Ljubljanában még börtönben is megszállhat

A mesébe illő Bledi-tóról vagy az 1580 óta megszakítás nélkül működő lipicai ménesről mindenki hallhatott már, de sok más egyedi kincse van még az országnak, amiért szerencsések lehetünk, hogy itt van a szomszédban. Eláruljuk, mi miért is kedveljük annyira Szlovéniát.

Természeti "leg"-ek

Alpok, karsztok, tavak, erdők, tengerpart, vagyis minden van itt, ami egy kellemes és változatos kikapcsolódáshoz jól jön. Földrajzi adottságai és egyedülálló éghajlati viszonyai miatt Szlovéniában megtehetjük, hogy délelőtt őszi gyümölcsöket szüretelünk, délután az Adriában fürdőzünk, este pedig síelünk egyet a hegyekben. Tudta, hogy a szlovéniai Karszt-fennsík adta a nevét a karsztjelenségeknek; hogy az ország területének több mint felét erdők borítják; vagy hogy a világon az egyik legnagyobb flóra és fauna aránnyal rendelkezik? (Összesen 24 ezer állatfajnak nyújt otthont.) A Secovlje Saline Nemzeti Parkban él többek között a legkisebb emlős állat, a mindössze két grammot nyomó etruszk cickány, a barna medve populáció pedig a világon itt a legnagyobb. De ez még nem minden. Szlovénia az egyik vizekben leggazdagabb ország Európában; közel 27 ezer kilométernyi folyóval, illetve sok-sok patakkal és vízforrással rendelkezik.

A windsurföző turisták kedvenc kirándulóhelye, a Cerknica-tó azonban egy időszakos állóvíz: tavasszal és ősszel, amikor a tó tele van vízzel, a felszíne eléri a 38 km2-t is, és ilyenkor az ország legnagyobb tavának számít. A kevésbé csapadékos nyári időszakban viszont a víz teljesen visszahúzódik a földalatti üregekbe, a meder pedig annyira kiszárad, hogy mindenféle szárazföldi növények telepednek meg benne. Nem messze innen – Lokev közelében - található a kontinens legöregebb barlangja is, a Vilenica-barlang, amit 1663 óta látogatnak turisták, és a Vilenica Nemzetközi Irodalmi Díjat minden évben a barlang báltermében adják át.

Környezettudatos nép

Ha már ilyen természeti szépségekkel és értékekkel vannak megáldva a szlovének, szívügyük, hogy meg is óvják azokat, nem véletlenül ültetnek évente több mint egymillió fát, hoznak megannyi természetvédelmi törvényt és pakolnak mindenhova szelektív hulladékgyűjtőket. Bárhova megyünk, szinte biztos, hogy egy-egy védett területbe botlunk, és attól sem kell tartaniuk a turistáknak, hogy nem találnak tiszta, jó minőségű ivóvizet az országban. Trbovlje városában található egyébként Európa legmagasabb ipari kéménye, amit azért építettek 362 méter magasra, hogy megelőzzék a szennyezést az alsó légkörben.

Néhány hónapja beszélgettünk Matevž Lenarčič szlovén könnyű légijármű pilótával, aki egyben biológus, környezetvédő, természetfotós és alpinista is; és hivatásának része, hogy egy ultrakönnyű repülőgéppel beutazza a világot, miközben egy speciális mérőeszköz, az etalométer segítségével a klímakutatók számára gyűjt adatokat a feketeszén légköri előfordulásáról. A GreenLight WorldFlight csapatának tagjaként Lenarčič olyan területeken is végzett méréseket légköri szennyezőanyagok koncentrációjáról, ahol azelőtt még senki: többek között Afrikában, az Antarktiszon, vagy az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán felett. Ökorepülés közben pedig ilyen klassz légifotókat is készít, hogy felhívja a Föld lakosságának figyelmét a környezetszennyezés problémájára és a természeti kincsek védelmének fontosságára.

Nagy divat a bringázás

Amit mi is követtünk, amikor az Izola melletti kempingből Piran kikötővárosig tekertünk a 40 fokos hőségben. De természetesen megérte. Kerékpározni azonban nemcsak vidéken, de a fővárosban is menő, ahol ráadásul állítólag már egy euróért egy egész hétre bérelhetünk biciklit. A Bicikelj feltételei hasonlítanak az európai fővárosok zömében bevezetett közbringa rendszer szabályaihoz, de itt kimondottan jól járhat, aki olyan okosan csinálja, hogy egy órán belül lepasszolja a kikölcsönzött biciklit, mert az első 60 perc teljesen ingyenes.

Persze az árak egyébként is nagyon barátiak: a második óráért 1 eurót, a harmadikért 2-t, minden további óráért pedig 4 eurót számolnak fel. Az egészség- és környezetbarát közlekedési lehetőséget Szlovéniában nemcsak a turisták, de a helyi lakosok is szeretik kihasználni, hogy elkerüljék a forgalmat, és közben még a napi mozgásadagot is letudják. Azt, hogy mennyire komolyan veszik a szlovének a rendszeres testedzést, mi is tapasztaltuk, amikor már korán reggel a Bledi-tó körül futkosó kisiskolás csoportokat vagy a hegyekben rendszeresen kerékpártúrázó családokat láttunk.

De azért enni is szeretnek

Leginkább disznósültet, bécsi szeletet, savanyú káposztát, halételeket, tésztaféléket és rétest, a sokszínű szlovén konyhát ugyanis a szomszédos országok ízei erősen befolyásolják. Az északi tájakon népszerű olasz ízvilágot tükrözi a njoki (krumpligombóc), a rizota (rizottó) és a zlikrofi (ravioli), míg keleten a magyar konyha (gulyás, csirkepaprikás), délen pedig a balkáni hatás és a mediterrán fűszerek érvényesülnek, de igazi különlegesség a karsztvidéken a levegőn szárított sonka és kolbász. Helyi specialitás a hajdinából készült galuska, a szlovén bejglit pedig poticának hívják, amit különleges alkalmakra készítenek el.

Érdemes Bled krémesét, a híres krémsnitát is kipróbálni (nekünk nagyon bejött), amit a legenda szerint a Park Hotel főcukrásza, Ištvan Lukačević készített el először 1953-ban, és azóta sem változtattak a recepten. A helyi vörös- és fehérborok finomak, de kedvelt még a zganje (brandy) és a sör is. Tudta, hogy Szlovénia második legnagyobb városa, Maribor az otthona a világ legrégebbi szőlőtőkéjének? Bár több mint négyszáz éves, a Zametna Crnina a mai napig évente huszonöt liter bort ad. Kulináris élvezetekről szóló rendezvényekből tehát nincs hiány (jövő hétvégén például kávéfesztivál lesz Vrhnika városában): a minden év áprilisában tartott sókészítők fesztiváljáról ugyan már lecsúszott, de ha nyáron a szomszédban jár, ellátogathat halfőző vagy káposztafesztiválokra, sör- és bornapokra, sőt, a helyiek Babnapot és Gesztenye Vasárnapot is szoktak tartani.

Börtönben szállna meg? 

A fővárosban található egykori katonai börtönt persze rendesen kipofozták és funky diákszállóvá alakították át, de a szobákról, vagyis cellákról még így is – szándékosan - lerí, hogy régen bűnözők lakták azokat. A két- vagy háromágyas szobáknak nemcsak a kialakítása egyedi, de mindegyiknek megvan a saját sötét története is. Némelyikben meghagyták az eredeti biztonsági rácsokat is az újonnan kialakított ajtók mellett, de a kisablakokon legalább besüt a nap és gyönyörködhet a vendég a külvilágban. Ha ön épp ilyen izgalmas éjszakázásra vágyik, a Hostel Celicában 28-30 euróért foglalhat magának egy igazi cellakosztályt, de ne lepődjön meg, hogy nem választhatja ki a saját szobáját! A zsákbamacskaszerű foglalás is a szigorú rend megőrzésének része, hiszen a rabok sem válogathattak...