Bled
Szlovéniáról szinte mindenkinek azonnal az a tipikus kép ugrik be, ahol a nagy hegyek között lát egy tiszta vízű tavat, rajta pedig egy kis szigetet, néhány épülettel. Ez Bled és környéke, amit Északnyugat-Szlovéniában talál. Az Alpok lábánál fekvő, több mint 2 km hosszú és 1 km széles tó és a mögötte húzódó hegyvonulat, a Triglav 2864 méteres csúcsa tényleg olyan látvány, amiért érdemes néhány órát autókázni. A szigeten látható Mária Mennybemenetele Kegyhelyhez kis hajóval, pletnával lehet eljutni. A legenda szerint aki itt háromszor megszólaltatja harangot, annak teljesül a kívánsága. A tó vize nyáron nagyjából 26 fokosra melegszik fel, de termálforrások is találhatóak az északkeleti részen, ezeket a környező szállodák medencéibe vezetik. Ne hagyja ki a Bledi várat sem és a bledi krémest is kóstolja meg. A bátrabbak pedig tegyenek egy túrát a Vintgár - szurdoknál is vízesések és zúgok felett fapallókon.
Ljubljana
Sokak közkedvelt úti célja a szlovén főváros is. Fővárosi státusza ellenére a hangulata inkább nyugodtabb mint a legtöbb európai fővárosé. Ljubljana jelképe a sárkány, a monda szerint ugyanis Iaszón görög királyfi győzte le a tóban tanyázó sárkányt, ezért mindenképpen látogasson el a sárkányos hídhoz. Ne hagyja ki a várat az óvárosban és a Három hidat sem. Sétahajókázhat a Ljubljanica folyón, vagy a partján a sétányon is, itt akár vacsorázhat is egyet közvetlenül a folyó partján.
Piran
A kikötővárosban már az időszámításunk előtt nagy volt az élet, lakói földműveléssel, vadászattal és halászattal foglalkoztak, na meg néha lekalózkodták a római kereskedelmet. Aztán a Római Birodalom része lett és megjelentek az első római villák. A város később is gazdag és rendkívül virágzó volt. 1909-ben itt adták át Ausztria első trolivonalát, ami Piran és Portoroz között közlekedett 1912-ig, utána pedig villamos váltotta fel. Piran 2010. október 10-én megválasztott polgármestere nemcsak az első szlovén, de az első kelet-európai fekete városvezető. A ghánai Peter Bossman orvostanhallgatóként érkezett Jugoszláviába, ahol horvát évfolyamtársával házasodott össze. Az olaszos, mediterrán hangulatú város télen is közkedvelt úti cél. Ha itt jár nézze meg a domb tetején található várat, ahonnan remek kilátás nyílik a városra, ráadásul ez a környék egyetlen sík helye, ezt pedig az ott lakók ki is használták, így ide került a focipálya. Ne hagyja ki a Szent György templomot és a csak gyalog megközelíthető óvárost, na és persze strandoljon ha épp olyan az idő.
Portoroz
Pirantól nem messze, szinte egybenőve találja Portorozt, ami Szlovénia talán legelegánsabb nyaralóhelye, a pálmafakkal szegélyezett tengerparti főutcája miatt. Az 1970-80-as években fejlődött sokat a turizmus, ekkor jelentek meg a nagy szállodakomplexumok és a kaszinó és a szlovén tengerpart egyik legnagyobb homokos partszakasza is itt található. Az éjszakai élet is nagy, de ha valami nyugodtabbra vágyik, akkor ott a Forma Viva, ami egy zöld fákkal szegélyezett szabadtéri kiállítás a városrész feletti dombon.
Lipica
Ki ne hallott volna a híres lipicai lófajtáról? Nos, Szlovéniában Trieszt közelében találja ezt a kis települést. A majorságot még 1580-ban alapították, manapság a Szlovén Köztársaság egyik büszkesége. Ma már nem csak egyszerű lovászatot, hanem teljesen kiépített turisztikai központot találunk itt: több szállodával, teniszpályákkal, egy 18-lyukas golfpályával, uszodával, kaszinóval, de azért ne hagyja kis az 1706-ban épített Fontana kutat se.
Maribor
Ljubljana után a második legnagyobb város, Szlovénia második fővárosának is szokták emlegetni. Egyetemi város, katolikus érseki székhely a Dráva partján. Graztól 60 km-re fekszik, vagyis akár oda is átugorhat a nyaralása alatt, már ha tud rá időt szánni Maribor pezsgő kulturális élete és számtalan programja mellett, ami miatt város 2012-ben Európa Kulturális fővárosa is volt. Nézze meg a XV. századi kastélyt és a Keresztelő Szent János Katedrálist, vagy borozzon egyet, a környék ugyanis a borászatairól is híres. Úgy tudni itt található a világ legöregebb még ma is termő szőlőtőkéje is, amin még most is 33-55 kg-nyi szőlö terem évente és általában 25 liter vörösbort tudnak előállítani. A több mint négyszáz éves tőkét ma már egy képzett borász gondozza, a bort pedig negyed literes üvegekben árulják
