovatív oktató, az Apple által kitüntetett tanár, az év tanárának választotta a Rowan-Salisbury School System. Az e-Scool News cikke arról szól, mit tud Johnson, amitől csodatanár lett belőle.
"Képzelj el egy munkahelyet, végül is ez az, amire felkészítik a diákokat az iskolában. Láttál már olyat, hogy a dolgozók teljesítményét és fejlődését ikszelős tesztekkel mérték volna? Létezik olyan, hogy megtanulnak, csinálnak bármit, csak úgy a levegőbe, anélkül, hogy haszna és értelme lenne? Mondjuk ez elég hülye kérdés, egészen addig, amíg nem gondolunk arra, hogy valójában mit is csinál egy gyerek az iskolában. Azért járnak a gyerekek iskolába, hogy jó teszteket írjanak?
Ahogy az valóságban, úgy az én diákjaim az iskolában is azt mutatják meg, hogy mire mennek akkor, ha közösen kell végrehajtaniuk egy projektet, és nekik kell hozzá megszerezni minden információt. Hogy működik-e? Nos, az állami vizsgák eredménye szerint a diákjaim sokkal jobban teljesítenek, mint a többiek.
Soha nem hittem a dolgozatért tanításban
Rögtön az első évtől kezdve projektekben gondolkoztam a tudomány és a társadalomismeret órákon is. Az első iskolai napon valamennyi ötödik osztályosomnak adtam egy útlevelet, (eredetiben PASSPORT, ami ez esetben egy mozaikszó is: Preparing All Students for Success by Participating in an Ongoing Real-world simulation using Technology, ami nagyjából annyit tesz, hogy "sikerre vinni minden diákot egy technológiát használó valóság-szimuláció segítségével"). Ezzel kezdődött az egész éven át tartó nagy kalandjuk „Johnsonville-ben”.
"Az iskolaév pedig a felnőttkor szimulációja lesz, amelyben ők majd dolgoznak, létrehoznak dolgokat, és pénzügyeket, vállalkozói ismereteket is tanulnak. Szereznek majd egy csomó tapasztalatot, és betekintést nyernek a világ dolgaiba. És egyre kevésbé fognak osztályteremként gondolni az osztályteremre, sokkal inkább úgy, mint egy létező városra, ahol mindent azért csinálnak, hogy létrehozzanak egy működő gazdasági és családi ökoszisztémát.
Ebben a városban bárki bármivé válhat. Lehetnek politikusok, vállalkozók, bankárok, bármik. Mindenki kap ezer Johnsonville-i dollár kezdőtőkét. Házat kell vásárolni, vagy lakást kell bérelni, bevétel után kell nézni, kézben kell tartani a saját anyagi ügyeiket, és mindeközben a matekot is gyakorolják."
Neked is van egy szuper módszered? Jelentkezz!
A Dívány keresi az ország legkreatívabban dolgozó tanárát. Neked is van egy (vagy több) szuper, újszerű módszered, ami miatt a gyerekek imádnak az óráidra járni, és ami, nem mellékesen még eredményes is?
Ha ráadásul hajlandó vagy a kameránk elé állva bemutatni, jelentkezz! Mutassuk meg ország-világnak, hogy így is lehet tanítani, legyen a te módszered a példa rá, hogy az iskola nem unalmas, hanem nagyon is kreatív és haladó dolog! Mi nagyon kíváncsiak vagyunk!
- majd közönségszavazással találjuk meg a legjobb módszert kiötlő tanárt
A legötletesebb pályázatokat bemutatjuk, a győztes nyereménye pedig a Lidl jóvoltából egy iPad mini 4 és egy 100.000 forintos Lidl vásárlási utalvány. Jelentkezz, mutassuk meg a világnak, hogy máshogy is lehet!
"Ahogy egy valódi vállalkozásban, létre kell hozniuk adatbázist az ügyfelekről, beszállítókról, reklámtervet kell készíteniük, és nyomon kell követniük a bevételeiket, hogy profitot termelhessenek. Természetesen állampolgári ismereteket is tanulnak, választásokat is tartanak a különböző hatalmi pozíciókba, mint például az elnök, vagy a városi tanács. A tudományos eredményekért, és a jó magaviseletért pedig extra jövedelem jár.
Használható tudás, együttműködés
A projekteken alapuló oktatás használható tudást ad. Johnsonville-ben a tanulók saját tapasztalataik által tanulnak meg olyan, az életben is létező és fontos dolgokat, mint például megvásárolni egy házat, bérleti díjat fizetni, üzletet indítani, vagy kezelni a pénzügyeket. Tulajdonképpen ugyanezt látják otthon is, a szüleik is ugyanezekkel a dolgokkal vannak elfoglalva, vagyis mindaz, amint Johnsonville-ben tapasztalnak, összefügg azzal, amit az életben látnak.
Tapasztalják, hogy csupa olyan dologról tanulnak, ami az életben is fontos. Ez teszi a 'leckéket' könnyen megjegyezhetővé, ahelyett, hogy távoli, elvont dolgokat magolnának egy dolgozat kedvéért.
Ez a módszer együttműködésre biztat. Az iskolai padokat arra találták ki, hogy egyetlen gyerek üljön mellettük – na, ezért nem használok én olyat. Az én osztálytermemben csak asztalokat fogsz látni, közös munkaállomásokat és kanapékat, amik alkalmasak arra, hogy a diákok kreatívan gondolkozzanak, és kidolgozzák a problémák megoldását.
Fontos, hogy a diákok aktív részesei legyenek a saját tanulásuknak, és képesek legyenek a tudásukat használva problémákat megoldani. Mivel kritikus gondolkodást várok tőlük, a diákjaim lelkesen együttműködnek, és elkötelezettek a tanulás iránt az egész tanév során.
A diákoké az irányítás
Más tanárok, akik alkalmazzák a problémamegoldáson alapuló tanulást, gyakran mondják, hogy „az én gyerekeim ezt nem tudják megcsinálni”, vagy, hogy „ez túl sok munkával jár”. Azt gondolom, hogy valójában itt arról van szó, hogy a tanár nem akarja elereszteni az ellenőrzést az osztály felett. A problémamegoldáson alapuló tanulás számomra megadta a szabadságot, hogy elősegítsem, bátorítsam a kritikai gondolkodást. Ráadásul úgy látom, hogy a diákok jobban dolgoznak, ha a tanár nem lóg állandóan a nyakukon, hanem hagyja őket kibontakozni.
A problémamegoldáson alapuló tanulás segíti a gyerekeket abban, hogy kreatívan gondolkozzanak, és kifejlődjenek bennük azok a 21. századi készségek, képességek, amelyek segítségével sikeresek lehetnek napjaink munkaerő-piacán. A diákok előre elkészített, hiteles, szabványokhoz igazított tanterveket használnak. Rájöttem, hogy a Defined STEM egy nagyszerű eszköz, amit remekül lehet használni Johnsonville-ben a leckékhez. Ez egy olyan kiegészítő tananyag, amely ellátja a diákokat kutatási forrásokkal, videókkal és projekt témákkal, amelyek arra ösztönzik őket, hogy szabadon gondolkodjanak, ráadásul a valóságban is létező helyzetekben.
A teszteredmények
Észak-Karolina állam egyáltalán nem méri a diákok együttműködési készségét, vagy állampolgári készségeit, ugyanakkor kulcsfontosságúnak tartja a kritikai gondolkodást. Rájöttem, hogy a legjobb módszer a diákok kritikai gondolkodásának tesztelésére a projektalapú tanulás. Johnsonville államában a diákok havonta legalább egy projektet teljesítenek, közben valós helyzetben mutatják meg, mit tanultak.
Észak-Karolina állam tesztjei megmutatták, hogy az általam használt módszerrel jobb eredményeket érnek el a diákok. A 2016-os iskolaév végén az ötödik osztályos tanulóim átlagosan 85 százalékot értek el a tudomány teszten, miközben az iskola átlagos eredménye 58 százalék lett. Nem kell hozzá túl nagy bátorság, hogy azt mondjuk, hogy a projektalapú, és gyakorlatközpontú tanulás volt a sokkal jobb eredmény hajtómotorja.
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy minden gyerek más és más, és másképp is tanulnak. A valósághű feladatok minden szinten segítik a diákokat, hogy bevonódjanak, és mindenki úgy érthesse meg a dolgokat, ahogy képes rá. Amikor a diákok részeseivé válnak a saját tanulásoknak, elkezdenek büszkék lenni az oktatásukra, és sokkal elkötelezettebbekké válnak. A projektalapú tanulás nemcsak elfoglalja a gyerekeket, hanem egyúttal hagyja, hogy megmutassák, hogy mit tanultak ebben a kreatív, segítő és együttműködő környezetben.
