Síelni és vásárolni is hozzájuk járunk, mégsem mondható el rólunk, hogy el lennénk halmozva osztrák írók regényeivel, pedig akadnak köztük igazán kiválóak. Alábbiakban öt fontos kortárs íróval ismertetjük meg, akiknek a művei magyarul is elérhetők.
Elsőként több szempontból is fontos megemlítenünk Christoph Ransmayrt, aki nemrég lett hatvan éves, erről pedig itthon is megemlékeztek: márciusban Szegeden, az Osztrák Irodalom és Kultúra tanszéken tartottak jubileumi tanácskozást egy nagyszabású konferencia keretében a szerző részvételével. Szépirodalmi író, aki előszeretettel keveri a prózát a verssel, ezt 2006-os A repülő hegy című regényében járatta a csúcsra, amiben új szerkezetet talált ki, az epikus nyelvi éneket, ebben meséli el két, Írországban nevelkedett testvér közös utazását. Ha korábbról fogna hozzá az életműhöz, akkor érdemes Az utolsó világ és A Kitahara-kór című könyveivel kezdeni, de a fél világot bejárt szerző utolsó megjelent "Atlas eines ängstlichen Mannes" című műve is említésre méltó, ami ugyan nem regény, hanem egy atlasz a világhoz, és sajnos egyelőre nem fordították le magyarra, pedig a kritikusok szerették. Ha viszont ön jól beszél németül, érdemes belevágni.
Thomas Glavinic a következő kortárs író, akit jó szívvel ajánlunk, nem megfeledkezve arról, hogy 2001-ben írt, Der Kameramörder (A kamerás gyilkos) című könyvéből 2010-ben Pejó Róbert rendezésében, Gryllus Dorka főszereplésével film is készült Látogatás címmel. Az áttörést is ez a könyv hozta meg neki, pedig Herr Susi (2000) című, magyarul még nem olvasható regényében írt a futball körüli üzleti világról is, amit igazán megtehetne nálunk is valaki írástudó, biztos lenne rá kereslet. Egyelőre viszont örüljünk annak, hogy A kamerás gyilkos megjelent a közelmúltban Kurdi Imre fordításában az Európa kiadónál. Ha a Herr susit nem is, 2009-es a A vágyak élete című írását bárki kezébe veheti, aki szereti a groteszk és szürreális történeteket, de Hogyan éljünk? - Egy félsikertörténet című írásában adott ő már életvezetési tanácsokat is, amit azért inkább akkor ajánlunk, ha sokat szeretne nevetni.
Ínyenceknek ajánljuk Verena Rossbacher Sóvárgás sárkányra című tavaly megjelent regényét, ami egyszerre szól mindenről és semmiről, viszont jól van megírva. Esetleg még attól megjöhet az ember kedve az írónőhöz, hogy az idén megjelent Schwätzen und Schlachten című könyvének első hetvenöt oldala egyetlen szerelmi jelenetet rejt magában, na, nem mintha ezzel feltalálta volna a spanyolviaszt, de ha jól csinálja (és ő jól csinálja), akkor miért ne. Rossbacher egy interjúban elárulta, hogy szereti a vastag könyveket, ezért írt 640 oldalon krimit három barátról, akik meg akarnak akadályozni egy gyilkosságot.
De krimiírók közül kiemelkedik Wolf Haas is, aki kultikus krimiszerző, de különleges irodalmi stílusa miatt emelkedik ki a mezőnyből. Termékeny szerző, csak 1996 és 2003 között hét krimit írt, amelyek közül hatban Simon Brenner nyomozó a főszereplő. A Brenner-sorozat darabjai közül kettőből film is készült (Silentium, Komm süßer Tod), a főszerepben Josef Haderrel, ezeket most vetítette az Osztrák Kulturális Intézet a „Kortárs osztrák szerzők a filmvásznon“ című sorozatukban az Örökmozgóban. Amúgy a teljes Brenner-sorozat megjelent magyarul is Bán Zoltán András fordításában a Scolarnál. Haas krimijeire a feszültség mellett jellemző a szatirikus társadalomkritika és a lakonikus humor is.
Robert Menasse komolyabb vizekre evez, díjnyertes és botrányos könyve a Kiűzetés a pokolból egyben kemény kritika is a zsidóüldözésről, de publikált ő 2008-ban napi politikáról is az Ez volt Ausztria című könyvében, és előszerettel ír drámát is a témában. A hol játékos, hol finom szarkasztikus nyelvezettel operáló író a Don Juan de la Mancha, avagy A vágy iskolája címet adta egyik legnépszerűbb, magyarul is megjelent regényének.
Nemcsak Robert Menasse műveit adják elő színpadon, hiszen ott van Daniel Glattauer is, akinek Gyógyír északi szélre című regényét nagy sikerrel vitték színre nálunk is Fullajtár Andrea és Őze Áron főszereplésével. A romantikus műfajban utazó szerző A hetedik hullám címmel írta meg a történet második részét, ez egy online szerelem történetét meséli el.
