Főzni szerető barátaink, ismerőseink, rokonaink és üzletfeleink számára mindig jó ajándék lehet egy jó szakácskönyv. Most négy olyat ajánlok, ami nekem a saját idei termésemből a legjobban tetszett - három nem is új közülük, de bevallom, akármennyire is szeretem a szakácskönyveket, utálok 8-9 ezer forintot kiadni értük. Az Alexandra csúcsgasztronómiai sorozatának viszont elég sok darabját láttam mostanában leértékelve (megnéztem, még tart az akció!), a lenti, első négy köteteket is 1500 és 3000 forint közötti áron vásároltam - ennyiért csupa főnyeremény, de ajándékba amúgy még teljes áron is elmehetnek.
Az utolsó négy szakácskönyv is akciós most a Bookline-on (még ha nem is annyira jutányos áron lehet őket beszerezni, mint az elsőket), de érdemes ezekre is vetni egy pillantást!
1. Limara péksége - Házi pékek alapkönyve
Ez egy idei kötet, és bár Limara időnként nekünk is szokott írni, nem ezért ajánljuk a szakácskönyvét, hanem mert pontos, hasznos és nagyon szép. Aki próbálkozott már a receptjeivel, tudja, hogy óriási erénye a megbízhatóság, ha azt és úgy csináljuk, ahogy mondja, akkor jó lesz. Ez különösen fontos az olyan trükkös témáknál, mint a kelt tészta, ahol nem csak a miből mennyi befolyásolja a végeredményt, hanem az is, meddig és hogyan kelesztünk, meddig és hogyan sütünk.
A Limara könyv nagy erénye, hogy a könyv elején részletes útmutatót ad az általános tudnivalókról, és a leggyakoribb lehetséges hibákról - túlkelesztés, alulkelesztés, valamint arról is, hogyan ismerthetjük fel, mi a gond, és hogyan kerülhetjük el a tipikus kelttésztás bakikat.
Kinek ajánlanám? Bármiknek, aki kacérkodott már az élesztős tésztákkal, a házi péksüteményekkel, kenyerekkel.
2. Mindennapi ínyencségek - főzzünk együtt Ferran Adriával
Ferran Adria, az El Bulli legendás, egykori mosogatófiúból a világ legjobbjává avanzsált séfje szenzációs könyvet állított össze. A sztori mögötte az, hogy az El Bulliban (amíg még volt) nem csak az éttermi menüt főzték le minden nap, hanem létezett ott egy párhuzamos kis világ, saját felelősökkel, ők főztek minden napra egy három fogásos menüsort a dolgozóknak. A vaskos kötet 31 ilyen háromfogásos menüt mutat be, méghozzá egyedülállóan felhasználóbarát módon.
Egyfelől minden menühöz kapunk egy időbeosztást, amelyik a tálalás tervezett időpontjából visszaszámolva rendezi sorba a teendőket, vagyis, hogy mikor melyik recept melyik lépése következik. A másik nagyon hasznos fícsör, hogy minden recept minden egyes lépése fázisfotóval van illusztrálva, vagyis mindegyiknél látjuk egy képen, hogy mi és hogy történik éppen. És ha mindez nem lenne elég, az alapanyaghányadok minden egyes receptnél meg vannak adva 2, 6, 20 és 75 főre is.
A 31 menüt úgy rakták össze, hogy kiegyensúlyozott étkezést alkossanak, de ezek 93 fogása egymással is variálható. A könyv első részében emellett hasznos és alapos elméleti összefoglalót, szórakoztató sztorikat, és alaprecepteket is találunk olyan dolgokhoz, mint szószok, mártások, alaplevek, stb.
Kinek ajánlanám? Annak, aki szeretne megtanulni főzni, és nem zárkózik el attól, hogy a hagyományos magyar konyhához képest jóval többféle alapanyagot használjon. És mindenkinek, aki szereti. Most néztem, még mindig ki lehet fogni 60 százalékos leárazásban a kiadónál, én 3 ezerért vettem, szerintem életem legjobb ár-értékarányú szakácskönyvbeszerzése volt.
3. Nobu - a leghíresebb japán étterem fogásai európai alapanyagokból
Én egyszerűen mindig elgyengülök a japán konyhától, annyira tiszta, annyira elegáns, és ha jól csinálják, elképesztően finom. Az összes ajánlott könyv közül ez a legkevésbé használható a hétköznapokban, még ha elvileg európai alapanyagokhoz szabták is, tele van olyan, nem könnyen beszerezhető hozzávalókkal, mint a yuzu, a maréknyi szárított lopótök, vagy éppen a siszólevél. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy tigrisrák, meg tonhalhasalja, meg fehér szarvasgomba...
Szóval igen, ez egy olyan könyv, aminek 120 receptjéből mondjuk van 20, amit különösebb utánajárás nélkül meg tudunk főzni, mondjuk 80, amihez van esélyünk beszerezni az alapanyagokat, ha elég elszántak vagyunk, és 20, ami szerintem ma Magyarországon nem különösebben reális. Ennek ellenére ez egy jó könyv, sok-sok alapvető tudnivalóval a japán konyháról, amit máskor is hasznosíthatunk, remek ötletadó, és ráadásul gyönyörű a kötet.
Kinek ajánlanám? Kifejezetten japán konyha kattantaknak, hal- és tengeriherkentyű-függőknek, és mindenkinek, aki nagyon szereti a csúcsgasztronómiai szakácskönyveket. Ezt is megcsíphetik még a leárazásban, tart, ellenőriztem.
4. A főzés öröme - Charlie Trotter
A Trotter könyvnek két nagy erénye van szerintem. Az egyik, hogy többségében nem totál elszállt ételekkel van tele, ám ezek igazán minőségi, ínyenc módon vannak elkészítve, amiből mindenki tanulhat, aki szeretne egy kicsit nyitni a fine dining irányába a saját konyhájában. A másik, hogy elég nagy hangsúlyt fektet a variálhatóságra, és számos receptnél ad olyan opciót, hogy ehelyett azzal is lehet csinálni, ami mindig nagy könnyebbség, ha a kacsamell-tigrisrák páros beszerzési lehetőségeiről gondolkodunk például.
A könyvben nagyon átláthatóan vannak tagolva a fejezetek, ami jól kereshetővé teszi – nem kell az egészet átnyálazni, ha mondjuk valami tésztaételt vagy éppen marhát készítenénk –, és természetesen ebben is vannak nagyon hasznos alapreceptek és fogalomtár is. A bevezető fejezetek sztorizgatósak, és br itt-ott kicsit emelkedett a hangnemük, ettől függetlenül még belül marad az elviselhetőség határán.
Kinek ajánlanám? Aki alapvetően szeret(ne) főzni, és szeretné végre tudni, mire használja az avokadót, a szezámolajat vagy a koriandermagot. Meg azoknak, akik már tudják, de mindig örülnek néhány színvonalas ötletnek. És igen, erre is tart még az akció, szóval egy közepesen gagyi szakácskönyv árából kényelmesen megvehetik, és még marad is csokira.
5. Hogyan süssünk kenyeret?
Az egyik legjobb szakácskönyv kenyérsütésről, amit valaha láttam. Annyira guszta fotók vannak benne, hogy a nézegetésük közben azonnal meg akartam kóstolni az összeset, amit láttam. A könyv minden oldala gusztusos, olyan étvágygerjesztő, hogy nem lehet betelni vele. A készítést lépésről-lépésre mutatja be, írásban és fotóillusztrációkkal egyaránt. Eligazít a lisztek és az élesztők világában (ez valóban óriási segítség!), és bemutatja a különböző kultúrák sajátos kenyérféleségeinek előállítását is: helyet kapott benne a challah (barhesz), csokoládés-mazsolás kenyér, mogyorós-mazsolás kenyér, francia parasztkenyér, örmény lapos kenyér, pitakenyér, bagel, görög kalács, igazi bagett, vagy a ciabatta is. A könyv végére még bekerül pár péksütemény is, mint a croissant, a mazsolás tekercs, vagy a mákos stollen. Ez a könyv egyszerűen tökéletes! Ami pedig óriási bónuszpont: az is szerepel az utolsó lapok egyikén, hogy Budapesten hol lehet beszerezni a receptek alapanyagait.
Kinek ajánlanám? Aki imádja a kenyereket, és elege van abból, hogy a hiperekben, szuperekben nem lehet rendes kovászos kenyeret kapni, ha meg valami „extrára” fájna a foga – mondjuk, diós, aszalt paradicsomos, grízes stb... –, csak horribilis áron tudja beszerezni. Kenyeret sütni egyáltalán nem nehéz, főleg egy ilyen szakácskönyv útmutatásával nem! Az ára most 4165 forint a Booline-on.
6. Larousse gasztronómiai lexikon
Ezt a könyvet nem is annyira a receptekért érdemes beszerezni, sokkal inkább az élelmiszerek bemutatása miatt. Azon kívül, hogy nincs olyan gasztronómiai jellegű kérdés, amire ebből az enciklopédiából ne kapnánk választ, segítségével könnyen meg lehet tanulni a húsok/halak boncolását, filézését, hogyan nevezik az állatok részeit bontás után, azt, hogy melyik gabona hogy néz ki, mik a jellemző tulajdonságaik, mit jelentenek a magyar gasztronómiába is beszivárgó francia konyhai szakszavak (ha valakinek nem elég az Alapkonyha kislexikona), a zöldség- és gyümölcsfélékről is kiderül minden, sőt, a tészták és sajtok sem maradnak ki a felsorolásból. Óriási élmény ezt a könyvet forgatni, vagyis lapozgatni, ugyanis komoly súlya van, ami nem is csoda, hiszen 4000 szócikk, 1700 fotó és 2500 recept, aligha tudott volna elférni egy vékonyka könyvecskében. Magas színvonalú album egyszerű, jól értelmezhető szöveggel, jó illusztrációkkal. 24 900 forint, tehát elég drága, de bőven megéri az árát.
Kinek ajánlanám? Minden háztartásban elfér belőle egy példány, kezdő és gyakorlott szakácsoknak egyaránt remek ajándék. Az ételek előkészítésén túl minden olyan gasztronómiai kérdésre választ ad, amire eddig csak a Google segítségével próbált rátalálni.
7. MENÜ
Miután megnéztem a MENÜ 997. példányát (összesen 1000, számozott példányban nyomták ki), átadtam egy ismerősömnek is, hogy pillantson bele és véleményezze – mivel ő jártas a gasztronómiában: 13 éve családjával együtt üzemeltet egy menő éttermet Budapesten. Már a könyv borítójától teljesen el volt ájulva, aztán, amikor belelapozott, csak ilyeneket hallottam: „Hú, ez de jól néz ki!”, „Ezt a könyvet meg kell vennem a családnak! Elképesztő jó receptek vannak benne!” – és alig bírta letenni. A szakácskönyvbe szubjektív válogatás alapján kerültek a receptek: francia, olasz, mexikói, kolumbiai, olasz, angol, ázsiai és magyaros ételek is vannak benne 22 budapesti alkotó saját gyűjteményéből. Bizalomfokozó, hogy minden alkotót fotó mutat be – egy kis betekintővel az életükbe, így személyhez köthetők a receptek; illetve az is nagyon menő, hogy nem csak ételfotókkal árasztották el a könyvet, és nem a gyönyörű tálalásra mentek rá. A képek teljesen életszerűek, olyanok, hogy még csak fel sem merülhet senkiben, hogy ő ezt képtelen lenne megalkotni. Bónusz pont jár az angol nyelvű melléklet miatt is, amely a teljes magyar szöveg fordítása. Egy szerkesztési furcsaság tűnt fel: a 138. oldalon leírják, hogyan kell barheszt készíteni, de a bemutató grafika a barhesz fonásról a 144. oldalra került, de Mihály Kamilla, a receptkönyv szerkesztője azt mondta, ez csak azért van így, mert nem akartak szájbarágósak lenni. Így vagy úgy, nekem jobban tetszett volna, ha a recept alatt azonnal láthatom is a grafikát, pontosan hogy is csináljam. 6900 forintért – ezt az apróságot leszámítva – egy különleges könyvet kap, sorszámozással.
Kinek ajánlanám? Bárkinek, aki szereti a különleges, de egyszerűen elkészíthető ételeket, és aki kíváncsi arra, hogy a hazai alkotók honnan merítik ötleteiket receptjeikhez.
8. Bónusz: Gasztroajándékok
Amellett, hogy klassz receptek vannak a Gasztroajándékokban – melyek leginkább édességek –, szuper ötleteket lehet meríteni belőle, ha valaki meglepetésként házi készítésű ajándékot adna. Amiért egy kicsit nem éreztem személyhez szólónak a könyvet az az a koncepció, ahogy csoportosították a gasztroajándékokat: persze, a tematika – hogy évszakokhoz megfelelő ételt készítsünk – még elfogadható; engem sokkal inkább zavart az a rész, amiben pedagógusoknak és hallgatóknak, illetve Valentin napra, nőnapra, születésnapra, névnapra, apák(?) és anyák napjára stb… ajánlanak recepteket. Sokkal jobb lenne, ha az olvasó maga dönthetné el, hogy melyik receptet, milyen alkalomból készíti el és nem az alapján, amit a szerzők „elé tesznek”. Jobban el lehetne igazodni, ha az egyes fogások sorban, azon belül az ételféleségek pedig ábécé sorrendben követnék egymást. A plusz szempont megoldható lett volna úgy is, hogy például a könyv végén egy névmutatóban feltüntetik az ünnepeket, és felsorolják mellette az aktuálisan elkészíthető ajándék nevét, meg azt, hogy hányadik oldalon található. Így, ha valaki a könyv átlapozása után sem tudja eldönteni mit készítsen, utolsó esélyként még ott lenne a „mi ajánljuk” oldal.
Mert ugye, nem előírás, hogy tökös ételek csak Halloweenkor ehetők, főleg úgy, hogy ezt az „ünnepet” pár évvel ezelőtt még nem is ismertük Magyarországon, és kíváncsi lennék, hogy a hazai, külföldi iskolákat/óvodákat leszámítva, hány közintézményben készülnek még a gyerekek az egzotikus csokigyűjtésre. A képek és a grafikai kivitelezés viszont egyszerűen mesések a könyvben, simán el tudnám nézegetni bármeddig a fotókat, jók a színek és a receptötletek is klasszak. Egyik kedvencem a mézeskalács lekvár, amiről szintén nem gondolnám, hogy csak karácsonyhoz lehetne kötni, de ezzel már nem akarok túl kukacoskodó lenni.
Egyszerű, nem drága, ötletes és kivitelezhető dolgokat mutat be a könyv, és egy apró kis rést is betömött ezzel az ajándékozási vonalon a gasztrobirodalomban – mindezt 5100 forintért.
Kinek ajánlanám? Ezt a könyvet azoknak ajánlanám, akik rendelkeznek már valami alapismerettel a sütésről (mivel túl sok magyarázat nincs benne), viszont cserébe a receptek sincsenek túlspilázva, amiért bónusz pont jár. Szintén bónuszpontot adunk a könyv végén feltüntetett üzletlista miatt is, ami óriási segítség egy-egy ajándék elkészítéséhez.
