Tényleg környezetbarát a műfenyő?

Az utóbbi években egyre szebbek és igényesebbek, ezzel párhuzamosan népszerűbbek is a műfenyők. Hiszen mindannyian ökotudatosak vagyunk, törődünk a környezetünkkel, aggódunk a klímaváltozás miatt és etikátlannak érezzük, hogy élő fákat vágjanak ki a kedvünkért. A műfenyő pedig sokkal környezetbarátabb az igazinál. Vagy nem? A szakértők szerint sajnos ez egyáltalán nem ilyen egyértelmű, és még az is lehet, hogy kevésbé károsítjuk a környezetünket azzal, ha minden évben veszünk egy valódit.

A műfenyő műanyagból van

Ha műfenyőt használunk, nem vágunk ki élő fákat, ez eddig igaz. Azonban abba is érdemes belegondolni, mennyire károsítja a környezetet a műfenyő gyártása és szállítása, illetve a megunt vagy tönkrement és kidobott műfenyő mennyi idő alatt bomlik le a természetben.

A műfenyők túlnyomó többségét PVC-ből, azaz a polivinilklorid nevű műanyagból gyártják. A PVC nem megújuló, környezetszennyező és ráadásul nehezebben újrahasznosítható – hazánkban a PVC műanyagokat nagy mennyiségben hulladékudvarokban lehet leadni, a szelektív műanyagos kukába dobását nem javasolják. Gyártása során rákkeltő anyagok szabadulnak fel (pl. dioxin, hidrogén-klorid), ráadásul a tűlevelek kialakításához egészen néhány évvel ezelőttig ólomvegyületeket is használtak. Az ólom pedig nemcsak a környezetre, hanem az egészségünkre is káros. Egy 2004-es kutatás szerint átlagos használat esetén persze valószínűleg semmi bajunk nem lesz attól, ha egy szobában tartózkodunk a műfenyőnkkel, de arra azért érdemes vigyázni, hogy se gyerek, se kisállat ne nyeljen le egyetlen műtűlevelet se.

A műfenyőket jellemzően Kínában, vagy más délkelet-ázsiai országokban gyártják (ellentétben a valódi fákkal, amik nem szelnek át kontinenseket), ezért szállításuk is energiát igényel.

shutterstock 503223763

Akkor vágjunk ki fákat?

Ideális esetben a karácsonyfánkat nem az erdőben vágták ki, hanem direkt erre a célra termesztették – azaz lényegét tekintve nem sokban különbözik a vágott virágtól vagy az asztalunkra kerülő burgonyától. Illetve dehogynem: a gerbera és a krumpli maximum egy év alatt használható méretűre nő, míg egy fenyőfa méretétől függően úgy tíz évig növekszik, hogy aztán két hét alatt elpusztuljon a szobánkban. Persze mi csak egyet veszünk évente, de a karácsonykor elhasznált fenyők száma összességében elég magas: USÁ-ban 30-40 millió, Európában 50-60 millió darab fenyőt adnak el karácsonykor.

A fenyők termesztésére szakosodott gazdaságok jó esetben odafigyelnek a helyes gazdálkodásra, a kivágott fákat pótolják, a talajt nem zsigerelik ki. Jó esetben a fenyők életük során élőlények lakhelyéül (madarak, rovarok) szolgálnak, és amíg a földben vannak, széndioxidot használva tisztítják a levegőt.

További érv a fenyővásárlás mellett, hogy a fenyőket általában hazai gazdaságokból, ritkábban a környező országokból hozzák, így ezzel jó eséllyel nem a kínai, hanem a magyar gazdaságot élénkítjük. Mivel importfenyőket is lehet kapni, érdemes az árusnál rákérdezni, hazai gazdálkodásból származik-e a megvásárolni kívánt fa.

A használatot követően a fenyőfák kiválóan újrahasznosíthatóak lennének: fűrészport vagy mulcsot (talajtakaró) viszonylag kis energiabefektetéssel lehet belőlük készíteni, de fűtőanyagként is megállja a helyét. A fenyő magas gyantatartalma miatt nehezebben komposztálható. A kidobott fák egy része jelenleg hazánkban komposztáló üzemekbe és újrafelhasználásra kerül (mulcsként vagy tüzelőanyagként), nagy részük azonban a szeméttelepen végzi. Arról, hogy a mi lakóhelyünkön éppen hova szállítják a kitett fenyőket, a lakóhely szerint illetékes közterületfenntartónál érdeklődhetünk (Budapestiek az alábbi honlapon).

A kulcsszó: legalább húsz év

Az összehasonlító tanulmányok szerint az összes szempontot figyelembe véve hatalmas különbségek nincsenek a műfenyő-vásárlás és a fakivágás környezeti hatásai között, összességében egyik sem sokkal környezetbarátabb a másiknál. Mindezt természetesen nagyban befolyásolja az, hogy a megvásárolt műfenyőt meddig használjuk. Az eredmények szerint minimum 15, de inkább 20 évig kell ugyanazt a műfenyőt használnunk ahhoz, hogy környezetvédelmi szempontból „megérje”: ha ötévente újat veszünk és kidobjuk a régit, akkor ezzel jobban károsítjuk a környezetet, mintha évente vennénk egy valódi fát.

shutterstock 477501817

Egyéb alternatívák

A két legnépszerűbb verzió, a fakivágás és a műfenyő mellett egyéb lehetőségek is léteznek. A legegyszerűbb, ha az ember fenyőágakat vásárol – a legtöbb karácsonyfaárusnál lehet kapni ágakat néhány száz forintért, amiket padlóvázába állítva ugyanúgy feldíszíthetünk, mint egy karácsonyfát.

Népszerűek a földlabdás vagy dézsás fenyőfák, amelyeket az ünnepek után kiültethetünk a kertbe vagy kitehetünk a teraszra – itt azonban nagyon fontos észben tartani, hogy a fenyő élőlény, és ha nem vigyázunk rá, akkor elpusztul, hiába földlabdás. A fenyők nem szereti a meleget, így két hétnél többet szinte biztosan nem bírnak ki a fűtött szobában; a klasszikus izzósorok tovább melegítik őket. A dézsás, földlabdás fenyőket sok kertészet az ünnepek után visszavásárolja, de nagyon fontos, hogy vásárláskor alaposan tájékozódjunk a fenyő helyes ápolásáról – különben a visszavitt fenyő kiszáradva végül faforgácsként végzi.

Nem igényelnek gondozást, ugyanakkor többnyire nem igazán hasonlítanak fenyőfára a környezetbarát, fából készült „műfenyők” – vásárláshoz ötleteket például ezen a honlapon találhatunk, az itteni „műfenyőket” viszont egy ügyesebb laikus is képes lehet elkészíteni.

Azaz, ha nem is tudunk igazságot tenni a műfenyő vs. valódi fenyő vitában, ezeken kívül is van jó választás. A gyermekeim születése előtt és még az első gyerek babakorában is kizárólag fenyőágakat vásároltam. Azóta azonban a nagyobbik gyerek óvodáskorba ért, és természetesen rajong az ötletért, hogy hatalmas karácsonyfát hozzanak az angyalkák. A PVC-műfenyő környezetszennyező hatása miatt nem opció, és kétlem, hogy a deszkákból eszkábált alternatív műfenyők megnyernék a tetszését. Vegyek neki két fenyőágat, a karácsonyfát meg csodálja meg a Vörösmarty téren meg a szomszéd bevásárlóközpontban? Tanítsuk meg neki már kiskorában, hogy a fákat nem illik kivágni? Minden évben nehéz kérdés.

Oszd meg másokkal is!
Mustra