Majdnem a boltok fele bukott a fogyasztóvédelem tesztjén

Húsvét előtt ellenőrzéseket tartott a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, mely során sonkákat, kalácsokat és csokoládékat vizsgáltak, illetve boltokban tartottak próbavásárlásokat. A csokik közül mind megfelelt az előírásoknak, a sonkák mezőnyében három versenyző, a kalácsokéban pedig kettőnél találtak hibát. A boltok esetében azonban már rosszabb az arány, a vizsgált helyek 43%-a kifogásolható. 

Csokoládék

A csokoládék és csokoládéfigurák vizsgálatában a megtévesztő csomagolásokat kereste az NFH, és a zsírtartalmat is nézték.  A vizsgált termékek között 10-féle táblás csokoládé, valamint 10-féle csokoládé nyúl figura szerepelt. Valamennyi ellenőrzés alá került termék megfelelt a vonatkozó élelmiszerkönyvi előírásnak a „csokoládé”, illetve „tejcsokoládé” megnevezés tekintetében, valamint a címkén feltüntetett zsírtartalomra vonatkozó tápérték jelölés során sem merült fel kifogás. A vizsgált termékeket itt nézheti meg.

Mire figyeljen? 

A csokoládé, illetve tejcsokoládé termékek a kakaóvajon kívül nem tartalmazhatnak más egyéb növényi zsírt, csupán - néhány - az Élelmiszerkönyvben engedélyezett kivételt (például: pálmaolajat, mangó magzsírt). Ezen zsírok mennyisége is legfeljebb 5% lehet. Abban az esetben viszont, ha a termék a kakaóvajon kívül más egyéb növényi zsírokat is tartalmaz, kötelező feltüntetni a „kakaóvajhoz adott növényi zsírokat tartalmaz” jelölést jól látható helyen az összetevők listája között. A termékeken egyértelműen fel kell tüntetni azok megnevezését, tehát pl, hogy étcsokoládé, tejcsokoládé, fehér csokoládé.

Sonka

Húsz sonkát vizsgáltak meg, ezek közül tíz nyers volt, tíz pedig formába vagy bélben hőkezelt sonka. A tízféle nyers sonka közül egyféle termék sótartalma meghaladta az élelmiszerkönyvben előírt értéket, míg a tízféle hőkezelt sonka közül két termék esetében merült fel a megtévesztő jelölés gyanúja, mivel az egyik esetben a víztartalom nem felelt meg az élelmiszerkönyvben maximalizált értéknek, míg a másik esetben a címkén feltüntetett tápérték jelölés nem volt megfelelő a zsírtartalomra vonatkozóan. A probléma az eFeF csirkemellsonkával, a Kaiser szendvics sonkával és a Panona dalmát sonkával volt, a többi vizsgált terméket itt nézheti meg.  

Kalács

A kalácsokból tizennyolcat vizsgáltak és ellenőrizték, hogy az Élelmiszerkönyvnek megfelelő mennyiségű-e a konyhasó-, zsír- és cukortartalom. Egy kalács nem érte el a megfelelő zsírtartalmat és egy termék már a bontatlan csomagolásban, a minőségi idő lejárta előtt elkezdett penészedni, ezért azt már a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal vizsgálja. A probléma az Aranycipó fonott kaláccsal volt, de itt nézheti meg miket vizsgált még a hatóság. 

A boltok vizsgálata

Elsősorban a nagy tömegeket vonzó áruházláncok, valamint a hiper- és szupermarketekre, és bevásárlóközpontokra koncentrálnak a hatóság munkatársai, de a felügyelők jelen vannak a kitelepüléseken, vásárokon és a piacokon is. Azt nézik, hogy az ár megfelelően fel van-e mindenhol tüntetve, kiszűrjék a megkárosításokat, vagyis a vásárló azt az árat fizessen, ami a polcon, terméken vagy az akciós újságban fel van tüntetve, és az akciók valóságtartalmát is vizsgálják. Eddig 222 ellenőrzést tartottak, de a próbavásárlások folytatódnak. Az eddigi tapasztalatok alapján 95 esetben merült fel kifogás, ami 43 százalékos arányt jelent. 34 helyen számoltak többet, átlagosan 266 forinttal. Pozitívumként viszont kiemelték, hogy a kereskedők eddig minden esetben eleget tettek nyugtaadási kötelezettségüknek. 

A leggyakoribb hibák

A többletszámolás mellett a leggyakoribb probléma, hogy az akciós árat a pénztár nem érvényesíti, de sokszor találkoznak azzal a ténnyel, hogy a termékek mérése nem hitelesített mérőeszközzel történik. Gyakori hiba továbbá a csomagolóanyag termékbe történő belemérése is. 

Oszd meg másokkal is!
Mustra